Olvass!

KönyvesBlog

Stephen King képregénye az összes érzékszervünket elkábítja

2010. október 21. Tungsram777

A

Stephen King: Setét Torony #1 - A Harcos Születése

Történet: Robin Furth és Peter David, rajzok: Jae Lee és Richard Isanove, Cartaphilus Könyvkiadó, 2010, 240 oldal, 3900 Ft

 

 

Stephen King sokat bírált, Setét Torony című regényfolyamának képregényes feldolgozása a Képregényfesztiválra időzítve magyar nyelven is napvilágot látott. A western köntösbe bújtatott fantasy opusz képregénnyé való átültetésében a szakma olyan elismert művészei közreműködtek, mint Peter David, aki számos Star Trek regény megírása után került a komikvilág közelébe, vagy az Eisner-díjas Jae Lee rajzoló és a társa, a színekért felelős francia művész, Rihard Isanove, aki Neil Gaiman keze alá is dolgozott korábban. Az alkotói folyamatot fölött maga King, és asszisztensnője, Robin Furth bábáskodott, aki a Setét Torony világát talán még a mesternél is jobban ismeri (ha már maga külön könyvet is írt annak értelmezéséről).

 

A 7 fejezetre osztott képregénysorozat azonban nem adaptációja, hanem kiegészítése a regény cselekményének, ahhoz csak lazán kapcsolódva mesél el új történeteket Belső-világ legendájából. E kritika vizsgálódásának tárgya, az első fejezetet tartalmazó „A Harcos Születése” a Setét Torony főhősének, Roland Browning múltjának felidézésére, barátaival közös első kalandjára, tehát csak a Gileádban zajló eseményekre fókuszál. Roland, miután felülkerekedik mesterén, testileg és lelkileg is férfivá érik, egy elsőre veszélytelennek tűnő küldetésre indul barátaival. Miután szemben találják magukat a gonosz csábítása alatt álló forradalmárral, John Farsonnal, az életüket szörnyű és sötét veszély fenyegeti. Természetesen nem maradhat ki a képregényből a szerelmi szál Susan Delgádóval, mely – ahogy az lenni szokott – alaposan felborzolja az amúgy sem épp nyugodt kedélyeket.

 

Ez a pazar látványvilággal megáldott feldolgozás az első néhány oldal után úgy tűnt, csak azok számára lehet izgalmas, akik magukévá tették az eredeti regényt, ám a remek narratívának köszönhetően a képregény önmagában is teljesen megállja a helyét. David és Furth King különleges elbeszélői stílusát felidéző szövege hűen adja vissza a Setét Torony balladai hangulatát (nem vitathatóak el Totth Benedek fordítói érdemei sem), míg a látomásszerű rajzoknak köszönhetően lenyűgöző autentikussággal elevenedik meg előttünk az eredeti szerző agyában megérett posztapokaliptikus, western-fantasy világ. Noha a Lee által használt plánozás, a panelek elrendezése, felépítése hagyományosnak mondható, mégis szokatlanul intenzív élményt nyújtanak a rajzok. A koreai származású alkotó remek érzékkel ringatja álomvilágba az olvasót a realisztikus és a szürreális hangulatú képek váltakozásával. Mindebben azonban nem lehetne teljes a sikere Isanove gyönyörű színei, hátterei és kontúrjai nélkül. Néhol ugyan túl hidegnek és digitálisnak hatnak az előszeretettel, néhány laponként alkalmazott, teljes- vagy akár kétoldalas óriáspanelek színei, az összkép mégis megnyerő. Amitől azonban a képregény olvasása különleges élménnyé válik, az a rutinmunkának távolról sem nevezhető, rendkívüli alkotói összhang és egység, ami az írók és rajzolók között érezhetően kialakult. A gyönyörű nyelvezetű szöveg a fülünkben cseng, egyik másik oldal valósággal ámulatba ejt, miközben a plasztikus leíró részeknek köszönhetően érezzük a szagokat, a hideget, a hőséget. A Setét Torony képregény hamar beszippant minket, és azon vesszük észre magunkat, hogy olyan alkotással állunk szemben, mely az összes érzékszervünkre hat.

 

A vaskos 240 oldalas kötet annyi extrát tartalmaz, amellyel nem csak az amúgy is különösen igényes Cartaphilus kiadó, de a magyar képregénykiadás egyik, ha nem a legjobb minőségű darabjává is avanzsált. Az amerikai gyűjteményes kötet plusz tartalmait egy az egyben mentették át, Stephen King ajánlásától kezdve az eredeti, sztáralkotók (John Romita Jr., Oliver Coipel, Leinil Francis Yu, Stuart Immonen, David Finch, vagy a Marvel kiadó fejese, Joe Quesada) által szállított borítókon és Jae Lee ceruzarajzain, vázlatain át egészen egy érdekes és tanulságos, a színezési fázisokat bemutató etűdig Isanove tolmácsolásában.
 

A Setét Torony hazai megjelenése nem csak azért örvendetes, mert egy új sorozattal lepte meg azon felnőtt képregénykedvelőket, akiket nem ért el a szuperhős vagy mangaláz. Ez a kiadvány ékes példája annak, hogy a képregény az irodalomhoz rokonítható, de attól mégis független művészeti ág a maga saját szabályaival, eszköztárával – és mindezt egy híres és népszerű adaptált művön keresztül figyelhetjük meg. Reméljük, hogy komikfanokokon kívül King rajongóinak érdeklődését is felkelti majd e különleges darab, így bízva abban, hogy az olvasók nem idegenkednek majd leemelni a boltok polcairól, – hiszen a magyar képregénykultúra hagyományai az irodalmi adaptációkon nyugszanak – szép sikereket ér majd meg, és teljes egészében megjelenhet a Setét Torony képregénysorozat hazánkban is.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr622380031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.