Olvass!

KönyvesBlog

Stephen King drogfüggő volt, írásfüggő maradt

2012. szeptember 21. .konyvesblog.
72383916 10

 

Szeptember 21-én hatvanöt éves Stephen King amerikai író, a horror műfajának legnépszerűbb alakja, korunk egyik legolvasottabb szerzője, akinek művei több mint 350 millió példányban keltek el világszerte. Ha újrakezdhetné az életét, akkor mindent ugyanígy csinálna, még a rossz dolgokat is. Egy dolgot változtatna meg, nem vállalná el az American Express számára készített tévéreklámot, a Do You Know Me?-t, mert azóta mindenki megismeri.

Stephen King mindig regényt akart írni, a mai napig ezért az írás a legjobb szórakozás számára. Egyébként meglepetésre nem is nagyon ismétli magát, pedig rengeteget ír. A regényírásról azt tartja, hogy olyan, mint a szex: jobb csinálni, mint írni róla.

Neil Gaiman egyszer azt írta, a legfontosabb dolog, amit Kingtől tanult, hogy minden nap egy oldalt kell írni, csak 300 szót, és akkor év végére elkészültél egy regénnyel. A mai napig háromnegyed nyolctól dolgozik, naponta hat oldalt próbál írni, vagyis 1200-1500 szót.

A sokáig kábítószerfüggő King az íráshoz való viszonyát is a a kábítószerfüggőséghez hasonlította. Mindig azt mondja, hogy abbahagyja, aztán nem teszi, majd azzal nyugtatja magát, hogy úgyis tudja, mikor kell befejeznie. Közelebb vagyok a végéhez, mint az elejéhez - mondta egy interjúban.

18 évesen jelent meg novellája

King a Maine állambeli Portlandben született 1947-ben. Kétéves volt, amikor apja elhagyta a családot, ettől kezdve anyja nevelte őt és a bátyját. Hétévesen megtalálta apja horror- és sci-fi könyveit és - nem kis részben a rikító borító miatt - teljesen a műfaj hatása alá került. Első története 18 éves korában jelent meg Fiatal sírrabló voltam címmel, első "profi" novellája, Az üvegpadló két évvel később, 1967-ben látott napvilágot.

Hat-hétévesen kezdett írni King, ekkor még a képregényekből másolt ki részeket, hogy saját sztorit gyártson belőlük. Iskola után lefekvésig ezzel foglalkozott. Nagy hatással volt még rá a mozi is, nem felejti el soha, hogy édesanyja elviszi a Radio City Hallba a Bambira, ahol az erdőtűztől eléggé megijedt. Ezért nem volt meglepetés, hogy mindig képeket akart leírni. 12 évesen kezdett el felnőtteknek szóló könyveket olvasni: ekkor nem volt a környéken könyvtár, viszont minden héten érkezett egy nagy zöld kocsi, tele könyvekkel. Mindig hármat lehetett választani.

50741984 10

Tudni lehet még róla, hogy például az 1981-es megjelenésű Cujót egy valódi történés ihlette: King elromlott motorját elvitte egy szerelőhöz, ahol a világ legnagyobb bernáthegyijével találkozott, aki rátámadt, a férfi pedig megijedt. Az élmény olyannyira mélyen rögzült benne, hogy néhány hét múlva szöget ütött a fejében: mi lett volna, ha az örökké lerobbanó kocsijukkal történt volna valami galiba (ezt a Ford Pintót egyébként a Carrie-ért kapott előlegért vette ő meg a felesége még annak idején), és mi lett volna, ha a felesége vitte volna ugyanehhez a szerelőhöz az autót, és mi lett volna, ha ugyanez az óriási bernáthegyi foglyul ejtette volna őt a lerobbant kocsiban…

A szemétből kiguberált regény változtatta meg életét

Stephen King egyébként Maine állam egyetemén tanult, de egyetemistaként is dolgozott, és lázadt, tiltakozott a vietnámi háború ellen. 1970-ben végzett angoltanárként, egy középiskolában tanított, de az írással nem hagyott fel. Stephen és felesége, Tabitha az egyetem könyvtárában találkoztak 1967-ben, és 1971-ben már össze is házasodtak, később három gyerekük született: Naomi, Joe és Owen. Utóbbi kettő író lett: Joe (Joe Hill néven) már három regényt írt, Owen első könyve 2013-ban jelenik meg.

King élete 1973-ban változott meg, amikor a Doubleday Kiadónál megjelent Carrie című regénye. A telekinetikus képességekkel rendelkező lányról szóló mű kéziratát először kidobta, csak felesége biztatására halászta ki mégis a szemétkosárból és fejezte be. A történetet az akkor még ismeretlen Brian De Palma filmesítette meg. A kedvező fogadtatásnak és a honoráriumnak köszönhetően King főállású író lett. Ezután egymás után jelentek meg tollából a műfaj immár klasszikussá vált darabjai: a Cujo, a Christine, a Tortúra és a leghíresebb, az 1977-es Ragyogás. Valamennyit filmre vitték, ám igazán nagy sikert csak a Stanley Kubrick által rendezett Ragyogás ért el Jack Nicholson tébolyult mosolyával. (Érdekesség, hogy maga az író elégedetlen volt a filmmel és elkészítette saját változatát, amely viszont megbukott.)

Drogok és piálás

A hirtelen jött népszerűség hatására King lába alól kicsúszott a talaj, művei mintegy tíz évig a kábítószer és az ital hatása alatt születtek. Függőségéből végül terápia és családja segítségével lábalt ki.

Kinget nem zavarja, hogy horrorírónak tartják, mert ő nem így gondol magára. Sőt, nagyon zavarja, hogy bárhova megy a világban, álló vastapssal fogadják. Ne őt szeressék, hanem munkáit - mondja erről a horrorírónak beskatulyázott King, akinek legambiciózusabb vállalkozása A setét torony című nyolcrészes sorozat, amelynek utolsó része idén jelent meg. A mű főhőse a harcos, aki rendíthetetlenül tör a metafizikai jelentést is hordozó torony felé. A kötetekben a sci-fi, a fantasy, a horror és a western elemei keverednek. King 1982-ben romantikus és már-már realista oldaláról mutatkozott be A remény rabjai című könyvével és ezt a vonalat folytatta 1996-ban A halálsoron - mindkét regényt Frank Darabont vitte filmre. A hetvenes évektől 1985-ös lelepleződéséig Richard Bachman álnéven is publikált, így kiadott legismertebb regénye a Sorvadj el.

King rendkívül termékeny író, saját nevén ötven regénye és több mint kétszáz elbeszélése látott napvilágot, több könyvet más szerzőkkel közösen jegyez. Művei sok ponton találkoznak egymással, nevek és személyek vándorolnak egyik könyvéből a másikba.

146709231 10

Az írót 1999-ben súlyos baleset érte, sétálás közben elütötték. Hosszú lábadozása után megvette a "bűnös" autót és ripityára törte.

King az írás mellett focizik, gitározik és énekel, miközben gyógyíthatatlan szembetegsége miatt a teljes vakság fenyegeti. Számos díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a rangos Nemzeti Könyvalap életműdíját is. Az úgynevezett popkultúra első számú írójaként is szokták emlegetni. Könyvei évente négymillió példányban kelnek el, a jogdíjakból hatalmas vagyonra tett szert. Különcsége az autogramosztás terén is megnyilvánul: a rajongók csak egy internetes listára feliratkozva kaphatják meg aláírását.

Stephen King gyűlölte a Ragyogást

Az elmúlt jó harminc évben Stephen King több tucat regényéből és novellájából készült egész estés mozifilm vagy tévésorozat. Az interneten számtalan olyan lista kering, amelyek a legjobb King-adaptációkat rangsorolják, és biztosan mindenkinek megvan a kedvence, mi most azonban azt az öt filmet választottuk ki, amelyek az IMDb-n a legtöbb pontszámot kapták.

Ezek közül is kiemelkedik A remény rabjai (9,3), amely a Rita Hayworth and Shawshank Redemption című kisregényen alapul. A film egy ártatlanul életfogytiglanira ítélt bankár (Tim Robbins) történetét meséli el, így azt, hogy hogyan próbálja meg a maga eszközeivel túlélni a börtön mindennapjait, a kegyetlen viszonyok közepette hogyan talál magának igaz szövetségest (Morgan Freeman) és egy napon hogyan csillan fel előtte a szabadulás reménye.

A King-adaptációk sorát 1974-ben a Carrie kezdte, az első igazán nagy durranás azonban mégis talán A ragyogás (8,5) volt 1980-ban. Arról már mi is írtunk, hogy King ki nem állhatta a Stanley Kubrick-féle változatot, a rendező ugyanis a forgatás előtt és alatt nagyrészt figyelmen kívül hagyta a javaslatait, ráadásul az írónak az sem tetszett, hogy Jack Torrace szerepét Kubrick Jack Nicholsonra osztotta.

A Warner Bros. most azon van, hogy elkészítse A ragyogás előzményfilmjét, Stephen King azonban ebben a projektben semmilyen formában nem vesz részt, helyette inkább a mára már klasszikussá vált regény folytatását írja. King éppen a héten tette közzé a honlapján, hogy az egyelőre Doctor Sleep munkacímen futó regény 2013. szeptember 24-én jelenik meg.

A halálsoron (8,5) 1996-ban folytatásokban jelent meg, majd 2000-ben kiadták egy kötetben is. A Detterick ikrek meggyilkolása miatt John Coffeyt halálra ítélték, utolsó napjait tölti a halálsoron, ahol különleges képességeire hamarosan a fegyőrök, köztük a Tom Hanks alakította Paul Edgecombe is felfigyelnek. A természetfölötti képességekkel rendelkező óriás megformálásáért a napokban elhunyt Michael Clarke Duncant 2000-ben Oscarra jelölték.

Az Állj mellém! (8,1) a A test című novellán alapul, amely eredetileg az 1982-es Different Seasons című kötetben jelent meg. A történetben négy kamasz fiú eltűnt társuk holttestének felkutatására indul, a megszokott kingi horror helyett azonban ez a film inkább szól a barátságról, a bátorságról és a felnőtté válásról. A filmben a kamaszok egyikét a fiatalon elhunyt River Phoenix alakítja, a rivális banda vezérét pedig Kiefer Sutherland játssza.

A balesetet szenvedett népszerű regényíró és az őt „megmentő” ápolónő története (Tortúra) 1987-ben jelent meg, majd 1990-ben a zseniális James Caan és Kathy Bates főszereplésével film (7,8) is készült belőle. A labilis ápolónő megformálásáért utóbbi 1991-ben el is nyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart.

A Tortúra, az Állj mellém! és A remény rabjai egyébként a Family Guy alkotóit is megihlették, a 7. évadban A három mese című részben nagy élvezettel figurázták ki a Peter Griffin által „az utóbbi ezer év legnagyobb írójának” nevezett Stephen King regényeit.

Kingtől amúgy nem áll távol a filmes közeg, a műveiből készült több filmben is szívesen megmutatta magát, így felbukkant a Sorvadj el!, A rémmesék könyve és a Kedvencek temetője egy-egy kisebb szerepében is.

A cikkkhez felhasználtuk a Paris Review, a New York Times, Neil Gaiman és a Guardian cikkeit, illetve az MTI portréját, 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr894793134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.