Olvass!

KönyvesBlog

Befalazva találtak rá Esterházyné háborús naplójára

2014. december 02. Kiss Orsi

ilona-kép - andrassy_ilona_portre.jpg

Gróf Andrássy Ilona portréja

Nagyapja a Monarchia nagy formátumú politikusa volt, nővére nem más, mint a „vörös grófnő”, felmenői és oldalági rokonai között megannyi híresség és történelmi figura található. Andrássy Ilona azonban szerelmes asszony is volt, gróf Esterházy Pál felesége, aki az első világháború idején remegve várta vissza urát. Mindennapjairól naplót is vezetett, amelyről azonban sokáig nem lehetett tudni semmit. Egészen véletlenül került végül elő: 1971-ben felújították az 1949 óta elmegyógyintézetként működő dénesfai Cziráky-kastélyt, a munkások pedig néhány kalapácsütés nyomán elfalazott rejtekhelyre bukkantak. A rekeszből négy láda került elő: háromban ezüstnemű és porcelán volt (gondosan, 1948-as keltezésű újságokba csomagolva), a negyedik pedig tele volt penészes, egérrágta iratokkal. Köztük volt Ilona naplója is.

Kovács Lajos (szerk.): Mindennek vége! - Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója

Európa Könyvkiadó, 2014, 264 oldal, 2644 HUF

 

A hagyaték megtalálásának kalandos körülményeiről Kovács Lajos, a győri Rómer Flóris Múzeum muzeológusa mesélt a bemutatón; ő szerkesztette kötetbe Ilona naplóját, amely most az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A naplóból Ónodi Eszter színművész olvasott fel részleteket; a sorokból egy szerelmes, majd egyre inkább aggódó, végül csüggedt asszony hangja csendült ki. Andrássy Ilona fiatal férjes asszonyként kezdte naplóját: férje gróf Esterházy Pál a korabeli arisztokrácia közkedvelt figurája volt, népszerű a nők körében, ráadásul roppant birtokával igen jó partinak is számított a maga idejében.

ilona - kép - esterhazy_pal_vilagfi.jpg

Gróf Esterházy Pál, a világfi

Szerelmi házasság volt azonban az övék, és mindkettejüket nagyon megviselte, amikor a frontszolgálat miatt időről-időre el kellett szakadniuk egymástól. Pál tartalékos huszár főhadnagyként vonult be, és bár az arisztokratáknak nem feltétlenül kellett volna az első vonalban harcolniuk, Pál azt mondta, hogy miután az emberei is ott vannak, neki kötelessége velük tartania. 1915 júniusában halt meg Galíciában. 

ilona - kép - esterhazy_pal_a_fronton.jpg

Esterházy Pál a fronton

Ilona a háború alatt vöröskeresztes ápolónőként szolgált, és volt rá eset, hogy titokban csak azért utazott Pál ezredéhez, hogy férje közelében lehessen. Éppen az olasz fronton dolgozott ápolónőként, amikor megérkezett a sürgöny: „Pál elesett roham közben 26-án délután ötkor Dzievietniki község mellett. Nincs tovább!!” Az élet azonban mégis ment tovább, Ilona pedig később férjhez ment gróf Cziráky Józsefhez, aki férje legjobb barátja volt, és mint utóbb kiderült, régóta szerelmes volt a nőbe.

A család. Andrássy Ilona a Monarchia nagy formátumú politikusának, Andrássy Gyulának az unokája volt. Apja Andrássy Tivadar (politikus, műgyűjtő, mecénás, festő), anyja Zichy Eleonóra. Utóbbit jellemzően a kor egyik szépségeként emlegették, emellett azonban dalszerző is volt, ő írta a „Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya” kezdetű dal szövegét is. Az apa, Tivadar 1905-ban elhunyt, az özvegyet pedig 1909-ben Tivadar öccse, ifjabb Andrássy Gyula (Duci bácsi) vette el. Ilonának három testvére volt, közülük is a leghíresebb Katinka, a „vörös grófnő”, Károlyi Mihály felesége. Legfiatalabb húga, Klára kommunista volt, őt 1941-ben Dubrovnikban halálos bombatalálat érte, és belehalt sérüléseibe.

A naplóban világosan nyomon követhető az első világháborúhoz való viszony változása: míg kezdetben egyfajta kalandnak, férfias játéknak tekintették a háborút, idővel Ilona eljutott arra a pontra, amikor kijelentette, hogy a gyerekeknek nem lenne szabad soha többé katonásdit játszaniuk. Bejegyzései időnként kasszandrai jóslatokat idéznek - a Monarchiának vége, szörnyű idők jönnek; új háború robbanhat ki. Andrássy Ilonát irodalmi ambíciók is fűtötték: életében például verseskötete jelent meg, és a harmincas években a naplóját is tudatosan szerkesztette, olyannyira, hogy anyjától, Zichy Eleonórától elkérte a naplóját, és az ő bejegyzéseivel egészítette ki a saját emlékeit. A család szinte minden tagja naplót vezetett, húga, Borbála a kitelepítés előtti napon égette el a saját feljegyzéseit, illetve leveleit. (Borbálának a kitelepítése éveiben készült feljegyzéseit, illetve 1956-os írásait 1990-ban jelentette meg a Gondolat – a szerk.).

ilona-kép - ilona_apolono_olasz_front.jpg

Andrássy Ilona mint vöröskeresztes ápolónő az olasz fronton

Andrássy Ilona 1961-ban Kanadába távozott, leszármazottai ma is ott élnek Montreal környékén. A kötetet szerkesztő Kovács Lajos két leszármazottját találta meg, akik azonban nem beszélnek magyarul, és egyelőre nem is mutatnak túl nagy érdeklődést a napló iránt. A grófnő hagyatéka jelenleg a győri Xantus János Múzeumban található.

Képek: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr26950881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.