Olvass!

KönyvesBlog

Hat író, aki 2012-ben hunyt el

2012. december 29. Rostás Eni

A listák, a számadás és a be nem tartott fogadalmak időszakában még a füzetlapra nyomott falusi hírmondókban is összegzik az évet, és szigorúan pontokba szedik az újszülötteket, és az elhunytakat. Hogy megszületett-e idén a jövő nagy írófejedelme, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy kiknek a hiánya a legfájóbb számunkra. Hat író, akitől 2012-ben búcsúznunk kellett.

Wisława Szymborska (1923. július 2. – 2012. február 1.)

wsz.jpg

Bár már 1952-ben megjelentette első (saját bevallása szerint teljesen irreleváns) verseskötetét, a nemzetközi ismertséget csak az 1996-os irodalmi Nobel-díj hozta meg számára. A költészet Mozartjaként is emlegetett Szymborska munkássága "ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket", állt a Nobel-bizottság indoklásában. Az ötvenes években írott verseire még a szocialista realizmus volt nagy hatással, ám 1956 sorsfordító év volt számára. Elhagyta a szocializmushoz fűzött reményeit, és elvárásait, a kommunista pártból viszont csak 1966-ban lépett ki. Kiábrándultsága magyar tematikájú versén, a Temetésen is érződik (a vers Rajk László újratemetése miatt íródott). Verseiben gyakran közelített humorral súlyos, vagy kényelmetlen kérdésekhez. A Nobellel járó pénzt jótékony célra fordította, és kijelentette, hogy másik két lengyel költő (Zbigniew Herbert és Tadeusz Rózewicz) is megérdemelte volna a díjat. Tavaly megkapta a legmagasabb lengyel kitüntetést, a Fehér Sas Rendjének nagykeresztjét. Halála után krakkói otthonában egy eddig ismeretlen, 1949-ben írott versgyűjteményre bukkantak.

Hazai Attila (1967. április 30. – 2012. április 5.)

ha.jpg

Hazai Attila azért nem ment magyarszakra, mert félt, hogy ott tönkretennék az ízlését. Helyette inkább elvégezte az angolszakot, ahol Géher Istvántól tanult műfordítást. A tanultakat Raymond Carver Nem ők a te férjed, Walter Kirn Ujjszopó és James Frey Millió apró darabban című könyvének fordítása során kamatoztatta. Írás közben biztonságban érezte magát, úgy érezte bármit megtehet. "A művészfélék azon típusához tartozott, akik önpusztító módon a legtöbbet akarják kihozni magukból, mert tudják, hogy van, ami fontosabb, mint a kiegyensúlyozott, egészséges élet és a békés öregkor. Mindent beleadni és meghalni" – emlékezett rá Ménes Attila.  Játszott zenekarban (Pepsi Érzés, Hazai ízek), írt forgatókönyvet (Rám csaj még nem volt ilyen hatással), tagja volt a József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának, kapott Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, és megjelentetett öt könyvet (Feri: cukor kékség, Szilvia szüzessége, Budapesti skizo, Szex a nappaliban, A világ legjobb regénye). 45 évesen lett öngyilkos.

Maurice Sendak (1928. június 10. – 2012. május 8.)

Authorillustrator-Maurice-008.jpg

"Megmondtam nekik, hogy menjenek a pokolba!" - csattant fel Maurice Sendak, amikor szembesítették pár szülő véleményével, aki szerint minden idők legkedvesebb könyvének filmváltozatát talán túl ijesztőnek találják majd a gyerekek. "Ha a gyerekek nem tudják kezelni a filmet, akkor menjenek haza. Vagy pisiljék össze a nadrágjukat. Csináljanak amit akarnak"  - állította Sendakm aki mindössze 35 éves volt, amikor legsikeresebb munkája, az Ahol a vadak várnak megjelent. A könyv nemcsak írója és illusztrátora életét, de a gyerekirodalom egészét is megváltoztatta. Sendak volt az első, aki a gyermeki félelmet és agressziót ábrázolta. Bár családjában mindenki hátborzongató tündérmeséket és a zsidó folklórból származó történeteket mesélt, ő inkább a moziból merített inspirációt. Connecticuti háza tele volt Mickey egér relikviákkal. Magát mindig komor és kötekedő alaknak ábrázolta, aki a hét minden napján dolgozik, és nincs szüksége szocializálódásra. Legjobb társaságnak a kutyáját tartotta. "Minden, amit akartam az, hogy heteroszexuális legyek, és a szüleim boldogok legyenek" - nyilatkozta 2008-ban a New York Timesnak. Sosem mondta el a szüleinek, hogy meleg. Utolsó könyve, a My brother’s book 2013 februárjában jelenik meg.

Ray Bradbury (1920. augusztus 22. – 2012. június 5.)

rb.jpg

Az internet egy óriási figyelemelterelés, vallotta a Marsbéli krónikák és a Farenheit 451 szerzője, Ray Bradbury. Idegenkedett a túl sok géptől, és a webes szolgáltatásokért sem rajongott. Nem lett volna boldog, ha látja, hogy halála milyen visszaemlékezés-cunamit indított el az interneten. Unokája szerint sosem nőtt fel, könyveit olvasva gyerekek ezrei akartak saját űrhajót. Pedig ő csak a Francois Truffaut által filmre vitt Farenheit 451-et tartja igazi sci-finek. Sosem járt felsőoktatási intézménybe, a nyolcvanas évek közepén saját műsora volt a HBO-n, az FBI vizsgálta, hogy kommunista volt-e, és megvalósult jóslatai között megtaláljuk a síkképernyős tévét, vagy a mobiltelefont. Nem sokan mondhatják el, hogy haláluk után internetes hibakódot neveznek el róluk, de Bradbury-nek még ez is összejött.

Géher István (1940. január 15. - 2012. június 11.)

gi.jpg

72 éves korában hunyt el Géher István, akinek titulusait és érdemeit oldalakon keresztül sorolhatnánk. Déry Tibor- és József Attila-díjas költő, műfordító, William Shakespeare legfontosabb magyar kutatója, nemzetközileg elismert irodalomtörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa. Haláláig a Műfordítók Egyesületének elnöke volt. Tanárként legendás, rengeteg diákjával szeretette meg a műfordítást. "A nehézség mellett mindig ott van egy másik érzés: a kihívás. A csakazértis lefordítani vágya" – nyilatkozta utolsó interjújában. Tanítványai között olyan alkotókat találunk, mint Varró Dániel, Lázár Júlia, vagy Szabó T. Anna.

Sven Hassel (1917. április 19. - 2012. szeptember 21.)

svenhassel.jpg

Sven Hassel élete legalább olyan ellentmondásos volt, mint regényei.  Az SS-ponyvák szerzője akár saját magáról is mintázhatta volna könyvei főhősét.  Állítólag Sven Pedersen néven született, ám később felvette anyja lánykori nevét. 14 éves korától egy kereskedelmi hajón dolgozott inasként, majd 20 évesen Németországba ment, és önként jelentkezett a Wehrmacht-ba. Hat hónap után, honosított németként sikerült is bejutnia a páncélos felderítőezredhez. Egy évvel később dezertálni próbált, sikertelenül. Észak-Afrikát kivéve szinte az összes német fronton harcolt, megkapta a Vaskereszt első és második fokozatát, a háború végén hadnagyként tette le a fegyvert. A hadifogság után saját élményeire alapozva kezdte el írni első, és egyben legsikeresebb regényét, A kárhozottak légióját. Bár az olvasók (különösen a tinifiúk) rajongtak könyveiért, és kevés sikerrel, de több regényét is megfilmesítették, történészek jelentős ferdítéseket találtak az életművében. Leghangosabb kritikusa, Erik Haaest dán újságíró volt. (Őt később holokauszttagadással vádolták) Szerinte Hassel a háború nagy része alatt Dániában tartózkodott, ráadásul a dán náci párttal is kapcsolatban állt. Történetei helyi Waffen-SS veteránoktól származnak, és nem is ő írta őket, hanem felesége, Dorthe Jensen. Hogy a 25 nyelvre lefordított, 53 millió példányban elkelt háborús sztorikbó mennyi zajlott fejben, és mennyi a harcmezőn, az már sosem fog kiderülni. Sven Hasselt 95 éves korában érte a halál.

Borisz Sztrugackij (1933. április 15. – 2012. november 19.)

boris-strugackij.jpg

"Az ember olyan, mint a természet, nem bírja az ürességet. Ha ürességbe kerül, meg akarja tölteni. Látomásokkal, képzelt hangokkal népesíti be, ha nem áll módjában valami reálissal megtölteni" – írták a Szrugackij-testvérek A kölyök című könyvükben, és használták is a látomásokat meg a képzelt hangokat, hogy sci-fibe bújtatva emeljék fel szavukat a szovjet hatalom ellen. Kilenc évvel bátyja halála után, idén a legendás szovjet-orosz szerzőpár fiatalabb tagja is elhunyt. A csillagász-matematikus Borisz 1956-ban kezdett együtt dolgozni testvérével, első közös munkájuk, a Jövevények 1958-ban jelent meg. Komor, allegorikus tájleírásaik Andrej Tarkovszkijt is megihlették, Piknik az árokparton című kisregényük ihlette a Sztalkert. Testvére halála után Borisz mindössze két könyvet jelentetett meg, S. Vititsky néven. Az író idős korában is politikailag aktív maradt, kiállt a bebörtönzött olajoligarcha, Mihail Hodorkovszkij, a letartóztatott Putyin-ellenes tüntetők és a Pussy Riot mellett. Egy rádióinterjújában pesszimistának nevezte magát, és kijelentette, hogy nem hisz a jóságában semminek, ami nagy tömegeket mozgat meg. Ha az emberek sokan vannak, csak rosszak lehetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr54972110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.