Olvass!

KönyvesBlog

A krimi legnagyobb mestere - Raymond Chandler 125

2013. július 28. Kiss Orsi

Százhuszonöt éve született Raymond Chandler, és ha számszerűleg ennyit nem is, de öt érdekességet összeszedtünk a hard-boiled nagymester életútjából, amely alkohollal, némi hollywoodi csillámporral és egy közel húsz évvel idősebb nő sírig tartó szerelmével volt kibélelve.

Hét és fél regény

Raymond Chandler viszonylag későn kezdte krimiírói pályafutását: a harmincas évek legelején egy jól menő olajcég alelnöke volt, vagyonát azonban elvitte a válság, alkoholizmusa, kimaradozásai, nőügyei miatt pedig 1932-ben elbocsátották. Ekkor döntött úgy, hogy az írásból próbál megélni. Negyvenöt éves volt, amikor 1933-ban az azóta legendássá lett Black Mask magazinban megjelent első novellája, a Blackmailers Don’t Shoot. Az első regényre még néhány évet várni kellett, az 1939-es Hosszú álom azonban nem csak emiatt jelentős, hanem azért is, mert ez teremtette meg a hard-boiled műfaj egyik ikonikus alakját, Philip Marlowe-t (róla még később). Chandler összesen hét regényt írt (Hosszú álom, Kedvesem, Isten veled, A magas ablak, Asszony a tóban, A kicsi nővér, Elkéstél, Terry, Visszajátszás), a nyolcadikat befejezni azonban már nem tudta. A Poodle Springs (magyarul: Philip Marlowe a nevem) című regényéből csak négy fejezetet tudott megírni, a könyvet Robert B. Parker fejezte be. Elbeszélései magyarul A gyöngy bajjal jár című kötetben láttak napvilágot.

Hollywood

Chandler második regényét, az 1940-es Kedvesem, Isten veled címűt összesen háromszor filmesítették meg (The Falcon Takes Over (1942.), Gyilkosság a gyönyöröm (1944.), Kedvesem, Isten veled (1975.)). Míg a legelső feldolgozás lényegében csak a film cselekményét vette alapul, Marlowe figurája (legalábbis ami már tényleg ezen a néven szerepel) a Gyilkosság a gyönyörömben bukkan fel először. Ekkor még Dick Powell alakította a keményöklű detektívet, de ha őszinték akarunk lenni, ma már a kutya sem emlékszik rá. Nem úgy Humphrey Bogartra, akit az 1946-os Hosszú álomban eredetileg azért bérel fel a milliomos Sternwood, hogy derítse ki, mivel zsarolja a lányát egy könyvkereskedő. A forgatókönyv egyik társszerzője a későbbi irodalmi Nobel-díjas William Faulkner volt. Chandler nevéhez több forgatókönyv is köthető, a Gyilkos vagyok című 1944-es moziét például Billy Wilderrel közösen jegyezték, ráadásul ebben a filmben néhány másodperc erejéig maga Chandler is felbukkan, ő a folyosón olvasgató férfi. (A hard-boiled feldolgozásokról bővebben itt írtunk.)

Alkoholizmus

Az ital iránti szenvedélye is szerepet játszott, hogy 1932-ben kirúgták az olajcégtől, ahol könyvvizsgálóként kezdte, majd az alelnöki posztig jutott. Felesége 1954-ben bekövetkezett halála után még masszívabban kezdett inni, írásai minősége és mennyisége sem volt már ugyanaz, mint régen. 1955 februárjában Chandler öngyilkosságot kísérelt meg. Egy ideig Anglia és Amerika között ingázott, alkoholizmus és kimerültség miatt időről időre kórházban kezelték. 1959 februárjában még házassági ajánlatot tett irodalmi ügynökének, majd pár héttel később, 1959. március 26-án a kaliforniai La Jollában meghalt.

Cissy

Az első világháborúban Chandler a kanadai és a brit légierő kötelékében teljesített szolgálatot. Miután leszerelt, Los Angelesbe költözött, ahol ismét találkozott Julian Pascal koncertzongorista feleségével, a szépséges Cissyvel, akibe még a háború előtt habarodott bele. A nő 18 évvel volt idősebb Chandlernél, ráadásul férjnél volt, ám házassága Julian Pascallal 1920-ban békés véget ért. Chandler anyja azonban helytelenítette a házasságot, ezért csak 1924-ben, Florence Chandler halálát követően házasodhattak össze. Cissy 1954-ben meghalt, Chandler ezután, ha lehet, még keményebben kezdett inni.

Marlowe

Philip Marlowe alakja a Hosszú álomban bukkant fel először, a rendőrből lett magánnyomozó pedig hűvös távolságtartásával és lenyűgöző nyugalmával hamar az olvasók kedvencévé vált. A hard-boiled nagymestereiről szóló korábbi anyagunkban azt írtuk, hogy Marlowe, a másik ikonikus detektívhez, Sam Spade-hez képest egy intellektuálisabb figura, aki imád sakkozni, és nem idegen tőle T.S Eliot költészete vagy Flaubert írói munkássága sem. Marlowe józan ítélőképességét az olyan femme fatale-ok sem tudják megzavarni, mint a Hosszú álom Carmen Sternwoodja. Raymond Chandler A gyilkosság egyszerű művészete című esszéjében az általa ideálisnak gondolt detektív erkölcsiségéről szólva úgy vélte, hogy bár nem kizárt, hogy „elcsábítana egy hercegnőt, de biztos vagyok abban, hogy nem rontana meg egy szüzet”. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a Chandler-hagyatékot kezelő ügynökség jóváhagyásával a Booker-díjas John Banville írja majd a következő Marlowe-regényt. Banville Benjamin Black név alatt már több krimit publikált, és az előzetes hírek szerint az új regény az 1940-es években, a Marlowe-történetekből ismerős kaliforniai Bay Cityben játszódna. Eredetileg úgy volt, hogy a könyv 2013-ban jelenik meg, mára ez áttolódott 2014 márciusára. A címe a The Black-Eyed Blonde lesz.

-----------------------------------------

A cikkhez az MTI, a Los Angeles Times, a Telegraph és a Flavorwire anyagait használtuk fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr195428544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.