Olvass!

KönyvesBlog

Unalmában kattintott, kiadatlan Mary Shelley leveleket fedezett fel

2014. január 09. .konyvesblog.

Mary-Shelleys-seal-011.jpgMary Shelley eddig ismeretlen pecsétje (fotó: Keith Crook)

A Frankenstein szerzőjének, Mary Shelleynek eddig kiadatlan leveleire bukkantak egy essex-i archívumban. A levelek 1831 és 1849 között születtek.

Nora Crook, az Anglia Ruskin egyetem professzor emeritája, romantika szakértő, egy unalmában elkövetett kattintásnak köszönheti akadémiai karrierjének legizgalmasabb, és legváratlanabb felfedezését. Pedig az oldal, ahová kattintott, nem ígért túl sokat.  A professzorasszony éppen egy ismeretlen 19. századi író után kutatott, amikor egy tizenhárom dokumentumból álló gyűjteményre bukkant, melyeket a „Levelek Mary Wollstonecraft Shelleytől” cím alatt kategorizálták. Kattintott még egyet, és azonnal tudta, hogy eddig publikálatlan iratokkal van dolga.

Az első, most felfedezett levél 1831-ben, kilenc évvel Mary költő férjének, Percy Bysshe Shelleynek halála után íródott, az utolsó pedig 1849-ben, két évvel az írónő agytumor miatt bekövetkező halála előtt. A levelekből kiderül például az, hogy tele volt büszkeséggel és aggodalommal tinédzser fia miatt, és az is, hogy egy IV. Vilmos 1831-es koronázási ünnepségére az utolsó pillanatban beszerzett jegy miatt délután háromkor meglátogatta a fodrászát. Az eseményen egy impozáns tollas fejdíszt viselt.

A késői levelek rövidek és zaklatottak, tele bocsánatkéréssel egyre romló memóriája miatt. Egy részük vörös viaszba nyomott pecséttel záródik, az írónő egy eddig ismeretlen, saját pecsétjével. Néhány levél Horace Smith-nek, és lányának, Elizának íródott. Smith tőzsdeügynök volt, aki baráti viszont ápolt az írónő férjével, majd a férfi halála után családja az özveggyel is összebarátkozott. Crook szerint az, hogy ezek a levelek egyáltalán fennmaradtak, nagy meglepetés, mert Smith általában megsemmisítette a levelezését.

Ez a barátság eddig is köztudott volt, de most bebizonyosodtak azok a dolgok, amiket a Shelley-kutatók eddig csak feltételeztek. A levelekből kirajzolódik az írónő személyisége, kiderül, hogy nagyon lojális volt a Smith családhoz, hálás és figyelmes lányukhoz, Elizához, és megvillan „bájosan mézesmázos oldala” is. Egy levelében arra kéri Horace-t, hogy szerkessze meg Edward Trelawny kéziratát, amit az író kiadója túl pikánsnak talált. Egy másikban arra, tegye közzé férje levelét, amelyben ellenséges nézeteit fejtette ki a vallással kapcsolatban, és amelynek közzétételét Smith korábban megtagadta. A válasz mindkét esetben igen volt.

Leveleiben arról is ír, hogy milyen büszke a fiára, Percy-re, bár annak nem örül annyira, hogy a fiú alacsonyra nőtt. Később egyre romló egészsége akadályozza a kommunikációt -  Elizának 1846-ban már arról is örömmel számol be, hogy le tudott menni a lépcsőn, és szívott egy kis friss levegőt. Egyszer sem említi viszont a Frankensteint, még az 1831-ben íródott levelekben sem, pedig a művet abban az évben publikálták.

Forrás: Guardian

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr365748510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.