Olvass!

KönyvesBlog

Magyarországon nem él kétezer képregényrajongó

2012. augusztus 17. NickelADeón

Bizonyos szempontból nagyon rossz helyzetben vagyunk mi, képregényrajongók. Hazánkban a fent említett Fabulákon kívül sok-sok világhírű alkotót csak régi kiadványból ismerhetünk magyarul, sok sorozat pedig egy, két vagy egy-két kötet után leállt és folytatásukra csekély esély van. A magyar nyelvű kiadások közül a szerzői képregények 100-200 példányban jelennek meg. Klasszikus adaptációk (ún. képregénymúzeumok) 3-500 példányosak, de miután ezek se fogynak, marad a minimális példány és igény esetén az utánnyomás. A nagyobb címek (Batman300Sin City, ésatöbbi) 1500-2000 példányban, ám elég ritka, hogy ezek kifutnak (ilyen eset volt például a Sin City, a 300 és a Batman: Arkham Elmegyógyintézet). Hazánkban nem él még kétezer képregényrajongó se! Összeszedtük egy csokorba, milyen jelentős alkotóktól nem várható év(tized)eken belül további kiadvány, mely fontos művek nem folytatódtak, és mi lehetett ennek az oka.

Az okok nem oly sokfélék. A két kezünkön megszámolható magyar képregénykiadók két kivételtől (Egmont, Cartaphilus) eltekintve saját bőrüket viszik a vásárra. Tudjuk, hogy a terjesztői sáp 50 százalék itt is, és könyvesboltban csak gerinces képregényt forgalmaznak. Ha nem térül meg egy-egy kiadás (jobb esetben is éveket jelent, mire kiderül), a kis magánvagyonát érthetően féltő kiadó nem vág bele újabb kötetekbe. Van, ahol egy-egy kötetre is lehet szerződni, de általában sorozatoknál néhány kötetet be kell vállalniuk, kaucióval. Ha már az első se sikeres, mi lesz a következővel, amely köztudottan mindig gyengébb fogyást hoz, mint az első? Semmi, elmarad a folytatás, és jön az olvasói számonkérés. Esetleg lehet azt mondani, hogy akkor olvasd angolul. De az európai képregény fő nyelve nem az angol, másrészt olvassa a Sandmant eredeti nyelven, aki mondjuk T. S. Eliotot is jól bírja.

Európai képregények

1. A nagymesterek: Ki gondolná, hogy valaha újságosnál lehetett kapni Moebius, Milo Manara vagy Seprieri munkáit? Ők azok, akik nem valamit tettek le az asztalra, hanem kifaragták az asztalt, hogy legyen végre asztal! A Métal Hurlant magazinhoz és mozgalomhoz kapcsolódó, idén elhunyt, felbecsülhetetlen hatású Moebius, a finom vonalairól és légiesen erotikus alaklairól ismert Manara, a világ legjobb hátsóját rajzoló Serpieri művei annak idején a Krampusz magazinban jelentek meg. A kiadvány nyolc számot ért meg, a La Linea kiadó a kilencvenes évek elején már elvesztette a kiadó vezetőjének köszönhetően egykor igen aktív olasz kapcsolatot.

Moebius-RockCity1.jpg

manara.jpg

druuna.jpg

2. Az istenkereső macska és Sfar: Évtizedekkel fiatalabb az említett szerzőknél, de nagy hatású alkotó Johann Sfar. Tőle A kis herceg teljes kiadványként bemutatja, hogy milyen egy igazi adaptáció. Műve kiegészíti, hangulatilag kiszélesíti Saint-Exupéry eredeti, számomra túl didaktikus művét. Sfar más művei közül A rabbi macskája eddigi öt kötetéből sajnos csak egy jelent meg. A beszélő, istenkereső macska története pedig érzékeny, elgondolkodtatva szórakoztató mű. A kiadó tapasztalatlan volt, eleve túlárazta a kötetet, amit most fillérekért lehet kapni, de még mindig nem fogyott el. Nem is valószínű, hogy az idén Cézar-díjat kapott rajzfilm-adaptáció miatt megugranak az eladások. Még fájóbb hiány Sfar isteni remeke, a Lewis Trondheim-mel közösen kitalált Torony-sorozat, melynek összetettségéről, finomságairól írt cikket Nagy Krisztián. Ez a kötet teljes érdektelenségbe fulladt, a kiadó azóta nem is foglalkozott más képregénnyel.

rabbis_cat.jpg

donjon.jpg3. Ikonikus figura: Alexandro Jodorowsky. Ahogy más művészeti ágakban, képregényben is örök értékeket alkotott. Sci-fi történetei közül az Incal, a Techopapok, a Mégalex és a Metabárók a legismertebbek, ezek közül papíron mi az utóbbiból olvashatunk egyet magyarul. (Netes honosítások a többiből is készültek) Ezen kívül csak képregényben írt hagyományos történelmi kalandot, westernt, és még ki tudja mit. A Metabárók egy űr-családtörténet, összetettségében és vetületeiben a Dűnéhez hasonlítják, Juan Gimenez rajzolólegendának köszönhetően a világ egyik legérdekfeszítőbb képregénye a zsánerimádóknak. Alig vették, pedig már nagy leárazások is voltak belőle. A Delta Vision kiadó (aki elhozta G. R. R. Martint is – képregényben) a fórumok alapján soha nem folytatja majd, örök veszteség marad. metabarons.jpg

4. Corto Maltese-t talán többen ismerik, Hugo Pratt világhírű hőse legalább némi rajzfilmes támogatást kapott, Az elveszett aranyvonatot talán látták páran. Kevesebben tudják, hogy megjelent magyarul egy kötet, a kissé nehezen emészthető (de nekünk azért nem olyan nehéz) Velencei mese, melyről árulkodik, hogy az Amazon linkjén az első 1981-es kiadás 230 dollár minimum. Nálunk most 4 dollárba kerül a fekete-fehér kötet, érdemes megismerkedni a titokzatos matróz, valós történelembe helyezett, kalandos , hol szép, hol misztikus világával. corto.jpg

4. Van Hamme a világ egyik legjobb képregényírója. Mindenről érdekesen tud írni, valamiféle filmes sűrítést használ, egyedi receptet, amitől kattan az elme „megint valami eredeti módon megírt képregényt olvasok, és nem tudok rájönni, mitől ilyen jó”-szerű érzés. Hiszen mi érdekes van egy sörgyáros családról szóló képregényben? Nem kalandos, mint a négy kötet után megszakadt Largo Winch vagy titokzatos, mint az ugyancsak annyi után leállt XIII, mégis olyan karakterezés van benne, ami hihetetlenül üt, ez maga a képregényírás-művészet. A Largo Winch-hez még véletlenül volt film is (a bemutatón megjelent „maga Largo” is), a XIII-ból volt számítógépes játék, és a francia piac egyik legnépszerűbb sorozata, itthon mégis alig érdekelt valakit. Emberek millióit szórakoztatja, csak épp nem itt, nálunk teljes mértékben visszapattantak munkái a lehetséges olvasókörről.

sormesterek_02_elozetes1.jpg

Amerikai képregények

1. A Kretén magazin 90 számig jutott. Bár közölnivaló azóta is lenne, hiszen a magyar alkotók egy része aktív a parkocka.hu oldalon, a külföldi, világhírű szerzőktől pedig (Don Martin, Duck Ewing, a francia Marcel Gotlib...) lenne még mit közölni. A magazint kiadó Semic csúnyán megszűnt, de évek alatt a magyar, saját készítésű tartalmak az idő haladtával is minimálisra csökkentek.

don-martin1.jpg

2. A DC kiadó, miután a Warner megvette, jogdíjat emelt. Ez a kisebb kiadókat biztosan visszatartja még az olyan címek kiadásától is, mint Batman. Az eddigi Batman kötetek közül is csak a Hush és az Arkham Elmegyógyintézet volt, ami igazán sikeres lett, a többiből még sokáig lehet vásárolni. De övék Superman, Zöld Lámpás, és még rosszabb hír, hogy az ő alkiadójuk a Vertigo.

3. Batman mellett a legsajnálatosabb az itthon inkább csak képregényesek között ismert kult-sorozatok, mint a Prédikátor és az Y, az utolsó ember. A Prédikátor mellbevágó olvasmány, a tabudöntögetés non plus ultrája. Az Y alapötlete zseniális (egy különös esemény után egyetlen férfi marad a földön, a többi nő), és természetesen már készül belőle a film. Neil Gaiman Sandmanje is a Vertigo alá tartozik. A kiadó, a Cartaphilus szerint folytatják az eddig négy kötetet. A Prédikátort és az Y-t a kiadó Kingpin előbb elektrosokkal majd újraélesztéssel próbálta visszahozni, de sikertelenül, sajnos kimúlt mindkét sorozat.

preacher.jpg

4. A Star Wars képregényről azt gondolnánk, csak a rajongók eltartanak egy ilyen sorozatot. Hiszen más sincs a világon, ahova nézünk, ott egy Yoda a kirakatban, amott egy Artu, a tévében, boltban, legóban, plüssben, sajtban, mindenhol Star Wars. A magyar kiadás megér egy misét, ma már nem azon panaszkodunk, hogy megjelenése nagy részében a nyomdaminősége olyan messze volt az elfogadhatótól, mint Makótól Tatuinváros, hanem hogy eltűnt, nincs. A Szukits kiadó most közönségszavazással próbálja kipuhatolni, melyik történetvonallal lenne érdemes újjáéleszteni a sorozatot. (Azóta kiderült, hogy már a cím és a pontos megjelenési dátum is megvan, az amerikai pénztárcákhoz beárazva)

camkennedy.jpg

5. Hazánkban a legnépszerűbb csapatképregény az X-men lehetett, lévén, hogy ebből jelentek meg a legjobb történetek. Az egész magyar sorozatért hálásak lehetünk, 24 füzetet vehettünk meg az újságosnál, ebben és más szereplők füzeteiben is közölve kb. 50-60 szám, olyan történetekkel, mint a Főnix halála vagy a Jövendő múlt napjai vagy A mutánsok végzete. A Fumax kiadó belevágott egy kiváló történetrészbe, a Grant Morrison-féle New X-menből megjelent egy kötet, de a kiadó (egyelőre?) átállt a könyvkiadásra, így ennek se várható folytatása.

morr.jpg

Valószínűleg mindenki más listát állítana össze: van, aki bevenné Judge Dreddet, Conant, Hellboyt, Constantine-t, hiszen ők is megjelentek már magyarul. Az látszik, hogy a kiadók helyzete nagyon nehéz, és még ha reálisan is látják a hazai lehetőségeket, képregénypiacot, a vásárlókban akkor se bízhatnak, ha a legjobb műveket hozzák el nekünk. (Másik kérdés, vannak-e olyan, ún. szoktatóképregények, melyek a mi gyerekkorunkban megszokott  színvonalon (Kockás, Pajtás magazinok - a Vaillant és a Pif képregényeivel) képesek felkelteni az érdeklődést a még fogékony gyerekekben, hogy aztán képregényolvasókat kapjunk néhány év múlva)

A félbemaradt hazai készítésű képregényekről majd legközelebb írunk.

(A képeket általában nem a hazai kiadásokból vettük, a magyar nyelvű előzetesek nagy galériáját itt találhatják - érdemes tallózni)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr734681854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.