Olvass!

KönyvesBlog

Nem Alföldi története

2013. szeptember 05. valuska

Csáki Judit: Alföldi színháza - Öt nemzeti év

Libri Könyvkiadó, 2013, 426 oldal, 3192 Ft

alfoldi konyvbemutato-9787.jpgFotó: Valuska Gábor

"Ha nincs vége, akkor is megírod?" - vette át egy ponton a szót váratlanul Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója a könyv szerzőjétől, Csáki Judit újságírótól. Ezután az öt év után persze nem lehet jól válaszolni erre a kérdésre: ha nem lett volna a botrány, akkor ez csak egy jól működő színház lenne, ami szót sem érdemelne ilyen formában. Csáki Judit Alföldi színháza - Öt nemzeti év címmel írt könyvet arról, hogyan épült fel az utóbbi évek egyik legfontosabb társulata. Bemutatták a könyvet.

A várakozás óriási volt, a könyv annak ellenére vezeti az eladási listát, hogy sokan még nem is tudják pontosan, mennyire szól a könyv Alföldiről és mennyire a Nemzeti Színházról. A kettő jelentősen összemosódik, mintha Alföldi is egy intézmény lenne. Pedig hős sem akart lenni.

Az Átrium megtelt, az előtérben sokan a kivetítőn figyelték a benti eseményeket. Egy vidékről az eseményre elutazó nő két nagy csomag fokhagymát hozott a rendezőnek. "Már csak ez segít rajtam" - tette hozzá már a színpadon Alföldi, majd eltette az ördögűzéshez használatos kelléket. Amikor hátra fordul, meglátja magát a könyvborítón és nevetni kezd.

A beszélgetés elején Alföldi hangsúlyozza, hogy ez nem az ő története, hanem a Nemzeti Színházé, és a kettő bár sok tekintetben elválaszthatatlan, valójában különböző is. Alföldi annyira érdekelte Csákit, amennyire a témájához, a Nemzeti öt évéhez köze van, és ezt a szerző mondta. Csáki nem Alföldi-portrét írt, bár nem tagadhatjuk, hogy Alföldi személyiségének és művészeti gondolkodásának jelentős részlete kibontakozik a könyvből. Kiderül, hogyan gondolkodik a darabjairól, színészekről, rendezőkről, a művészi ügyekről, vagy az utolsó másfél évét meghatározó politikai támadásokról. A színházkritikus az anekdota szerint egy pozitív kritikát sem írt Alföldi darabjairól. Mi sem emlékszünk ilyenre.

Kapcsolódó anyagok

Olvasd el a könyv bevezetőjét>>

Botrány, ha a politika beleszól a színházba - Interjú Závada Pállal

A könyv szerdán érkezett meg a nyomdából, már aznap sms-t írt a Nemzeti volt sajtófőnökének, Gálos Orsolyának, hogy "sokat fogunk sírdogálni" a könyvön. Alföldi számára az ez a munkafolyamat talán a gyászmunka része volt: elfogadni és megtanulni beszélni az elmúlt öt évről. Csáki Judit nem bulvárkönyvet írt, hanem szigorúan a színház történetét, a bizonytalanabb kezdetektől az óriássikerekig, miközben beszélget nemzetis színészekkel (megszólal például Udvaros Dorottya, Stohl András, László Zsolt) és rendezőkkel (Mohácsi János, Rába Roland) vagy Závada Pállal. Alföldi Róbert mindent kommentál, nem kronologikusan, hanem ahogy kapta a szövegeket, így például a végét sokkal előbb látta el széljegyzetekkel, mint az első harmadát. Arányaiban nagyjából 80 százalék Csáki és 20 százalék Alföldi.

alfoldi konyvbemutato-9790.jpg

Az Alföldi színháza annyira a színházról szól, hogy van benne egy nagyon masszív, 150 oldalas függelék, amiből kiderül, mennyi állami támogatást kapott a Nemzeti 2009-ben (1,7 milliárd forint) és mennyit 2013-ban (995 millió forint), de megtaláljuk benne az összes előadás bemutatójának szereposztását és költségeit is.

Alföldi öt éve nagy sikerek, kis bukások, hatalmas közönségszeretet és szakmai sikerek jellemzik, valamint az örök harc a politikával. 

Ha annak idején nem támadta volna annyira keményen a Jobbik Alföldit, akkor már talán előbb kicsavarják a kezéből a színházat, csak a Fidesz ebben az ügyben nem tehetett a szélsőjobb kedvére. Egyébként a politika miatt is lett ilyen sikeres: ha nem támadják és nem veszik el a színházát, akkor az utolsó év nem lesz ennyire telt házakkal sűrű, ahogy a Mephisto is nagyon más lett volna.

Most már picit messzebbről tud a könyvre, és így a saját történetére is tekinteni. "A lényeget viszem tovább. Előadásokról beszélnek az emberek, idéznek a darabokból" - mondja Alföldi, aki azt is elárulja, hogy egyik nap egy random boltban előbb udvariasan, a munkájából fel sem nézve köszönt neki egy eladólány, majd amikor felismerte őt, sírva fakadt. Ilyen összetett a helyzet most Alföldi körül, aki az elmúlt egy év egyik legforróbb témáját szolgáltatta a Nemzeti körüli ügyekkel, majd az István, a királlyal és a napokban a Mephisto körüli hercehurcával, az X-faktorral, vagy a coming out-tal. Alföldi látszatra viszont mindent jól viselt. 

alfoldi konyvbemutato-9817.jpg

Miért működött így a Nemzeti? Alföldi szerint a társulatban mindenki kíváncsi volt a másik személyiségére. Ehhez kapcsolódva említjük meg, hogy László Zsolt sokszor a pokolba kívánta Alföldit, miközben szereti és tiszteli is. Egyikük befelé, a másikuk kifelé intenzív, foglalható össze röviden a beszélgetésük. 

Ráadásul elég keményen és nyíltan lehetett beszélni, mert az egymás iránti szeretetet nem kellett megmagyarázni. Ahogy a következőt is fontos kiemelni: "Sikerült népnevelést csinálni" - foglalja össze jól a Nemzeti nagy sikerének titkát Alföldi, aki a népnevelés szóért elnézést is kér.

"Lennél újra a Nemzeti igazgatója?" - hangzott az utolsó kérdés.

-------------------------------------------------------------------------------------

(A könyvet részletesen szombaton mutatjuk be.)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr755497334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.