Olvass!

KönyvesBlog

Talán megismerhetjük Kafka teljes örökségét

2010. július 20. .:wendy:.

Mint az köztudott Franz Kafka halála előtt arra kérte legjobb barátját Max Brodot, hogy semmisítse meg minden kéziratát, ám Brod, hála istennek erre nem volt hajlandó, hiszen így szegényebbek lennénk a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerzőjének több remekművével. Brod adta ki először Kafka három, eddig ismert regényét, a Pert, a Kastélyt és a befejezetlenül maradt Amerikát, Kafka többi kézirata azóta is tíz dobozban sértetlenül áll, nem tudhattuk mit rejtenek. Egészen eddig.

Hosszú jogi huzavona után ugyanis a Kafka és Max Brod levelezését tartalmazó ládákat végre felnyithatják. A levelek és kéziratok közzétételéért a Harretz izraeli újság több mint egy éve küzd, ennek a folyamatnak értek a végére, amikor július 12 -én kinyitottak egy dobozt a tíz közül. Az összes felnyitása legalább egy hétig fog tartani, mert a dobozok közül hatot Tel Aviv hat különböző bankjában, négyet pedig egy Zürichi bank széfjében őriznek.

A dokumentumok négy évitizede rejtőztek Izraelben és több ügyvéd együttes munkája hozta meg a gyümölcsét annak, hogy a bíróság úgy döntött, hogy az Eva és Ruth Hoffe talajdonában lévő dobozokat ki lehet nyitni, ám azok tartalmát még nem lehet nyilvánosságra hozni, mert az örökösök megtámadták a bíróság döntését.

Max Brod 1939-ben menekült el a náci megszállás elől Prágából és érkezett meg egyetlen bőrönddel Tel Avivba, ahol teljesen új életet kezdett. A Kastély és az Amerika kéziratait az Oxfordi Egyetemnek adományozta, de A pert megtartotta magának. Felesége halála után kezdett kapcsolatba titkárnőjével Esterh Hofféval, akit megtett örökösének is. Esther egészen 2007-es haláláig időről-időre hajlandó volt kéziratokat eladni a Kafka-Brod hagyatékból, majd a megmaradó dobozokat lányaira, Evara és Rutira hagyta. A nővérek mostani keresetében tehát nemcsak szellemi tulajdonuk és Kafka, anyjuk, valamint Brod emlékének védelmét fedezhetjük fel, hanem bizony az anyagi érdekeket is, hiszen felbecsülhetetlen értékek tulajdonában vannak jelenleg. Esther Hoffe lányai, anyjuk halála óta pereskednek az izraeli állammal és a Tel Aviv-i Egyetem könyvtárával. Ezzel egy időben a Marbach-i Német Irodalmi Archivum is érdeklődni kezdett a kéziratok iránt és meg szeretné vásárolni azokat a Hoffe-nővérektől. Mint kiderült, anyjukhoz hasonlóan, ők is kerestek már pénzt a kéziratokból, mert A per kéziratát végül eladták a német irodalmi archivumnak.

Izraeli és német irodalomtörténészek szerint a dobozok a levelezés mellett tartalmazhatnak eddig ismeretlen Kafka-kéziratokat, naplókat, jegyzeteket, rajzokat is, valamint olyan részletek is napvilágra kerülhetnek, amelyekből többet megtudhatunk a huszadik század egyik legtitokzatosabb és legzseniálisabb írójának életéről és halálának körülményeiről.

A dokumentumokról most újra dönteni fog a bíróság, hogy azok tényleg a Hoffe nővérek tulajdonát képezik-e, és azt csinálhatnak velük, amit akarnak, vagy olyan kulturális és irodalmi kincsek, amelyek köztulajdonnak minősülnek. Izrael állam szerint a levelek és kéziratok nem maradhatnak a Hoffe család tulajdonában, hiszen azok Izrael tulajdonába kerültek, azzal, hogy Brod 1939-es bevándorlása után izraeli állampolgár lett.

Az első doboz kinyitásánál Izraelben egyébként a bíróság által kijelölt jogi képviselők vehettek volna csak részt, azaz Max Brod és Esther Hoffe hagyatékának kezelői, Esther Hoffe lányainak a jogi képviselője és a bank képviselője. A ceremónia azonban nem volt zökkenőmentes, mert a szemtanúk szerint Eva Hoffe betört a banképületbe és meg akarta akadályozni a kinyitást, azt kiabálva, hogy a doboz az övé.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr742161551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.