Olvass!

KönyvesBlog

Melyik női szerző képét nyomtatnátok a magyar bankjegyekre?

2013. június 27. .konyvesblog.

Ha hinni lehet a híreknek, hamarosan a Büszkeség és balítélet írónője merenghet majd az angol tízfontoson. De mi lenne a helyzet nálunk – ha dönthetnétek, melyik írónőnknek vagy költőnőnknek a portréját tennétek a bankókra?

Jane Austen válthatja Charles Darwint a tízfontos bankjegyen – jelentette be a minap az angol központi bank távozó vezetője a BBC szerint. Mervyn King ezzel nagy eséllyel azoknak az elégedetlenkedőknek is üzent, akik eddig azt kifogásolták, hogy az ötfontoson Elizabeth Fry társadalomreformert, filantrópot Winston Churchill arcképe váltja hamarosan.

De a világban vajon hány ország bankjegyein szerepelnek költők, írók, merült fel bennünk ezek után a kérdés, és a listát végigtekintve azt kell mondanunk, hogy viszonylag sok helyen. Litvániában például hétféle bankó van forgalomban, ezek közül pedig három bankjegyen valamilyen író vagy költő képmása díszeleg. Női szerzőkkel ugyanakkor már ritkábban találkozni, de ez se teljesen reménytelen.

korona.jpg

A cseh ötszázason például Božena Němcová, a 19. századi cseh prózairodalom egyik kiválósága látható, a japán ötezrest pedig a fiatalon elhunyt írónő, Higucsi Icsijó portréjával díszítették. Az ukrán kétszázason Leszja Ukrajinka, az ausztrál tízdollároson Mary Gilmore (mindketten költők), a mexikói kétszázas bankón pedig egy tizenhetedik századi apáca-költő, Juana Inés de la Cruz képmása látható.

mexikó.jpg

Magyarországon eddig két költő, Petőfi Sándor és Ady Endre portréja kerülhetett fel egy-egy bankjegyre (a régi tízesre és ötszázasra), női szerző képe azonban még soha nem díszített egyetlen magyar bankót sem. Pedig választék lenne bőven, irodalmi vagy politikai ízlésének megfelelően bárki megtalálhatja a favoritját.

Ott van például Kaffka Margit, akit Ady csak a „nagyon-nagy író-asszonyként” emlegetett, Móricz pedig a Színek és évek megjelenése után azt írta róla, hogy ezzel a regénnyel Kaffka olyan magaslatra ért, „ahova asszonyíró nálunk még soha”.

Szabó Magda költőként kezdte pályáját, de írt színpadi műveket, drámákat, forgatókönyvet, és számtalan regényt, népszerűsége a mai napig töretlen. Neki köszönhetjük Abigélt, Szeredás Emerencet és Jablonczay Lenkét is, már csak ezért is megérdemelné, hogy portréja rákerüljön valamelyik bankjegyünkre.

Most, amikor úton-útfélen utcát, teret, közt akarnak elnevezni Tormay Cécile-ről, biztos vannak, akik szívesen látnák valamelyik bankón az arcképét. Vagy nem.

Nemes Nagy Ágnes állítólag nem volt egyszerű teremtés (George Szirtes például csak egy nagy csokor virággal merte megközelíteni), helyét mégsem vitatja senki. Könyvtárban, polcon, tárcában, farzsebben. Sőt, szűkülő szeméről képet kíván egy messzi század!

Akár hiszed, akár nem, Janikovszky Évával mindig történik valami. Például történhetne az, hogy az ő portréját nyomják bankjegyre. Még jó, hogy csak a nevét kellene ráírni, a díjai ki sem férnének. Bár talán szorítanának helyet 1998-as könyve címének, Mosolyogni tessék!

„Én? de melyik?”, kérdezte Önarckép című művében a huszadik századi irodalom legmenőbb asszonya, Török Sophie. Például az, amelyik Szabó Lőrinc jegyese volt. Vagy az, amelyik Babits Mihály mátkája lett. De legfőképpen a Baumgarten-díjas író, költő. Tanner Ilonát a húszezresre!

Ti melyik magyar írónő vagy költőnő portréját nyomtatnátok a magyar bankjegyekre?

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr695380240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.