Olvass!

KönyvesBlog

U35: Pollágh Péter

2014. április 24. -Vass-

Pollágh Péter.JPG

Pollágh Péter József Attila-díjas költő, tárcaíró, esszéista, újságíró. 1979-ben született Tatabányán a Halak-Kecske jegyében. Szereti a becsületes, finom embereket. És a medvéket. 1995 óta publikál. Verseit eddigfrancia, szerb, bolgár, szlovák és horvát nyelvre fordították le. Szociális munkás, népművelő és magyar szakokon tanult. Írt filmet, tanulmányt, film- és tévékritikát, horoszkópot, presszófantáziát, szerkesztett könyveket, dolgozott tanárként, korrektorként, közmunkásként és teremőrként is, volt a JAK-füzetek társszerkesztője, a Zipp.hu publicistája és alapító-szerkesztője, jelenleg a Prae folyóirat versrovatát gondozza.

Melyik könyv volt rád a legnagyobb hatással?

Mondok tízet a százból. Salinger: Zabhegyező, Bólya Péter: C-dúr, fisz moll, Rowling: Átmeneti üresedés, Csoóri Sándor: A világ emlékművei, Gál Ferenc: Újabb jelenetek a bábuk életéből, Tolkien: A Gyűrűk Ura, Mándy Iván: A huszonegyedik utca, Ady Endre: Új versek, Ellis: Holdpark, Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő.

Kik azok a szerzők, akikhez nem sikerült közel kerülnöd?

Fantáziátlanokhoz. Iparosokhoz. Másolókhoz. Perverzekhez. Lihegőkhöz. Szétfolyókhoz. Kételymentesekhez. Törtetőkhöz. Szókincstelenekhez. Akikben nincs álom, se becsület.

Ha egyetlen sort/mondatot kellene kiemelned az eddigi munkáidból, mi lenne az?

Most épp talán ez: „arra gondol, ami még nincsen is, mert valakinek, hányszor mondjam, arra is kell”.

Ha egy képzőművésznek önálló tárlatot rendezhetnél, ki lenne az?

Csontváry Kosztka Tivadar, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Salvador Dalí.

Mi az a zene, ami írásra ösztönöz, mi az, ami kikapcsol?

Cseh Tamástól a Frontátvonulás. Általában: komolyzene és kemény rock. Kedvenc hangszerek: orgona, harmónium, tangóharmonika. Nemrég láttam egy zsiráfzongorát.

Ki az az alkotó, akivel a legszívesebben működnél együtt?

Ha még élne: James Gandolfini. Még élnek: Kovács Lajos, FankaDeli Feri, 2Arc, Lajkó Félix.

Életed filmje egy… véget nem érősorozat. Hasonlít ezekre is: A polip; Maffiózók; Dexter; House; Hazudj, ha tudsz; The Killing; The Office; Family Guy; 24; Broadchurch; Homeland; Extras; Médium. Feltűnhet benne Michele Placido, Xavier Deluc, Latinovits, Belmondo, Al Pacino. Feltűnhetnek benne pandamedvék is.

A sport… gyerekként a biciklizést, a kidobót és a karatét jelentette, ma már főleg a futást.

Három óra múlva… akárnevethetek is magamon, szelídülhet az emberkerülő depresszió.

A nők… jobbak, mint a férfiak. (Nők között nőttem fel.)

Tragédia vagy komédia?

Olyasféle komédia, mint a Kellemes húsvéti ünnepeket vagy A pék.

Kávé vagy tea?

Kávés pasas voltam, de 20 év után, 33 évesen letettem a cigit: azóta nem vedelem vödörszám. Teából szeretem az öreg earlöket.

Gyros vagy pizza?

Rántott hús krumplipürével, kovászos uborkával. Sült kolbász friss kenyérrel, mustárral.

A Dédi betűi

Összehúzza magán a kardigánt,
és felül a libabőrös nyugágyon,
bőgős idő van, esőnap, a házak
összeszürkézték az eget, szét-
gurultak az ispotályszínű tabletták.
Minden viharok dédanyja közeleg:
olyan, melyben elfagyott, elveszett                        
egész Felvidék. A Dédi így mondja.
A hírekben hidegfrontnak mondják.

 „Kimondták az ítéletet felettem, bűnös
vagyok, mert magyarnak születtem”:
ilyen hosszú a címe a könyvnek, amit olvas.
Öreg mondat, egy-egy betűjét már leverték,
lekaparták: másnak ez édes latin, mindegy,
de nekem még, mint egy tiszt, jelent valamit,
érzem: összekoccannak, fáznak a betűk.

Ómódi lámpának látom ma már,
lesüti a szemem, ülök temetetlen
fényben, az ő hűlt helyén.
Melengetem a betűit. Nem maradt
bűnöm, felvitte mind, azt hiszem.
Kardigánom sincsen.

Castorp hotel

Hó-szobafogság, egész nap csak aszpirinezik.
Faluszerű hely, sínek fölött luxusszínű, téli hotel.
Amit elsuttog a szobában, tetőkről kiáltják ki azt.
Túl alacsony a küszöb: hasított fa, mindene fáj,
nincs becsben, nem megy orvoshoz sem.
Mert mi van, ha elgurul a gyógyszer, s nem tudja,
mit ragad magával? Miért a jót felejti el?
Biztos az ő hibája, ha jön a hó, a hideg, a hiába,
és téli mész borít mindent, a csonttalan plüsst is,
ki idáig felkísérte, formát adva egy szellemnek.
Nem mutatja ki a röntgen, mégis él, nincs benne
semmi a csont konokságából, a fém gonoszából.
Erre gondol, és hagyja, hogy elszabaduljon
a mennyország.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr446022756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.