Olvass!

KönyvesBlog

Vámpírok, foci és Ady Endre

2012. szeptember 11. .konyvesblog.

Benedek Szabolcs: A vérgrófnő

Libri Könyvkiadó, Budapest, 2012, 452 oldal, 2792 Ft

Ki nyert szobrászatban ezüstérmet a Los Angeles-i olimpián? Hol született Drakula és lakott-e valaha Törcsvárott? Miért billent meg a korona az utolsó magyar király fején? A napokban jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Benedek Szabolcs vértrilógiájának második kötete, A vérgrófnő, amiből mindez kiderül. Itt pedig olvasható minden, ami a regényből kimaradt.

Volt egyszer egy Manno Militadész

Amikor még a szellemi teljesítményt is díjazták az olimpiai játékokon, élt egy Manno Miltiadész nevű úriember, aki magyarországi emigráns görög családba született, ugyanakkor ízig-vérig magyarnak vallotta magát. Nem pusztán szobrászatban, hanem a sport szinte minden ágában-bogában világelső volt. Nehéz lenne bajnoki címeit egy-két mondatban felsorolni – Manno futballban, korcsolyázásban, evezésben, kerékpározásban és atlétikában egyaránt domborított, s olimpiai ezüstérmet is szerzett, 1932-ben Los Angelesben. Akkor épp a szobrászok között lett második. Húsz évvel korábban Stockholmban még az evezősök versenyében indult. Ráadásul futballistaként is magára öltötte a címeres mezt, játszott az első magyar futballbajnokcsapatban, a BTC-ben, sőt ő volt az első két labdarúgó-bajnokság gólkirálya. Rekordja máig megdöntetlen: 1901-ben hat bajnoki mérkőzésen 17 gólt szerzett.

A vérgrófnő sztorija

1916. Erdélybe betörnek a románok, az Osztrák-Magyar Monarchia népei pedig Ferenc Józsefet gyászolják. Férfiak tízezrei, akik nemrég még a frissen épített stadionokban hódoltak az új őrület, a futball sztárjai előtt Budapesten, most tömött vonatokon tartanak a front felé. Szállási Titusz, Az Est munkatársa is Kolozsvárra utazik, hogy első kézből tudósítsa olvasóit az eseményekről, miközben reméli, hogy régi barátjával, Saint-Germain gróffal is újra találkozhat. Mert a háború borzalmai mellett különös gyilkosságok is történnek a városban, melyekhez hasonlóval egyszer már találkozott Budapesten - ahol a gróf távozása óta úgy tűnik, Ady Endre és Molnár Ferenc is vámpírtámadás áldozata lett. Egy évszázados titok, egy démoni szerelem, és egy váratlan segítőtárs azonban olyan kalandba keveri őt, amit talán soha nem írhat meg...

Ezek után már senki nem csodálkozik, hogy mindezek mellett hírlapíróként, szerkesztőként, grafikusként, költőként és szobrászként is ismert volt, ő tervezte a Ferencvárosi Torna Club ma is használatos címerét, valamint Horthy emlékezetes bevonulási plakátját. Hogy miért nem tudunk róla semmit? Mert a Tanácsköztársaság idején és után született, a kommunistákat gúnyoló karikatúrái miatt 1945 után évtizedeken keresztül nem lehetett a nevét kiejteni. Ennek a hagyománynak vet véget most A vérgrófnő…

Volt talán egy Drakula?

Volt. Drakula nagyapját, Mirceát, Havasalföld egyik legjelentősebb fejedelmeként tartják számon, apja, II. Vlad pedig felvételt nyert a Zsigmond király által alapított Sárkány-rendbe, minden valószínűséggel ekkor kapta a Dracul melléknevet. A Drakula név jelentése Dracul, azaz Vlad Dracul fia – a dracul szó ugyanakkor sárkányt, illetve ördögöt is jelent. A család egyébként a dinasztia- és államalapító Basarabon keresztül a mongol uralkodói családtól, egyenesen Dzsingisz kántól eredeztette magát.

Vlad Tepes 1448 és 1476 között több ízben ült Havasalföld trónján. 1461-ben menekülni kényszerült, innentől tizenöt éven át Magyarországon élt, Mátyás király védőőrizetében. Már életében híressé vált kegyetlenkedéseiről, kevéssel halála (azaz eltűnése) után szerte Európában olyan röpiratok és nyomtatványok jelentek meg, amelyek hátborzongató részletességgel számoltak be a Karóbahúzóként is emlegetett Drakula vérengzéseiről.

Volt egyszer egy utolsó király

Amikor Ferenc József, Ausztria császára – és „Isten kegyelméből Magyar-, Horvát, Szlavón-, Dalmátország apostoli királya” – hatvannyolc évi uralkodás után, 1916. november 21-én örökre lehunyta szemeit, véget ért egy korszak. Huss a boldog békeidőknek, a polgári idillnek, az úri kávéházaknak.

Károly főherceget IV. Károly néven 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá – egy meglehetősen korai időpontban, mivel az uralkodó aznap ebéd után vissza is utazott Bécsbe, hogy a szilvesztert teljes egészében ott tölthesse. A ceremóniára a Mátyás-templomban került sor, a köznép teljes kizárásával. Bár a jelenlévőknek nem így tűnt, hiszen a köznépet paraszti maskarába öltöztetett színészek helyettesítették. A korabeli sajtó viszont leleplezte a csalást, amint az A vérgrófnőből is kiderül. Amikor Károly fejére föltették a koronát, az megbillent és majdnem leesett. Hogy két év múlva miképp is veszítette el azt végképp az uralkodó, arról már a trilógia harmadik kötete, A vértanú számol majd be.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr664760714

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.09.11. 11:27:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.