Olvass!

KönyvesBlog

Nem kell, hogy alárendelődjön a szövegnek - beszélgetés Ferencz Judit illusztrátorral

2010. október 25. barraban

A művészettörténész végzettségű Ferencz Judit 2006-ban gondolt egyet és áttelepült Angliába illusztrátori mesterséget tanulni. Megkérdeztük tőle, milyen a sora odakint egy magyar illusztrátornak, és miben más a szakmához való viszony, összehasonlítva az itthoni helyzettel.

Hol és hogyan folyik Angliában az illusztrátorképzés?

Kingstonba, a Kingston University-re jártam, ez 3 éves BA képzés, előtte 1 év alapozó (foundation) képzéssel. Igazából illusztráció/animáció szak, de én az előbbire szakosodtam, és bár voltak animációs projektjeink, a programokat nem tanultam. Ez a kurzus az Egyesült Királyságban az egyik legjobbnak számít. Egyrészt nagyon feszes olyan szempontból, hogy a 3 év alatt minden nap bent kell lenni, gyakran napi 8-10 órát, és utána még éjjel és a hétvégén is muszáj dolgozni (emiatt nem könnyű kiegészítő munkákat vállalni). Ez tényleg sok, viszont azt eredményezi, hogy jó esetben kialakul egy ún. stúdió-kultúra (studio-culture), ahol a közös vagy az egymás melletti munka legalább annyira fontos része lesz a fejlődésnek, mint a felülről vagy kívülről jövő hatások. A kurzus másfelől elég szabad, mivel mindenkit hagynak a maga útján haladni, tehát itt az a cél, hogy szabadon alakuljanak az egyéni stílusok és az iskola ne nyomja rá a bélyegét a diákok munkáira. Persze valamennyire így is rányomja, de például a diploma-kiállítások általában sokszínűbbek, mint más helyeken.

Milyen stílusokban mozogsz, mik érdekelnek?

Nehéz így megmondani. A vonalak például nálam elég fontosak, de általában a feladatból/témából következik, hogy milyen anyagot használok. Azért van, amit jobban szeretek, meg van, amit kevésbé, de pont az a jó, hogy mindig érnek meglepetések. A weboldalamon vannak például képek egy könyvből, ami a víz kétarcúságáról szólt (tehát mennyire értékes és ugyanakkor félelmetesen rombolóvá is válhat a víz, ha nem vigyázunk rá), ez volt a diplomamunkám. Azt hittem, az akvarell passzol majd a vizes témához, de aztán papírkivágást csináltam és szerintem úgy jobban működött, mert összefogottabb lett, mint könyv, és erősebbek lettek a kompozíciók – és mivel minden oldal egy másik aspektusa a víznek, ez itt különösen fontos volt. Az egyik képet eredetileg egy könyvbe szántam és papírra festettem viszonylag kis méretben, de nem nézett ki túl jól, viszont amikor kinagyítva felfestettem a falra egy kiállításon, ott sokkal élőbb lett. Szóval a kontextus is nagyon sokat számít.

Milyen munkáid voltak eddig?

Hát igazából most kezdek csak keresni, Angliában, de Pesten is. Az AnBlokk című tudományos folyóirat legutóbbi számának a hátsó borítójára én csináltam a képet, a London Transport Museumban pedig júliustól ki lesz állítva egy plakátom a biciklizés fontosságáról.

Mik a terveid a jövőre?

Régóta szerettem volna egy “riport” sorozatot csinálni különböző típusú éttermek konyháiról, de a diplomamunka meg az év végi kiállítások miatt eddig nem volt időm. Mindig érdekes, hogy mi zajlik a színfalak mögött, de amikor egy étteremről írnak, általában maximum egy, az étterembelsőt illusztráló fotót használnak, ennél szerintem sokkal érdekesebb lenne a konyhát látni. Meg az energia is tetszik, ami a főzéskor keletkezik, ezt érdekes lenne megcsinálni képekben.

Mi a véleményed a magyar helyzetről, szakmáról? Miben más kint tanulni, mint itthon?

Az az igazság, hogy ebben a kérdésben elég bizonytalan vagyok. Pesten végeztem művészettörténet szakot az ELTE-n, de az bölcsész szak. Úgy tudom, hogy kifejezetten illusztráció szak, ilyen néven nincs is Magyarországon. Angliában viszont nagy hagyománya van, nem meglepő tehát, hogy sok helyen tanítják. Itt nagy hangsúlyt kap az, hogy az illusztráció egy vizuális kommunikációs eszköz, éppen ezért nincsenek határai, azaz csak a vizualitás a határ. Nem kell, hogy alárendelődjön a szövegnek (mint a könyvillusztráció, amivel egyébként sokszor azonosítják), hanem önértékén közvetíthet üzenetet, és a feladattól függően bármilyen formát ölthet, nem is feltétlenül kétdimenziós. Én úgy látom, hogy az Egyesült Királyságban az illusztráció ennek megfelelően elég tágan mozog, tehát lehet könyv, “editorial”, plakát, de a felület lehet csomagolás, cipő, berendezési tárgy, akár épület is. Magyarországon mintha elsősorban a gyerekkönyv-illusztrációval azonosítanák az egészet, egyéb területeit meg a grafika alá sorolják, az angol “graphic design” megfelelőivel együtt.

Ferencz Judit weboldala: www.juditferencz.co.uk, blogoldala: www.juditferencz.blogspot.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr362109268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.