Olvass!

KönyvesBlog

Máté Angi Mamó című könyve kapta a 2010-es Bródy Sándor-díjat

2010. szeptember 16. .:wendy:.

Az Alexander Brody által, 1994-ben létrehozott Alapítvány által kiadott díj 350.000 Ft pénzjutalommal jár, s mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált, első kötetes prózaírónak ítélik oda.


Máté Angi 1971-ben született Vajdahunyadon. Műveit többek között a Látó, a Kortárs és az Irodalmi jelen publikálta. Költőként és prózaíróként is tevékenykedik.

2009-ben Volt egyszer egy város című meséjét Aranyvackor-díjjal jutalmazták. A szintén 2009-ben, a Koinónia Kiadónál megjelent Mamó az első önálló kötete, amelyet bár gyerekeknek is ajánlanak és számos gyermekirodalmi eseményen hallhattunk belőle és róla részleteket és elemzéseket, biztos hogy nem(csak) gyerekkönyv.

Tamás Zsuzsa a 2010-es Könyvfesztivál előtt a tavalyi év gyermekirodalmi megjelenéseit összegző és értékelő írásában a Literán így jellemezte a Mamó című kötetet:

"Címéről mégis két gyerekkori olvasmányélményem jutott eszembe. Először is Michael Ende Momo című meseregénye, amelyben Momo, a történet magányos hőse, egy kislány, felveszi a harcot a szürkék seregével, egy szál virág és egy teknősbéka társaságában. Másodszor felrémlett egy Mamika című könyv is (szerzője Peter Härtling), amelyben Kalle, egy árván maradt kisfiú nagymamájával, Mamikával él, ám a regény úgy ér véget, hogy Kallénak föl kell készülnie a nagymama halálára is. Ezt a második asszociációt gyorsan elhessegettem.

Pedig közel jártam az igazsághoz. Mamó egy nagymama, a könyv beszélője pedig egy kislány, akinek apja nincs, anyja meghalt, és sokáig úgy hiszi, vannak, akik nagyanyától születnek. Miután megtudja az igazságot – „és ezt mamó úgy mondta, mintha nem akarná kiengedni a szájából, szorítósan, és nem szeretett a szeme” –, állandósul benne az önvád, a  bűntudat. „A jók után vágytam: kellett mamónak az olyan teste, mi mellett nem jön a félés, az ő beszéde, mi magyaráz, a puhasága, ami finom. Mindezeket attól az öregasszonytól vártam, aki valami miatt nem akart engem. Sem ő, sem a szeretet, sem a tudás, sem az élet.”

Ahogy a fenti idézetből is látszik: Máté Angi beszéde is egyfajta mesebeszéd. A Volt egyszer egy város nyitómondatai talán túlzott hasonlóságot mutattak Mosonyi Aliz szekrénymeséivel. (csak nem a Mari nevű szekrényben, hanem a városban lakott „egy sötétség, egy autó, egy kemence, egy hideg, egy csend, egy pocsolya, egy csend, egy pléhcsupor és volt annak a városnak széle és közepe”). A Mamó különös mondatai azonban meggyőzően bizonyítják, hogy Máté Angi világteremtő mesebeszéde  csupa kacifánt – hol erdélyi kacifánt, hol gyermeki kacifánt –, és ezek a kacifántok  teljes önállósággal és élni akarással gabalyodnak egymásba, hogy sosem látott mintázatot alkossanak.

A gyermeki hangvételről, amely az egész könyvet jellemzi, érdemes elmondani, hogy nem csupán abban különbözik a manapság külön lírai irányzattá fejlődő „svéd típusú gyerekversektől”, hogy prózává áll össze. (Lírai prózává, egyébiránt. Ez a két mondat például –  tördelés kérdése – akár vers is lehetne: „Nem tudom a kezét mamónak, sosem hagyta mellettem, mindig valahol a magasban kalimpált velük. Vagy csattintott, de olyankor túl közel volt már a szememnek, hogy megjegyezhesse.”) A szöveg derűje csak részben a nyelv derűje – s hogy egyáltalán derűs, az külön szívszorító. Átsugárzik ugyanis az árvácska-hangon a hitelesség, a világ szövegbe szedett érzékelésén az a szomorú tény, hogy ez a gyerek nem tudja, mennyire rossz neki, hiszen alig sejt (nemhogy tapasztalna) a maga mindennapjainál jobbat. Írói bravúr ez, hiszen a szerzőnek bizonyára rekonstruálnia kellett azt a régi szemléletet, s felednie kellett azóta szerzett tudásokat, tapasztalatokat, hogy kizárólag a mamóval töltött kevés, ám annál meghatározóbb évekre koncentrálhasson.

A Mamó tehát „gyerekkönyv”: egy kénytelen-végtelen bölcs gyerek könyve."

 
Az Bródy-alapítvány kuratóriumának elnöke Márton László, a kuratórium tagjai: Mikola Gyöngyi, Saly Noémi, Balázs Eszter Anna és Mészáros Sándor.

Eddig Bródy-díjban részesült: Simon Balázs, Szilasi László (1995), Hamvai Kornél (1996), Farkas Péter, Salamon András (1997), Zoltán Gábor
(1998), Ajtony Árpád és Varró Dániel (1999), Jusztin Harsona (2000), Szálinger Balázs (2001), Grecsó Krisztián (2002), Dragomán György (2003), Murányi Zita és Nagy Gabriella (2004), Gazdag József (2005), Szakács István (2006), Harcos Bálint (2007), Dunajcsik Mátyás (2008), Hunçík Péter (2009).

A regényért járó díjat október 22-én 19 órakor, a Műcsarnokban adják át a nyertes szerzőnek.

A díjátadó ünnepség keretében, a többi díjra esélyes szerző mellett, felolvas Máté Angi.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr132300782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.