Olvass!

KönyvesBlog

A tetovált lány mozgalmat indított

2014. április 16. Rostás Eni

nadas.jpgA Párhuzamos történetek svéd borítója

Hogy néz ki a távol-keleti, a skandináv és a török könyvpiac? Kik a legismertebb magyar írók Kínában? Olvasnak-e még északi krimit a svédek? Egyáltalán hogyan látják irodalmunkat a külföldi kiadók? A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítését szolgáló Publishing Hungary program keretében a Balassi Intézet szervezett fellowship-hétvégét tíz külföldi kiadó és ügynökség képviselőjének. Mi a workshop utolsó napján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban beszélgettünk a kínai, a svéd és a török résztvevővel, Bartis Attiláról, Zlatan Ibrahimović-ról és a Stieg Larsson-effektről.


Gong Qi - Horizon Media, Kína - Esterházy Péter könyveit, valamint Dalos György 1985 című regényét jelentették meg eddig, hamarosan megjelentetik Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyamát


Charlotte Werner - Albert Bonniers Förlag, Svédország – eddig Nádas Péter Párhuzamos történetek, valamint Minotaurus, és Márai Sándor Eszter hagyatéka és A gyertyák csonkig égnek című regényeit jelentették meg


Nermin Mollaoglu - Kalem Agency, Törökország – a Kalem több kiadó és ügynökség alügynökeként is működik, Grecsó Krisztián, Spiró György, Rubin Szilárd, Bartis Attila, Rakovszky Zsuzsa és Tompa Andrea jogait adták már el, ők képviselik például a Librit és a Magvetőt. Ők szervezik az ITEF elnevezésű irodalmi fesztivált is, melynek célja új írók bemutatása

Kínában virágzik, Svédországban nehéz időkön megy keresztül, Törökországban pedig egyre növekszik, mi az? Hát a könyvpiac.

A kínai olvasók főleg szórakoztató irodalmat vesznek a kezükbe, vagy online olvasnak rövidebb írásokat, számol be a kínai helyzetről Gong Qi, majd hozzáteszi, hogy az e-könyvek eladása viszont dinamikusan növekszik. Az Amazon Kínában is jelen van, és ma már ő a legfőbb terjesztője az e-könyveknek, a Kindle kínai változata pedig 2013-ban jelent meg a piacon. Egyre gyakoribb, hogy a kínai kiadók az interneten találnak rá egy-egy írásra, majd ezután megszerzik a jogait, és nyomtatásban is terjeszteni kezdik. Legutóbb Khaled Hosseini Papírsárkányok című regénye robbantott nagyot, és nemrég megjelenő e-könyv változatától is magas eladási mutatókat várnak.

Publishing Hungary

2012 és 2014 között a Nemzeti Kulturális Alap évi százmillió forintot különít el arra, hogy Magyarország, a Balassi Intézet és a külföldi magyar intézetek szervezésében évente legalább tíz nemzetközi könyvvásáron képviselje az irodalmát. A program célja elsősorban a kortárs és klasszikus magyar szép- és tényirodalmi művek, illetve a magyar kultúra megismertetése a nemzetközi könyvszakmával és az olvasókkal.

A svéd piac szintén a magas eladási számokhoz van szokva, ám Charlotte Wernert aggasztja kicsit, hogy az olvasók mostanában inkább más tevékenységeket választanak a szabadidejük eltöltésére. Az e-könyvek piaca mindössze a teljes piac 2 százalékát teszi ki, a papírkötéses könyvek mutatói pedig csökkennek, ám ezt a 177 éve működő Albert Bonniers Förlag kiadóház nem problémaként, hanem kihívásként éli meg. A keményborítós könyvek szerencsére még tartják magukat. Hiába tűnhet úgy, hogy az északi országok a skandináv irodalom címkéje alatt terjesztik a könyveiket, ez valójában nincs így. Nem is lehetne, mivel a könyvpiacaik nagyon különböző módon működnek. Norvégiában például a könyveknek fix ára van, míg Svédországban ez nincs így, ráadásul ami az egyik ország olvasóinak tetszik, az nem biztos, hogy a szomszédos ország olvasóinál is beválik majd. Az egyetlen közös pont a skandináv országok könyvpiacán Sofi Oksanen, aki mindenhol hasonlóan népszerű. A svéd kiadó évente 120 könyvet jelentet meg, melyek 40 százaléka idegen nyelvből fordított fikció, míg 60 százaléka svéd kiadvány, és még a Millennium-trilógia első része után majd tíz évvel is nagyon sok a krimi. A török könyvpiacon ezzel szemben nem tapasztalható visszaesés, hónapról hónapra bukkannak fel új kiadók. A fordítások aránya a török címekével vetekszik, minden második könyvet valamilyen idegennyelvből ültettek át törökre, az e-könyvek viszont kevesebb, mint 1 százalékban vannak jelen a piacon.

Akiket eddig is ismertek, és akiket ezután fognak

Gong Qi Dalos Györgyöt említi először, mikor arról kérdezem, ki a legnépszerűbb magyar író Kínában, majd hozzáteszi, tudja, hogy Magyarországon nem olyan ismert, ám 1985 című regényét náluk nagyon szeretik az olvasók. Hamarosan megjelentetik Nádas Péter Párhuzamos történetek című írását, és nagyon kíváncsi a reakciókra, ugyanis eddig csak egyetlen Péter (az Esterházy) képviseltette magát Kínában, ő viszont egészen máshogy ír. Nádas könyvét nagyon emberinek és érzelmesnek találja, és reméli, hogy sikeres lesz. Petőfi Sándor kultusza viszont továbbra is tartja magát, mivel a kínaiak könnyen azonosulni tudnak az általa képviselt forradalmi eszmékkel, bár a szerelmes versei sokkal népszerűbbek. A fellowship-program után két új névvel tér majd haza, úgyhogy könnyen lehet, hogy a kínai olvasók hamarosan megismerkednek Márai Sándorral és Bartis Attilával. Svédországban csak nemrég jelent meg a Párhuzamos történetek, de eddig nagyszerű kritikákat kapott. Bár a kiadó nem aggódott különösebben a számok miatt, hiszen Nádas Péter neve széleskörben ismert. A már tíz éve lefordított Márai keményborításban és papírkötésben is remek eladási mutatókat produkált, új névként pedig valamelyik női szerzőnk csatlakozhat majd hozzájuk. Charlotte Werner Budapestről nemcsak új írók nevével megy haza, hanem olyan, Svédországban élő magyarokéval is, akik segíthetik a kiadót a magyar irodalomban való eligazodásban. Törökországban egy magyar író sem ért el kiemelkedő eladási mutatókat, ám a Kalem Agency nem adja fel, és tovább próbálkozik. Szabó Magda regénye, Az ajtó volt az első magyar könyv, amit törökre fordítottak, majd Esterházy, Dragomán és Grecsó következett, és ha minden a terv szerint halad, és a kezdeti szimpátiából könyv is születik, hamarosan Szécsi Noémivel is összebarátkozhatnak a török olvasók.

A magyar irodalom külföldön

A történelmük miatt a kínaiak és a magyarok rengeteg közös érzésben osztoznak. Mindkét nép tudja, milyen elnyomás alatt élni, ám míg a kínai írók nem beszélnek olyan nyíltan erről, a magyarok kimondják, amit ki kell mondani. Ezért is válhatnak érdekessé a kínai olvasók szemében, véli Gong Qi. A svédek szintén a nehéz múlttal és az érdekes történelemmel azonosítják a magyar irodalmat, amely szerintük kinyithatja az ajtókat Közép-Európa felé. Nermin Mollaoglu nem tud megnevezni olyan témát vagy fő motívumot, amivel azonosítható lenne a magyar irodalom, hiszen minden regény egyedi. Arra a kérdésre, hogy a törökök és a magyarok közös múltja felkeltheti-e az érdeklődést a magyar irodalom iránt országában, annyit válaszol, hogy a régi idők helyett a jelenre kell koncentrálni, arra a jelenre, amelyben a két ország nagyon jó barátságban van egymással. Szerinte, ha végigsétálnánk Isztambul utcáin, és megkérdeznénk az embereket, hogy mit gondolnak Magyarországról, csupa jót mondanának, és ez remélhetőleg a könyvpiacon is érződik majd egyszer. A török kormány számára nagyon fontos az irodalom, sok pénz fordítanak a fordítások támogatására, az elmúlt 6-7 évben több mint 1500 könyv kiadását támogatták. Olyan fordító azonban, aki magyarról fordít törökre, alig akad. Ezen workshopokkal segíthetnének, például olyanokkal, mint a magyar program, amit tökéletes első lépésnek talál egy ország irodalmának bemutatására. Kínában sem a magyar a legnépszerűbb választható nyelv, ezért fordítóból sincs sok. A legismertebb talán Yu Zemin (ő volt az is, aki először beszélt Márairól Gong Qi-nek) ám a Horizon Media képviselője reméli, hogy találnak majd új fordítókat. Néhány kiadó kiveszi a részét a hasonló fellowship-programokból, a kínai kormány pedig különböző szervezeteken és intézeteken keresztül próbálja támogatni a fordítókat, és pályázatokat ír ki számukra tengerentúli ösztöndíjakra. A svédeknek nincsenek külön programjaik az egyes országok irodalmának népszerűsítésére sem, de a saját irodalmukat próbálják a lehető legtöbb könyvvásáron reklámozni.

Irodalmi Nobel-díj után

Mo Jen már 2012 irodalmi Nobel-díjának elnyerése előtt is a legismertebb írónak számított a hazájában, ám Gong Qi szerint a győzelme ösztönzőleg hatott a többi kínai íróra. Ahogy a kiadókra is, teszi hozzá, majd Alice Munrót említi, akinek 2013 októbere előtt mindössze egyetlen könyve volt lefordítva kínaira, a Nobel után egy hónappal viszont már legalább öt Munro-könyvet olvashatott a kínai közönség. Mo Jent egyébként szerinte nem nehéz megérteni, de átültetni egy másik nyelvre már keményebb dió. Orhan Pamuk győzelme már nyolc éve volt, és bár akkor arra buzdította a nemzetközi kiadókat, hogy a török írók felé forduljanak, lassan elkelne már egy újabb irodalmi Nobel-díjas az országnak, vallja Nermin Mollaoglu. A svéd költő, Tomas Transtörmer 2011-es győzelme olyan volt a svédeknek, mint egy korán érkezett karácsonyi ajándék, bár Charlotte Werner is egyetért abban, hogy lírát fordítani kockázatos vállalkozás. Kiadója például egyáltalán nem is próbálkozik külföldi költőkkel, ám Svédországban ők jelentetik meg a legtöbb hazai verset. Sosem gondolták, hogy Tranströmer befutó lehet, ám sikere után verseskötetei iránt óriási volt a kereslet. Abban az évben jelent meg a svéd focista, Zlatan Ibrahimović önéletrajza is, így történt, hogy egyszerre trónolt az eladási listák élén a svéd válogatott szövetségi kapitánya, és az ország hetedik irodalmi Nobel-díjasa.

Sötét észak, fülledt dél

Bár a svédek az idegennyelvből fordított irodalmat is nagyon szeretik, még mindig a svéd krimiszerzők a legnépszerűbbek az országban. Ez az úgynevezett Stieg Larsson-effekt, viccelődik Charlotte Werner, aki szerint A tetovált lány sikere után hirtelen mindenki krimit akart írni. Az egyik szerző követte a másikat, majd hamarosan létrehoztak egy egész szcénát. Jelenleg is rengeteg író van, aki ebben a műfajban szeretne maradandót alkotni, ám most nagyon kockázatos egy új nevet útnak indítani, mert a piac tele van sikeresebbnél sikeresebb szerzőkkel. Egy kezdő krimiszerző pedig könnyen elsikkadhat a sok nagy név miatt. A svéd krimi kezdetben kizárólag a hazai piacra készült, Larsson nemzetközi sikerei után viszont minden szerzőnek megfordul a fejében a világhír.

Abban mindhárom megkérdezett egyetért, hogy Budapest csodálatos város, Nermin Mollaoglu például nem is bírja nélküle túl sokáig, és a jövő héten visszatér. Igaz, hogy ismét munkaügyben, a 21. Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége ugyanis Sofi Oksanen mellett Törökország lesz. Mikor arra kérem, ajánljon néhány nevet, akikre mindenképpen érdemes lesz odafigyelni a meghívott írók közül, elsőként Gül İrepoğlu (Gül, mint Gül Baba, teszi hozzá) említi, akinek történelmi regénye, Az ágyas a Kossuth Kiadónál jelent meg. Solmaz Kâmuran Napkút Kiadónál megjelent Magyar (törökül Macar) című könyve az első török nyomdáról mesél, amit történetesen egy kolozsvári férfi alapított - a szerző szintén itt lesz a fesztiválon. Érdekes lehet még Iskender Pala Halál Babilonban, szerelem Isztambulban című regénye is, amit az Európa jelentetett meg, a Librinél pedig a fesztiválra érkezik a fiatal török írógeneráció legnagyobb sztárjának, Hakan Gündaynak regénye, a Kevés, ám a szerző sajnos németországi elfoglaltságai miatt nem lehet itt Budapesten.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr966041448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.