Olvass!

KönyvesBlog

Ködképek a vörös láthatáron

2013. július 10. .konyvesblog.

távol kelettől fejléc.jpg

Új sorozatot indítunk, melyben heti rendszerességgel a távol-keleti irodalom egy-egy kiemelkedő alkotását mutatjuk be, ezúttal egy tizennyolcadik századi művet, amely egyike a legjelentősebb kínai regényeknek, és amely fontos kiindulási pont lehet azoknak, akik a kínai néplélek, társadalom és kultúra iránt érdeklődnek.

A kínai Buddenbrook házként is emlegetett regény egy 18. századi kínai nemesi család mindennapjairól és bukásáról szól, melyet intrikák, költészet, szerelem és tragikum sző át több, mint 600 oldalon keresztül.

A négy nagy kínai klasszikus regény között kiemelkedő helyet foglal el A Vörös szoba álma, vagy eredeti címén a Kő története.

A szerző Cao-Hszüe–csin 1763-as halálával befejezetlenül hagyott, majd pár évtized múlva Gao E által lezárt műve alapműnek számít Kínában. Készült belőle több filmváltozat, sorozat, opera is, a regény jelentősebb hölgytagjai, a 12 nanjingi szépség, pedig a kínai képzőművészet egyik kedvelt témája.

A főhős, a csodás jádekővel a szájában születő ábrándos és eleven ifjú, Pao-jü, és szerelme, a beteges alkatú, de okos és érzékeny unokanővér, Kék Drágakő lénye messze túllép e mulandó világ határain, s a szerelmi dráma kibontakozása során egy keleti filozófiai tézisregény látszik körvonalazódni.

A történet egy szucsoi nemes álmával kezdődik, melyben egy buddhista és egy taoista szerzetes egy jádekőről beszélget, melyet Nü-kua istennő alkalmatlansága miatt nem használt fel az ég foltozására. Ám az istennő érintése életet adott neki, s így a kő elhagyatva bandukol csodás helyszínről helyszínre. Egyik nap egy bíborgyönygyvirágot pillant meg, melyet harmattal addig öntöz, míg az a hervadástól megmenekülve egy szép lánnyá nem válik.

Ezek hát az előzményei annak a szerelmi drámának, amelynek most a Gondviselés akaratából a földön kell lejátszódnia.”

A jádekő a gazdag család imádott trónörökésének, kinek napjai hol költészettel, hol a ház fiatal lányaival való hancúrozással telnek, Pao-jünek a testében születik újjá. A lánnyá vált bíborgyöngyvirág pedig a házba érkező félárva rokon, Kék Drágakő személyében lép színre.

A regény, mely éteri könnyedséggel lépked a valós és a szellemvilág között, egy igen fontos kiindulási pont lehet azoknak, akik a kínai néplélek, társadalom és kultúra iránt érdeklődnek.

kína.jpg

A szerző pontos és lírai ecsetvonásokkal közelít minden apró részlethez, legyen szó akár a vacsorán felszolgált ételek sorrendjéről és illatáról, a főhős ruházatának mindenre kiterjedő érzékletes bemutatásáról, vagy akár a kínai gyógyászat apró titkairól: “Már jött is Pao-jü által hívott orvos, három idősebb ajtónálló kíséretében. Pao-jü gyorsan elbújt egy könyvállvány mögé. A szobaasszonyok leeresztették Tarka Felhő hálófülkéje előtt a hímzett piros függönyt, a betegnek pedig a függönyök keresztül kellett kidugnia kezét. Az orvos nézegette egy ideig a kezet meg a két, kínaibalzsammal vörösre festett, két és három hüvely hosszúságú körmöt, majd miután egy szobaasszony tiszta zsebkendőt kötött a beteg hideg csuklójára, megvizsgálta pulzusát is.”

A regény fő vonzerejét nem csak a keleties lassúsággal csordogáló cselekmény jelenti, hanem az, ahogy a Csin-dinasztia kori nemesi palota mindennapjain keresztül egy letűnt, titokzatos világ tárul szemünk elé.

A szereplők (közel 300 karakter jelenik meg a könyvben) jellemvonásai is tökéletesen kidolgozottak, a szépséges parkok, vagy a szereplők neveinek bájos magyar fordításai (Összegyűjtött Illatok Kertje, Rizstermelő Paraszt Udvara, Mandarinkacsa szobalány, Tavasz ébredése, Nefritcsatt, Felhőcske, Pézsma, Hókacsa szobalány, Északi Csend Császári Hercege) pedig különös, lírai hangulatot kölcsönöz a könyvnek.

A rengeteg szereplő (családfa segíti az olvasót az eligazodásban) a cselekmény más-más pontján bukkan fel, ám útjuk valahogy mindig összefonódik, ezzel is erősítve a történetben föl-fölbukkanó kolduló szerzetesek igéjét: semmi sem történik véletlenül, és ha a földi létet szimbolizáló vörös porfelhőn átlátunk, megpillanthatjuk az örök és igaz szellemi világot.

Pao-jü a testi vágy és a lelki megvilágosodás lehetősége közötti útkeresése, a dicsőség és a fény mulandósága adja a történet kulcsát. Hiába minden emberi törekvés, gazdagság és szépség: sorsunk már előre elrendeltetett.

Szerző: Csontos Sára

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr295396355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.