Olvass!

KönyvesBlog

Bret Easton Ellis tényleg elviselhetetlen a Twitteren?

2012. szeptember 07. .:wendy:.

Érdekes kérdéseket vet fel a Huffington Post Bret Easton Ellisszel kapcsolatban: Miért unfollow-oljuk Bret Easton Ellist című cikkükben azt taglalják, hogy a szerző bár mindig is szerette a polgárpukkasztást és a szélsőséges véleménynyilvánítást, mégis túl messzire megy Twitter-bejegyzéseiben és egyszerűen nem tudja, mire és hogyan is kéne használni ezt a csatornát.

A cikk szerzője elismeri, hogy mindenki azt ír a Twitterén, amit akar, mégis túlzásnak érzi Ellis néhány kijelentését, amelyek közül többről mi is beszámoltunk, például, hogy szó szerint mekkora bunkó volt, amikor Salinger halála után azt írta, hogy mennyire örül, hogy meghalt, és hogy végre ünnepelhet, vagy amikor egy éjjel minden bizonnyal megőrült (vagy valamit beszedett) és percenként nyomta a tweeteket arról, kinek és hogyan is kéne majd játszania A szürke ötven árnyalatának filmváltozatát , vagy hogy hogyan is áll az Amerikai pszicho folytatása, egyelőre csak a képzelében.

A szürke ötven árnyalata egyébként régóta foglalkoztatja Ellist, teljesen lenyűgözi a könyv és az abból készülő filmváltozat, több tucat tweetben lamentál azon, ki is lenne legalkalmasabb Christian Grey és Ana szerepére. - Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Huffington Post, hogy botrányos Ellis azon kijelentése, hogy Greyt nem játszhatja meleg színész, mert nem alkalmas rá. - Ezt egyébként maga Ellis is visszavonta később, jobban mondva egyre-másra változtatja a véleményét az ügyben.

A probléma valójában az, hogy míg a Huffington Post és sokan mások (tegyük hozzá jogosan) azt várják el, hogy Ellis is kezelje "profin" a Twitter fiókját, azaz a megszólalásaiban legyen tisztában azzal, hogy több százezer követője van, és ez is pont ugyanolyan megszólalási csatorna, mintha napjában ötször nyilatkozna a sajtónak, azaz legyen tudatosabb. Ellis azonban a játszótereként tekint a Twitterére és írja, ami az eszébe jut, a válaszokat ignorálja, ha beszólnak neki, néha feldühödik és visszaszól, de alapjában véve nem érdekli, ki mit gondol.

Érdekes kérdés, és megannyi kommunikációs szakember vitatkozik rajta jó rég már, hogy megengedheti-e magának egy ekkora figura, hogy szüretlenül öntse a világra a gondolatait, vagy csak a pontosan megtervezett és fogalmazott, píszí és egyben rém unalmas, sokszor egy pr-csapat vagy a kiadó által üzemeltetett Twitter csatornáknak van jövője a sztárok esetében. Az igazság persze itt is középen van, kérdés, hogy Ellis esetében, akit mindig is az ilyen akciói miatt (is) szerettünk, érdemes-e egyáltalán elvárni, hogy másképp cselekedjen.

A legutóbb a Királyi hálószobákkal jelentkező Ellis egyébként kivételesen reagált a cikkre: azt írta, ez volt az egyik leghumortalanabb dolog, amit valaha olvasott.

Könyvei

Informátorok

Holdpark

Amerikai Psycho

A vonzás szabályai

Nullánál is kevesebb

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr64761186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.