Olvass!

KönyvesBlog

A sztárszerző X-Menje grandiózus

2013. március 31. Rusznyák Csaba

axmlead.jpg

Az idén 50. életévét betöltő X-Men franchise-zal kapcsolatban a hazai képregény általában egyébként messze nem elkényeztetett rajongói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a mutánscsapat három leghíresebb és legjobb korszakának mindegyikébe belekóstolhattak magyarul. Chris Claremont 17 éves, klasszikus, sőt, forradalmi uralmából a ’90-es években kaptunk egy nagyobb szeletet a Semic jóvoltából, Grant Morrison kissé őrült, kissé paradigmaváltó és nem kissé szenzációs New X-Menjének első sztoriját (E mint eltörölni) a Fumax adta ki 2007-ben, most februártól pedig a Kingpin dobja piacra folytatásos formában Joss Whedon Astonishing X-Men című, 25 részes, grandiózus sztoriját, a Marvel+ antológia lapjain.

Whedon, aki tavaly a Bosszúállók (minden idők harmadik legsikeresebb filmje) író-rendezőjeként szintet lépett, és a geekek kedvencéből a mainstream filmkészítés egyik istenévé vált, az eredetileg 2004-től 2008-ig futott történetet afféle „szélesvásznú képregényként” emelte be a nagyok közé, és azon ritka hollywoodi blockbusterek képregényes ekvivalensévé tette, amik nem csak nagyok és látványosak, de intelligensek és a sci-fi/akció adta keretek közt karakterközpontúak is. 

Az Astonishing X-Men (a hazai megjelenésben szimplán csak X-Men, itt a továbbiakban AXM) közvetlenül Grant Morrison említett New X-Menje után veszi fel a fonalat: 16 millió mutáns meghalt Genoshában, New Yorkot romba döntötte Magneto, ő és Jean Grey is halott, Küklopsz Emma Frosttal alkot egy párt, Xavier gonosz ikertestvérét (egy banális koncepció mesteri kivitelezése), Cassandra Novát csak épphogy sikerült megállítani. 

Nagyjából ezek a címszavak (és alapvető karterismeretek) elegendőek a sztori megértéséhez, és élvezetéhez, és azok is maradnak: Whedon idejében a sorozat kényelmesen kimaradt a Marvel mindenféle egyéb eseményeiből és crossovereiből, úgyhogy ez a 25 rész önmagában egy nagy és gyönyörű kerek egészet alkot. Ami már csak azért is szükséges, mert Morrison briliánsmód csapongó agymenése után az AXM egy határozott visszatérés a gyökerekhez, a fajgyűlölet/kitaszítottság/elfogadás kontextusába helyezett „egyszerű”, szuperhősös sci-fi/akció/kalandhoz. Ami a hasonlók tengeréből „mindössze” annyival emelkedik ki, hogy átkozottul jól van megírva. 

m7-2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Whedon összefüggő történetfolyama négy kisebb sztorira oszlik, amelyek egyre látványosabban emelik a tétet, és az X-Men koncepciójának egyre több aspektusából hozzák ki a maximumot. A Gifted (Adottság) a mutánslét alapjait rengeti meg egy „gyógyszer” bevezetésével (a harmadik mozifilm, az X-Men: Az ellenállás vége is ebből az ötletből táplálkozott), a Dangerous egy mesterséges intelligencia „mutációjával” színesíti a képet, és amorális vonásokat vés a többnyire feddhetetlen X-professzorba, a Torn a kíméletlen személyességgel támadó belső ellenség témáját hozza, az Unstoppable pedig az egészet összecsomagolja egy hatalmas bolygóközi kalanddá. Whedon roppant tehetséges történetmesélő, a szálakat szépen futtatja egymás mellett, illetve egymásba, expozíciói erőteljesek, fordulatai hatásosak, akciói dinamikusak, filmszerűek, és sorjáznak bennük a „wow” pillanatok (Kolosszus és Rozsomák kétoldalas „fastball special”-ja az Adottság végén klasszikus).

Ahogy sok egyéb művének, a kultstátuszt élvező Fireflytól a Runawaysen át a Bosszúállókig, az AXM-nek is a csapatdinamika az egyik fő erőssége. Whedon poénokkal, szerelmekkel, drámákkal, konfliktusokkal, élcelődésekkel szövi át az X-Men tagjainak interakcióit, amik a grandiózus eseményeket rendre egyéni, érzelmi, emberi szintre hozzák (ld. Bestia és Rozsomák szembenállását a gyógyszerrel kapcsolatban, vagy Emma és Kitty egész történeten átívelő, és a fináléban gyönyörű csúcspontra érő kapcsolatát). A karaktereknek életük, múltjuk, konkrét világnézetük van, markáns részei egy olyan izgalmas mutáns zeitgesitnak, aminek morális és társadalmi komplexitását előtte csak Claremont és Morrison tudták hasonlóan jól megragadni. 
565142560001_www.kepfeltoltes.hu_.jpgSzintén Whedonra jellemző, hogy a nők kerülnek előtérbe – noha a halálból briliáns pofátlansággal visszahozott Kolosszus, a személyes démonaival szembesülő Küklopsz, a másodlagos mutációjától megalázott Bestia és a száraz praktikusság és a vad harci düh közt ingadozó Rozsomák is mind kiválóan használt figurák. De az AXM-nek a csapathoz hosszú idő után újra csatlakozó Kitty Pryde a lelke, ő a morális és emocionális fókuszpont, vele lépünk be a történetbe, és végül – nem akármilyen katartikus körülmények közt – vele is távozunk belőle. A megváltáskeresés közben is büszke és cinikus Emma Frost, és az itt bemutatott tinédzser Armor is erős, komplex figurák, és Whedon, tőle elvárható módon még a falatnyi ruhát és jókora dekoltázst viselő előbbi esetében is messze túllép a szuperhősképregények tipikusan szexista ábrázolásmódján.

E téren is látszik a szöveg és a képek harmóniáján, hogy az író és a rajzoló, John Cassaday közt megvolt az alkotói összhang. Kitty egy egyszerű, bájos „szomszédlány” benyomását kelti, Armor pedig egészen „tökéletlen/kifejeletlen” külsőt kap, ami üdítően hat egy olyan iparágban, ami minden random tizenéves lányt szupermodell-külsővel ruház fel. Emma hűvös, arisztokratikus vonásai, az arcára állandó tábort vert arrogancia tökéletes vizaulizálása a karakternek, és a férfi szereplők is közelebb állnak a realitáshoz, mint általában. 
909827202003_www.kepfeltoltes.hu_.jpgÉs ugyan akadnak apró inkonzisztenciák (mint pl. Emma említett ruhájának egy jeleneten belüli változásai rögtön az Adottság elején), de Cassaday beállításai, panelkezelései olyan természetesen, olyan szépen sodorják előre a cselekményt, olyan profin vezetik a szemet, hogy ezeken hajlamosak vagyunk teljesen átsiklani. És azt a filmszerű, ún. szélesvásznú képregényt (széles panelek, kitartott pillanatok, apró részletek vizuális kihangsúlyozása), amit Warren Ellis és Bryan Hitch duója terjesztett el 2000-ben a The Authority című hardcore szuperhőssorozattal, azóta sem csinálták ennél jobban.

Az AXM a mainstream amerikai képregény modern klasszikusa, ami olyan sztoriszálakat és karaktereket adott a franchise-nak, amiket (többnyire kevesebb sikerrel) azóta is használnak. A sorozat mostantól magyarul is elérhető lesz, úgyhogy ha szereted a műfajt, nincs rá több mentséged, hogy ne legyen a polcodon.

axmcover.jpg
1189892033002_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr505091439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.