Olvass!

KönyvesBlog

Murakami fikciójában élni

2014. november 17. valuska

Murakami Haruki a kortárs irodalom és könyvkiadás sztárja, akinek minden könyvmegjelenése eseménnyé válik. A Geopen a japán szerző 1980-1991 között írt elbeszéléseit gyűjtötte össze, ilyen szempontból igazi érdekességről van szó. A Köddé vált elefánt című kötetbe itt érdemes beleolvasni. Murakamit Erdős György fordította haláláig, neki segített be Nagy Anita a monumentális, háromkötetes 1Q84 második részétől. A fordító Japánban él; ami nekünk teljes fikció, mint például a regények helyszínei, az neki mindennapos. Emailen kérdeztük a novelláskötetről.

Japánban élsz, milyen onnan olvasni Murakami szövegeit? Itthon borzasztó népszerű a prózája. Japánban élve más olvasatai is előkerülnek a regényeinek, novelláinak?

Japánban sokan kutatják, hogy mi teszi Murakamit olyan hallatlanul népszerűvé külföldön, méghozzá nem csak bizonyos országokban, hanem világszerte. Japán olvasatához mindig hozzátartozik a kérdés, hogy miért talál olyan lelkes fogadtatásra külföldön. Ennek kapcsán gyakran megemlítik, hogy történetei nem helyspecifikusak, vagyis nem Japán-specifikusak, a világon bárhol megeshetnének és általános érvényűek, ez lehet az egyik titka. Nekem azért az az érzésem – kérdésfelvetései általános érvényét persze nem vitatom –, hogy számos európai vagy amerikai olvasó nagyon is japán történetként olvassa Murakami írásait.

Murakami Haruki: Köddé vált elefánt

Fordította: Nagy Anita, Geopen Kiadó, 2014, 408 oldal, 3192 HUF

 

Ha pedig szó szerint értelmezném a kérdést, hogy milyen Japánban olvasni Murakamit, azt válaszolnám, hogy műveinek bizonyos helyszínei és elemei számomra kikerülnek a fiktív térből, vagy fordítva, én élek Murakami fikciójának terében. Valószínűleg mindenkivel ez történne, ha Tokióban járna, és felkeresné a Murakami-művek helyszíneit. Természetesen az is elképzeli olvasás közben, hogy milyen lehet a Kóendzsi nevű tokiói városrész, ahol az 1Q84 Tengója lakik, aki soha nem járt Japánban. De mivel én voltam Kóendzsiben, és Tokióban élek, a valóságban nap mint nap belefutok Murakami fikciójának tereibe.

15 év összegyűjtött novellái jelennek meg magyarul. Mi jellemző a korai novellákra, és mi a későbbiekre?

1980 és 1991 között született novelláiból jelenik most meg tizenhét darab. Ezekben, melyeket korai novelláinak tekinthetünk, felbukkannak a későbbi nagyregények motívumai. Megvan a szarkasztikus hang, valóság és misztikum érintkezése, elszalasztott, többé vissza nem térő lehetőségek, magány, nagyváros és csendesen elfolydogáló életek. A 90-es években az 1995-ös nagy kóbei földrengésre reflektáló novellákat is írt, ezekben például kevesebb a misztikus elem, hogy aztán a 2000-es években ismét visszatérjen. Legutóbbi, idén megjelent novelláskötetében ismét kevesebb helye van a misztikumnak, szomorú, beletörődő történetek emberi kapcsolatokról.

Mennyiben más a novellista Murakami, mint a regényíró? 

Motívumok szempontjából nem húznék éles határvonalat a regényíró és a novellista Murakami közé. A Kurblimadár krónikája című regény például a Kurblimadár és a nők kedden című novellából nőtte ki magát. A Köddé vált elefánt novelláiban számos motívum van, melyet később viszontlátunk a nagyregényekben. A novella persze szűkebb kereteket szab, mint a regény, és nagyon örülök, hogy Murakami most ebben a műfajban is megjelenhetett.

Nagyon fontos, állandóan visszatérő motívum műveiben az emlékezet bizonytalanságának kérdése. A Római Birodalom bukása, az 1881-es indiánlázadás, Lengyelország Hitler általi lerohanása és a viharos szelek világa című novella extrém szemléltetése ennek, de a regényszövegekben is állandóan vannak apró, alig feltűnő utalások: a szereplők pédául rendszerint nem pontosan úgy emlékeznek elhangzott mondatokra, ahogy azok elhangzottak.

Az első Murakami-fordításod az 1Q84 volt, ugye? Erdős György munkáját vetted át. Milyen volt belecsöppenni egy háromkötetes regény munkálataiba? Erdős hogyan határozta meg a Murakami-képedet? 

Igen, az 1Q84 volt az első Murakami-fordításom. A második kötet ötödénél vettem át a munkát. Megrázó érzés volt, Erdős György valóban a haláláig dolgozott a szövegen. Fordításaiból nekem fontos tanulság, hogy fölösleges finomkodni, ha a szerző szókimondó, akkor a fordító is legyen az.

A Murakami-szövegnek látod egy olyan rétegét, amit nem lehet (vagy csak nagyon máshogy lehet) visszaadni magyarul? Mi az, ami biztosan elveszik a japánról magyarra történő fordítással? Illetve mi erősödik fel a magyar olvasók számára szerinted?

Az bizonyos, hogy a fordítás során vannak akár szó- vagy mondatszinten kimutatható veszteségek, a célnyelvtől függően eltérőek. Murakamit több tucat nyelvre fordítják, minden nyelvnél és a célnyelvi kulturális kontextusnál külön-külön meg lehetne vizsgálni, hogy ott konkrétan milyen jelentések vesztek el a fordítás során, és milyen értelmezések kerültek előtérbe a befogadóközegben.

Néhány példa: az 1Q84 japán szövegében japános kiejtés szerint, de angolul szerepel a little people kifejezés. Az angolban ez angol nyelvű szerkezetként simul bele a szövegbe, vagyis elvész az idegenség érzése, ami az eredetiben megvan. Más típusú példa, és persze nem csak Murakami műveire vonatkozik, hogy a bonyolult japán udvarias nyelvbe kódolt, a szereplők viszonyát jellemző árnyalatok is elvesznek. Ez a veszteség eltérően jelenhet meg azokban a nyelvekben, amelyekben van tegeződés-magázódás, és azokban, amelyekben nincs.

Ha azonban egész jelentésrétegek elvesztéséről, esetleg mások felerősödéséről beszélünk, akkor azt hiszem, ez már a befogadó közegtől, a kulturális kontextus hasonlóságától vagy eltérésétől, a forrásnyelvi, esetünkben japán kultúráról alkotott képzetektől és sok minden egyébtől is függ, nem pusztán a fordítás folyamatától. Attól is, hogy milyen kép él az olvasókban Japánról, milyen más japán szerzőket olvastak, mindehhez képest hol helyezik el magukban a Murakami-világot.

Végül pedig, ha egy szerzőt olyan sok nyelvre fordítanak, mint Murakamit, és annyira ismert, mint ő, akkor műveinek jelentésébe az is elkezd beletartozni, hogy más nyelveken hogy olvassák és értelmezik, más kulturális kontextusokban mit jelentenek a művei. Ezzel valószínűleg maga Murakami is egyetértene: a most megjelenő kötet egyik novellájának, a Tiroli nadrágnak első, Murakami által írott japán szövegét átdolgozta az angol fordító, ez az átdolgozott változat jelent meg az Elephant Vanishes című kötetben 1993-ban. Murakami elfogadta az átdolgozott változatot, olyannyira, hogy visszafordította japánra, és ez a szöveg, a fordítás fordítása jelent meg az Elephant Vanishes japán nyelvű kiadásában, amiből a magyar fordítás készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr266907733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.