Olvass!

KönyvesBlog

Tíz könyv homofóboknak a melegekről

2012. július 07. .konyvesblog.

Hogy milyen melegnek lenni, illetve milyen a többségi, heteroszexuális társadalom viszonya a homoszexuálisokkal, az pontosan kiderül a könyvekből. Népszerű ifjúsági regénysorozat épül teljes természetességgel meleg főhősök köré, Oscar-díjas filmek alapjait találjuk meg izgalmas, meleg tematikájú könyvekben, amelyekben ráadásul melegnek lenni nem extrém dolog, egzotikum, hanem hétköznapi élethelyzet, amiben egyáltalán nem könnyű megtalálni a saját identitást. A gyűlölködésnél és a nem-értésnél sokkal jobb dolog az olvasás! Július 7-én tartják a Budapest Pride-ot, a melegek békemenetét, itt az idő, hogy a homofóboknak kicsit segítsünk, hogy két buzizás között hasznosan töltsék idejüket. Fontos meleg-témájú könyveket gyűjtöttünk össze.

1. Michał Witkowski: Kéjpart, Magvető, Budpaest, 2010, 340 oldal, 2990 Ft 2542 Ft.

Milyen volt melegnek lenni egy olyan társadalomban, ahol a rendszer elnyomta az egyházat és persze a melegeket, akiket Európa egyik legvallásosabb nemzete és egyháza pedig bűnösnek és undorítónak tartott? Michał Witkowski nagyszerű, átfogó a riport és a fikció határán mozgó könyve ezt a mára letűnt, de egykoron is az átlagember szeme elől rejtve maradó világot mutatja be, amelyben a szexualitástól és kielégületlenségtől szinte beteg nyanyuskák orosz laktanyák ablakai előtt és vaksötét éjszakai parkokban kelletik magukat gyönyörű, de buta katonákra és munkásokra várva, akiket elkapva azok minden frusztrációjukat kiélhetik rajtuk. A regény tehát nem egyszerűen csak a melegekről, hanem azon belül is a heteroszexuális férfiakat kiszolgáló transzszexuálisokról szól elsősorban. A könyv címe pedig Lengyelország egy mára ikonikussá vált partszakaszára, a Lubiewóra vonatkozik, amely a SZOT-üdülők korában a melegek találkahelye volt, a lankákkal és kis rétekkel tagolt nyaralóhelyen a bokrok és kis dombok takarásában olyan dolgok eshettek meg, amelyekről a felek a távozás után örökre hallgathattak, de ahová mindig büntetlenül visszatérhettek. (SzD)

2. Patrick Ness: Kés a zajban (Chaos Waking-trilógia), Vivandra kft., Budapest, 2011. (2008-2010), 3500 Ft, 2975 Ft

Ness per pillanat az egyik legkúlabb meleg szerző, akinek kamaszokat célzó fantasy/sci-fi/disztópia/ahogy tetszik műfajú sorozatában több szimpatikus karakter is a saját neméhez vonzódik. És hogy mitől olyan kúl a fickó? Attól, hogy mindhárom szereplő csak úgy "mellékesen" meleg, a szexualitásuk nem befolyásolja különösebben sem a cselekményt, sem a regény hangnemét, a "fogadjatok be minket, szerencsétlen, meg nem értett kitaszítottakat"-attitűd szerencsére teljességgel hiányzik a művekből. A főszereplő srácot, Toddot például két férfi neveli, akiknek a világ megmentése közben sokkal fontosabb elfoglaltságai vannak annál, hogy a szexuális irányultságuk miatt problémázzanak, és tulajdonképpen a trilógia harmadik részében derül csak ki konkrétan, hogy ők szerelmesek egymásba. A regényfolyam másik megkerülhetetlen meleg figurája a 1017-es jelzésű űrlény, az idegen bolygó őslakosainak vezére, aki Ness egyik legalaposabban kidolgozott, legizgalmasabb karaktere - nem véletlen tehát, hogy a részletes bemutatás során még egy meleg űrlény szexjelenetben is láthatjuk őt! (Azt hiszem, ez a világirodalom első meleg űrlényes szexjelenete, de ha valaki olvasott már ilyesmit, jelezze, érdekel bennünket.) Ness könyvei egyébként megnyertek minden létező fontos, ifjúsági irodalmi díjat (Guardian, Costa, Carnegie-medál, stb.) és annyira népszerűek, hogy az ikonius Charlie Kaufman készít most filmet belőlük, Az éhezők viadala filmstúdiójának hátterével! (NB)

3. Alice Walker: Kedves Jóisten, Európa kiadó, Budapest, 1982, 256 oldal.

A Pulitzer-díjas regény, ami alapján a 11 Oscarra jelölt Spielberg-film, A bíborszín készült. A sztori eléggé kemény: a színes bőrű Celie-t az apja rendszeresen megerőszakolja, majd egy hasonlóan agresszív férfihez kerül, aki cselédnek használja, sorozatosan megalázza és csalja egy biszexuális énekesnővel, Shug Avery-hez. Ő lesz aztán az a nő, aki megmutatja Celie-nek, milyen az igazi, gyengéd szerelem, de persze a forró együttléteken túl Shug nem vágyik többre, hiszen ő mégis csak egy ötvenes évekbeli, nagyvilági jazzénekes, akinek muszáj ragyognia, és mindenhol jelen lennie. Celie-nek mégis rengeteg erőt ad, hogy szeretik, a szeretője hatására sikerül a saját lábára állnia, fellázad az abuzív férje ellen, és ahogy azt egy igazi, hollywoodi sikerfilmmé dagadó regénytől elvárja az ember: végül boldogan él, míg meg nem hal (az nem derül ki, hogy végül talál-e magának egy rendes asszonykát, de reméljük, hogy igen). Azért az amerikai happy end ne riasszon el senkit: Walker regénye erőteljes, feszes, és giccs nélkül is felemelő, és inkább humoros, mint tragikus, Dezsényi Katalin fordításában pedig különösen élvezetes. (NB)

4. Patricia Highmith: Carol, Holistic kiadó, Budapest, 2008, 432 oldal, 2490 Ft, 2117 Ft.

A kultúrsznobok által is nagyon kedvelt amerikai ponyvaregény-szerző (A tehetséges Mr Ripley, Két idegen a vonaton) leglíraibb és legkönnyedebb kötetéről van szó, ami az ötvenes években a leszbikusok egyik kedvenc könyvévé vált. Szinte rá sem lehet ismerni az olvasójával mindig gonoszul incselkedő, okos és cinikus krimiszerző hangjára: ezt Highsmith is tudhatta, mert bevallotta, hogy a Carolban nem sziporkázni akart, hanem a legmélyebb érzéseit pakolta bele. A két főszereplő, Therese, a fiatal vidéki lány, aki Manhattanbe költözött szerencsét próbálni, és Carol, a harmincas éveiben járó, válófélben lévő gazdag, magányos nő között olyan egyszerű és bájos kis románc alakul ki a regény során, mint egy átlagos, heteroszexuális karakterekkel operáló love storyban. Először beszélgetni kezdenek egy üzletben, majd barátkozni, levelezni. Kapunk egy komplett, autós-utazós road movie sztoriszálat is, persze erotikus részletekkel, és bár van itt bosszúálló férj, magándetektív és gyerekelhelyezési per is, a befejezés mégis ragyogóan boldog. Szexuális beállítottságtól függetlenül mindenki élvezni fogja ezt a nyári regényt, ami épp attól olyan erőteljes és fontos, mert a szerelmes pár nemeitől függetlenül ilyen finoman, a műfaji szabályokat illedelmesen betartva simul a romantikus szórakoztató regények sorába. (NB)

5. Michael Cunningham: Otthon a világ végén, Ulpius-ház, Budapest, 2004, 371 oldal, 2590 Ft.

Nem sok biszexuális tematikájú regény jelent meg eddig magyarul, de az egyik legfontosabb és legjobban sikerült könyv szerencsére elérhető nálunk is. A sztori úgy indul, mint E. M. Forster regényében Maurice és Clive forró kamaszszerelme, csak itt a tizenkilencedik századi bentlakásos angol suliját a hetvenes évekbeli amerikai kisváros helyettesíti: Jonathan és Bobby elválaszthatatlanok tinédzserkoruktól fogva, és titokban, suli után több is kialakul köztük, mint barátság. Ahogy azt Thomas Mann-tól megtanultuk: húszon felül már nem egészséges dolog az azonos neműek közötti szerelem, így a két fiú kapcsolata is megszakad egy hosszabb időre. De mivel ez a szakasz nem olyan érdekes, hamarosan már a nyolcvanas években vagyunk, amikor is Bobby felkeresi egykori barátját, aki közben mozgalmas meleg életet él New Yorkban. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Bobby megismeri Jonathan lakótársát, a nagyszájú, vagány lányt, Clare-t, és viszonyt kezdenek. Bobby-ról tehát kiderül, hogy valójában biszexuális, Jonathan rájön, hogy senki mást nem képes szeretni úgy, mint Bobby-t, és hogy Clare-ről is kiderüljön valami: teherbe esik. A befejezés akár lehetne nagyon queer és nagyon pomoszexuális is, de sajnos nem hármasban nevelik majd a gyereket, mert a meleg srác meghal (muszáj neki, mert sajnos ez az AIDS-pánikos nyolcvanas évek). Az elég közhelyes befejezéstől eltekintve (a kilencvenes évek előtt megjelenő, meleg tematikájú amerikai regények nagy hányada bődületesen kiábrándító: vagy erőszakos halállal vagy AIDS-áldozatok haláltusájával fejeződött be) a regény azért fontos mégis, mert nagyon pontosan mutatja be a vágy fluiditását, és azt a folyamatot, amikor egy egyébként átlagos, szűkszavú és végtelenül egyszerű ember rájön arra, hogy milyen halványak is lehetnek a szexuális identitások közötti határok. (NB)

6. David Leavitt: Arkansas, Ulpius,Budapest, 2003.

Talán az egyik legnépszerűbb meleg témába vágó könyv az Arkansas, amely 2003-ban jelent meg Magyarországon. Három hosszabb elbeszélést tartalmaz, mindhárom kimondottan queer nézőpontba helyezkedik. Ezekben az elbeszélésekben a meleg identitás nem érdekességként, vagy valamilyen leküzdendő, elfogadtatni való problémaként jelenik meg,hanem természetes alapállásként. Az, hogy az elbeszélő, a főszereplő vagy mellékszereplő meleg a világ legtermészetesebb dolga. Az első novellában egy válságba jutott író szakdolgozatokat ír fiúknak szexuális szolgáltatásokért cserébe. A fiúk persze simán vagy kis gondolkozás után belemennek az üzletbe, ami szigorúan titokban és a legnagyobb diszkrécióval zajlik. Ám az utolsó jelentkezőnek komoly morális kifogásai támadnak. Konzervatív, keresztény, heteroszexuális fiúról van szó, akinek persze menyasszonya van: nem lehet megtenni akármit. A végén aztán a főszereplő éppen ezzel a fiúval találkozik egy melegbárban, végre kiegyensúlyozottan, felszabadultan, szorongásoktól mentesen létezik, levetkőzte a magára erőltetett heternormatív kényszereket. Végre önmaga lehet. A második novella egy bonyolult szerelmi háromszöget mutat be, roppant elmés narratív megoldásokkal. A helyszín Olaszország, Firenze környéke. Rég nem látott barátok, válásokkal és különélésekkel terhelt életek, AIDS-betegségben meghalt fiúszerető, és a kissé bolond, öregedő meleg, Nathan adják az elbeszélés fontosabb kiszögeléseit. Nathan épp a házigazda fiatalasszony férfi alkalmazottját készül felcsípni. Azt, hogy sikerül-e neki,inkább nem lőnénk le. Sokkal fontosabb, hogy a tehén, ami úgy tűnik, hogy van, valójában nincs is. A harmadik elbeszélés egy tragikusan végződő, előre kudarcra ítélt szerelmi történet. Nagyon elgondolkodtató, főleg az AIDS-betegség rohamos terjedése miatt. A fiatal férfi, aki önkéntesként ebédet szállít a leszedált AIDS-es meleg férfiaknak, egyszer csak szerelmes lesz az egyik ügyfelébe. Kemény helyzet, jól megírt történet. David Leavitt egyébként nem kizárólag az amerikai meleg irodalom ikonjaként számon tartandó. Magyarországon legutóbb Wittgensteint is felvonultató Indiai hivatalnok (2010) című történelmi regényét adta ki az Európa kiadó. Leavitt ezen kívül alapító szerkesztője a Subtropics című, a University of Floridához köthető tekintélyes irodalmi folyóiratnak. (KZs)

7. Paul Burston: Szégyentelen, Ulpius, Budapest, 2003, 291 oldal.

Paul Burston regényének címe ne tévesszen meg senkit. Szó sincs itt szégyenről vagy szégyentelenségről, a sztorinak semmi köze az azonos címmel (Shameless) futott vígjátéksorozathoz, vagy a tavaly azonos magyar címen bemutatott angol filmdrámához. A Szényentelen hamisítatlan queer lektűr. Minden benne van, ami a meleg életről tudható, de talán annál több is. Burston jól játszik a sztereotípiákkal, többdimenziós, élő karakterekké gyúrja össze a többségi társadalom által is ismert, a melegekre vonatkozó közhelyeket. A cselekmény több szálon fut, van heteroszexuális pár, ahol a fiú gyanúba keveredik, vannak mindenféle melegek, akikről a végén egy krízishelyzetben kiderül, hogy egészen mások, mint amilyennek láttatni akarják magukat. Paul Burston azért is érdekes, mert legutóbbi regénye, a The Gay Divorce (2009) olyan témával foglalkozik, amelyik Magyarországon manapság újra az államilag rögzített tabuk körébe tartozik: a házasság, a család és a meleg identitás roppant drámai kérdéseit boncolgatja. A szerző másfelől számos nem fikciós könyv szerzője is a témában, és nem mellesleg a Time Out magazin gay-lesbian szekciójának szerkesztője. (KZs)

8. Annie Proulx: Brokeback Mountain (a Közel s távol című novelláskötetből), Palatinus Kiadó, Budapest, 2006, 316 oldal. 2690 Ft 2287 Ft

Az amerikai Nyugat eklektikus tájai, a fenséges hegyvidékek, a hatalmas, kopár síkságok és végtelen utak egykor a John Wayne-féle ultraférfias hősideál természetes közegének számítottak. A 2005-ben készült Brokeback Mountain című film szakít a tradícióval, és dagadó izmú ikonok helyett homoszexuális birkapásztorok elfojtásoktól terhes szerelméről szól. A mű nemcsak szakmai berkekben, de a jegypénztáraknál is tarolt, sztárt csinált a főszereplőkből (akiknek emiatt karrier-öngyilkosságot jósoltak), és ráhányta az anakronisztikus macsómítosz régóta mélyülő sírgödrére az utolsó földkupacot. A melegekkel szemben táplált általános intoleranciát, valamint a megalkuvás és a személyes élethazugságok szomorú következményeit didaktikusság nélkül bemutató film Annie Proulx 1997-es szikár lélektani novellájából készült. Amerika konzervatív értékeket propagáló hőskora végetért, a „cowboyok" kétségbeesett kapaszkodása az ideális család eszményébe, megfelelési kényszere a többségi társadalomnak halált virágzik, élethosszig tartó boldogtalanságot szül csak. Proulx Ennis del Marja és Jack Twistje egyébként kevésbé vonzó, mint a filmváltozatbeli szépfiúk, és talán a trágyaszag is fojtogatóbb, mint celluloidon. (HB)

9. Steiner Kristóf: Lélekbonbon, Ulpius-ház, 2011. 3499 Ft 2975 Ft

„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi testvéreink megértsék: a homoszexuálisok esküvője semmiben sem különbözik egy hetero párétól. Legfeljebb abban, hogy mi a legénybúcsunkon is együtt mulattunk" – nyilatkozta Steiner Kristóf, a Viva volt műsorvezetője, akinek esküvőjét a Viasat3 Négy esküvő című műsora is megörökítette. Steiner fontos szerepet vállalt a rasszizmus és a diszkrimináció ellen folytatott harcban azzal, hogy az egyik első magyar celeb volt, aki nyilvánosan is felvállalta homoszexualitását, és nagyon ügyesen használta a médiát is. „A közönségem számára én egy termék vagyok, akinek jó forgalmazókra van szüksége." Bevallása szerint legtöbbször remekül szórakozik azon, amit felépítenek köré: „Van, amikor én vagyok a nulla tehetségű buzigyerek, aki jól helyezkedett. Van, amikor spirituális szellemiségű fiú vagyok". Steiner Kristóf első könyve, a Gumimatrac a Gangeszen könyvpiaci siker lett, a kötet megjelenése óta az írás vált a szerző elsődleges hivatásává, jelenleg újságíróként dolgozik, tavaly télen pedig megjelent második könyve, a Lélekbonbon. Mindét kötet könnyed ponyva, de a jobbfajtából, mert a két kötetben sokkal árnyaltabb kép áll össze a „buddhista családban nevelkedett, Izraelben élő vegán, meleg celebritásról", aki ráadásul nem is ír rosszul. Az életrajzi írásokból sugárzik az elfogadás önmagával és másokkal szemben, emellett viszont megfér a tömény irónia is: „Persze nem zárom ki a lehetőségét, hogy az évek során magam is a szürreális cirkuszi produkció része lettem, és anélkül, hogy valaha észrevettem volna, máig porondra állok minden előadáson,mint a freakshow egyik legfurcsább élőlénye" – írja. (AA)

10. Alan Hollinghurst: A szépség vonala, Scolar Kiadó, 2011, 480 oldal, 3450 Ft 2588 Ft

A 2004-ben megjelent regény klasszikus vonalvezetésű. Közelebb áll Dickens vagy Thackeray epikus tablóihoz, mint a kortárs prózához, amely a regény egységének mibenlétét teljesen más alapokra helyezi, mint azt a neves realista elődök tették. Hollinghurst története a Vaslady Angliájában játszódik, főszereplője pedig Nick Guest, aki barátja szüleinek vendégszeretetét élvezi egészen addig, amíg homoszexualitására fény nem derül. Barátjának édesapja jó hírű, karrierje csúcsához közeledő politikus, így a regény könnyedén felskiccelheti a botrány egy lehetséges forgatókönyvét is. A megjelenésének évében Booker-díjat kiérdemlő regény címében szereplő „szépségvonal" William Hogarth 18. századi festő-író esztétikai alapelvét idézi meg, amely aztán direkt és rejtett formában is fel-felbukkan az olvasás során. A szépség vonala nem erőszakosan tolakodó, a folyamatos olvasást kikényszerítő szöveg, noha sajátos dinamikája folytán mégis könnyedén megigéz. (VA)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr614634130