Olvass!

KönyvesBlog

Nyolcvanéves Moldova, aki proletárszentnek tartotta Kádárt

2014. március 12. Kiss Orsi
DSZZS20120526014Fotó: Szigetváry Zsolt
 

Hetvennél is több könyve összesen körülbelül 13–14 millió példányban jelent meg. Írt színdarabokat, regényt, novellát, igazán híressé azonban életszagú, szociografikus riportkönyvei tették. Kádár Jánosról vallott nézetei a mai napig óriási vitákat gerjesztenek, volt olyan rajongója, aki elfordult tőle emiatt. Moldova György mégis az elmúlt évtizedek egyik legolvasottabb magyar írója. Ma nyolcvanéves.

Nyolcvan éve, 1934. március 12-én született Moldova György, az elmúlt évtizedek egyik legtermékenyebb és legolvasottabb magyar írója. Kőbányai munkáscsaládból származott. A gimnázium elvégzése után a Színművészeti Főiskolán tanult dramaturg szakon, ahol évfolyamtársa volt például Csurka István. Diplomamunkaként Rajk Lászlóról akart drámát írni, és hiába kérték, hogy változtasson témát (1957-ben járunk), erre nem volt hajlandó. A főiskolát otthagyta, diplomáját csak 1986-ban vehette át, és fizikai munkásnak állt.

Volt bányász, kertész, javítóintézeti nevelő és konzervgyári munkás is. Élete akkor vett újabb fordulatot, amikor 1959-ben kazánszerelőként őt küldték ki a filmgyárba, és ottani barátai rábeszélték, hogy írjon forgatókönyvet. A Gantner Jánossal közösen írt Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott maradt dramaturgként. Dolgozott Ádám Ottóval, Makk Károllyal, kilenc forgatókönyvet készített, de ezekből nem lett film. 1964-től szabadúszó, délelőtt a Hungária kávéházban vagy a Kis Lucullus étteremben, délután a Széchényi Könyvtárban írt.

Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket. Az elmúlt évtizedekben hetvennél több kötete jelent meg, összesen körülbelül 13–14 millió példányban. Legnagyobb sikereit a szívós oknyomozó munkán alapuló, életszagú, szociografikus riportkönyveinek köszönheti, amelyekben egy-egy gazdasági terület, szakma, hivatás vagy egy-egy tájegység gondjait járja körül. Moldova ilyenkor „alászállt”, és hónapokat töltött az adott területen (például a bányászváros Komlón) vagy egy-egy szakma képviselői között. De írt színdarabokat, dolgozott a Rádiókabarénak, és különböző napilapoknak is.

Nem tagja semmilyen politikai pártnak, független baloldali elkötelezettségűnek vallja magát. Több könyvet írt Kádár Jánosról, akit – a pártfőtitkár születésének 100. évfordulóján tartott ünnepségen – elég nagy visszhangot kiváltva, „proletárszentnek” nevezett.

Minden bizonnyal ő a világ legtöbbet futballozó írója, közel 700 meccsen játszott, előbb a Szocreál, később Hunreál nevű futballcsapat játékosa volt.

D  FO20100212008
Fotó: Földi Imre

Moldova György irodalmi munkásságából nagyon nehéz egy-egy művet kiragadni; mi most mégis öt olyan kötetét választottuk, amelyek – igaz, különböző okokból – a maguk idejében nagy feltűnést keltettek, vagy tartalmuk sokáig beszédtéma volt az országban.

Titkos záradék (1973)

Timur Vermes Hitler-szatírája kapcsán (Nézd, ki van itt) a tavalyi évben újra és újra előjött Moldova Titkos záradéka. Utóbbiban Hitlert 1945-ben hibernálják, és csak 25 év múlva keltik újra életre. Amit lát, az borzongással tölti el, és egy percig sem kíván a kettéosztott Németországban maradni. Útja Magyarországra vezet, ahol minden mozdulatával a magyar nép, és a magyar bürokrácia sajátosságait figurázza ki. Saját maga paródiájává is válik – alkoholt iszik, húst eszik, inkább bele sem folyik a vidéki világmegváltásba, sőt még egy tüzes magyar menyecske iránt is szerelemre lobban. Amikor Timur Vermes tavaly ősszel Magyarországon járt, a Könyvesblognak adott interjújában azt állította, korábban nem hallott a Moldova-könyvről, hozzátéve: „De azt rögtön gondoltam, hogy az ötletem nem annyira eredeti, hiszen Hitler nem egy titkos személy. Mindenki ismeri, miért ne jutott volna eszébe bárkinek írni róla? Most sem lepődtem meg, ahogy említette”. A Titkos záradék a kilencvenes évek elején Hitler Magyarországon címmel is megjelent.

Mandarin, a híres vagány (1976)

1955-ben megjelent és hatalmas feltűnést keltett első novellája, a Mandarin, a híres vagány (kötetben 1976-ban jelent meg a Magvető gondozásában). Ahogy Tarján Tamás írta róla sok évvel később: „Moldova alig néhány hónap alatt rangot szerzett, joggal: kitűnő elbeszélései merőben új hangot jelentettek egy irodalmi vitákba fáradt, irányzatokkal és ellenirányzatokkal küszködő időszakban, amikor az olvasók és kritikusok is fokozott várakozással figyelték az új tehetségek, pl. Fejes, Sánta – és Moldova első moccanásait”. Hősei, Mandarin vagy később Ördögh Feri – Tarján megfogalmazása szerint – „még nem született hősök vagy született magányosok (mint majd Moldova oly sok figurája); de mert akarva-akaratlanul szembefordulnak az életüket meghatározó közösséggel és annak törvényeivel: egyedül küzdő hősök lesznek”.

Akit a mozdony füstje megcsapott… (1977)

„Moldova György… író könyvet készít a Magyar Államvasutak történetéről, mai munkájáról és a vasutas dolgozók életéről. Munkáját a Magyar Államvasutak vezetése és személy szerint én magam is támogatom, ezért kérem a Vasút vezetőit és dolgozóit, hogy számára minden szükséges segítséget, felvilágosítást adjanak meg. (...) Engedélyezem továbbá, hogy Moldova György minden külön engedély nélkül a Vasút egész területén szabadon mozoghasson.” A MÁV vezérigazgatója 1975-ben ezekkel a szavakkal adta meg a zöld jelzést az írónak. Az Akit a mozdony füstje megcsapott… a vasutasok mindennapjait, a cég belső működését vizsgálta, de foglalkozott az esetleges késések okaival, és a vasútbezárások következményeivel is. Az egyszerű munkások megnyíltak Moldova előtt, és kendőzetlenül beszéltek a hétköznapokról, a kilátásokról, vagy éppen a megbecsültség hiányáról („Ha a vasút nem becsül, hogy tartana minket valamire az utazóközönség, az emberek?! Hogy lenéznek minket! Ismeri a viccet a hülye melléknév fokozásáról? Nem? Hülye, hülyébb, leghülyébb, rendőr, postás, vasutas.”) Az író később tiszteletbeli vasutasként megkapta az Aranysíp kitüntetést.

Bűn az élet… (1988)

„A rendőr minden téren érzi, hogy a hivatása népszerűtlen, hogy egy egész ország arra büszke, hogy okosabb, mint a saját rendőrei” – írja Moldova az 1988-as Bűn az élet…-ben. A nyolcadik kerület legmélyétől Borsodig vezetett a riporter útja, közben a járőröktől a nyomozókon át a katonai ügyészekig szóba elegyedett mindenkivel. Moldovát utóbb több támadás érte azért, ahogyan könyvében a cigány származású bűnözőket ábrázolta. Az ÉS néhány évvel ezelőtti cikkében még a kötetről készült szaklektori véleményt is közzétette, amely szerint az író reális tényként ismerteti a rendőrök véleményét, és nincs figyelemmel arra, hogy „ezek – az egyébként jól felkészült szakemberek – mindennapos tapasztalataik miatt sem adhatnak reális képet a cigányokról, mivel ők nap mint nap, a cigányságnak csupán a 3-4%-át kitévő, cigány bűnelkövetőkkel találkoznak”. A Bűn az élet… mindezek ellenére az 1988-as év egyik legjobban fogyó könyve lett.

Kádár János I-II. (2006)

Moldova György a mai napig a legnagyobb vitákat Kádár János politikai szerepéről vallott nézeteivel váltja ki. „Nem tudom felmérni, hogy hány embert ingerelt fel ellenem a Kádár János melletti nyilvános és megismétlődő kiállásom. Akadt olyan olvasó, aki látványos módon jelezte, hogy többé nem tekint kedvenc írójának, régi könyveimet levette a polcáról, és egyszerűen bedobálta a társasházunk kapuján. Soha annyi névtelen levelet nem kaptam, mint az 1990-es évek elején, egy-egy hasonló nyilatkozatom után” – írja ő maga a kötet utolsó fejezetében. Kádár személye azonban a jelek szerint továbbra is erősen foglalkoztatta az írót, olyannyira, hogy öt évvel a néhai pártfőtitkárról szóló könyve után – mintegy kiegészítésként – megírta a Per Kádár sírjáért című kötetet is.

Az életrajzhoz a PIM és az MTI anyagait használtuk fel. Moldova György műveinek egy része elérhető a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr185856200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.