Olvass!

KönyvesBlog

A meleg karakterek a filmvászonra mennek. Vagy mégsem?

2013. december 10. .konyvesblog.

A magyar mozik a múlt héten mutatták be Orosz Dénes Coming out-ját, melyben egy közkedvelt meleg műsorvezető (Csányi Sándor) hirtelen a nők, és különösen egy nő (Tompos Kátya) iránt kezd el érdeklődni. Az amerikai filmgyártásban nem ritka, hogy a rendezők egy-egy regényt vagy drámát visznek vászonra, az azokban szereplő meleg karakterek azonban az esetek nagy részében alapvető átalakuláson mennek keresztül. Ezekből a filmekből mutatunk meg most ötöt.

Lincoln

1926-ban megjelent életrajzában már Carl Sandburg is pedzegette, hogy a fiatal Abraham Lincoln és szobatársa, Joshua Speed között több lehetett, mint barátság, a 16. amerikai elnök szexuális beállítottságáról pedig azóta is zajlik a vita. Tony Kushner forgatókönyvíró, aki hat évig dolgozott az anyagon, egy interjúban nem tartotta teljesen kizártnak, hogy a politikus biszexuális vagy homoszexuális lehetett, a filmben azonban ennek már nyoma sincs.

Macska a forró bádogtetőn

Tennessee Williams klasszikusában a látens homoszexualitásával vívódó Brick depresszióját szünet nélküli alkoholizálással igyekszik kúrálni: kedélyét nem csak barátja, Skipper öngyilkossága lombozza le, de az általános közérzetét nem javítja az sem, hogy felesége, Maggie örökké a házastársi kötelességeire figyelmezteti. A homoszexuális szálat a hollywoodi cenzorok az 1958-as filmváltozatnál azonban gondosan kiiktatták. „A hollywoodi intézményes cenzúra, sőt gyakran már a forgatás során működésbe lépő rendezői öncenzúra a legtöbb Williams-megfilmesítésben gondosan letompította vagy kiiktatta az uralkodó közfelfogást esetleg sértő deviáns mozzanatokat: a szexualitást, az erőszakot, a morbid és a szélsőségesen pesszimista hangulatokat. Így tűntek el például a homoszexuális felhangok a Macska a forró bádogtetőn filmváltozatából, ezért kellett bizonytalanságban hagyni, hogy Stan megerőszakolta-e Blanche-t A vágy villamosában, ezért kapott mindkét Richard Brooks-adaptáció, a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara pozitív és bizakodó befejezést, ezért halkult el majdnem minden Tennessee Williams-filmben mindaz, ami ambivalens, paradox és feloldatlan” – írta erről a Filmvilág.

Ben Hur

A Ben Hur című film alapját Lew Wallace 1880-as regénye szolgáltatta. A forgatókönyvírók egyikét, Gore Vidalt Hollywoodban arról is jól ismerték, hogy meglehetősen szabadon bánt a rendelkezésére álló nyersanyaggal. A Ben Hur esetében mindenképpen azt szerette volna, ha romantikus kapcsolata alakulna ki Ben Hur és egyik barátja, a Stephen Boyd alakította Messala között, ezt azonban mind William Wyler rendező, mind a címszereplőt játszó Charlton Heston elutasította.

Álom luxuskivitelben

Az Álom luxuskivitelben férfi főhőse szívében csak a csodás (Audrie Hepburn alakította) Holly Golightly-nak jut hely, holott Truman Capote kisregényében a névtelen narrátor szexuális irányultsága elég egyértelmű. És az biztos, hogy nem a lányok érdeklik.

Sült zöld paradicsom

Jon Avnet 1991-ben rendezett filmet Fannie Flagg 1987-es regényéből. De míg utóbbiban a két női főszereplő, Ruth és Idgie között romantikus szálak szövődnek, a filmben a szimpla barátságon nem lépnek túl. A képet ugyanakkor árnyalhatja, hogy a DVD-változat extrái között a rendező azt mondta: az ételdobálózós jelenet az ő értelmezésében alapvetően a szeretkezést szimbolizálja. Ha ő mondja.

Forrás: mentalfloss.com

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr865683833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.