Olvass!

KönyvesBlog

HOSSZÚ: A csiga ötven árnyalata

2015. február 22. valuska

Az elmúlt két hétben főleg olyan hosszú cikkeket olvastam, amelyek majd a Könyves magazinban lesznek olvashatók a jövő héten: Houellebecqről és az iszlámról, Lena Dunhamről és a mainstream feminizmusról, David Cronenberg biohorroráról, illetve a hazai börtönök olvasási szokásairól. Most főleg aktualitásokhoz kötődő olvasmányokat szedtem össze: Harper Lee, Sherlock Holmes, A szürke ötven unalmas árnyalata és rengeteg forgatókönyv a Hosszúban. Arra biztatunk minden kedves olvasót, hogy küldjetek bátran hosszabb cikket postaládánkba, amit érdemesnek tartotok a blogolvasókkal megosztani.

Nem lennék kézirat!

Február elején jött a döbbenetes hír: 55 évvel Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című első regénye után érkezik a folytatás, a Go Set a Watchmen. Mondani sem kell, milyen fura ennyi idő után egy folytatás, főleg akkor, ha elhisszük Lee-nek, hogy ez a kézirat egyszer már eltűnt, és csak az ügyvédje találta meg az archívumban az anyagot. A 88 éves Harper Lee-nek 2007-ben agyvérzése volt, majdnem teljesen megsüketült és megvakult, állandó segítségre, felügyeletre szorult, amit testvére, Alice Lee látott el decemberi haláláig, aki nagyon szigorúan védte az író magánéletét és munkásságát. Három hónappal Alice Lee halála után már jött is a bejelentés, hogy váratlanul megtalálták a második könyv kéziratát. A Washington Post cikke az általunk is megírt rövid hírek mögötti valóságot kezdi el vizsgálni, mert sokak számára fura egybeesés, hogy akkor találnak meg egy kéziratot, amikor a szerző hivatalos gondviselője már elhunyt. A látszólagos irodalmi ügy valójában iszonyatos bizniszt is rejt, mert a Ne bántsátok a feketerigót! című könyvvel borzasztó sok pénzt keresett a szerző, és nem lesz ez máshogy a folytatásként beharangozott második kötettel se.

"People have questioned the story, wondering if a person in Lee’s declining health can be said to have given reflective consideration to a manuscript she wrote 58 years ago.

Carter and Andrew Nurnberg, Lee’s international rights agent, say yes.

Carter described Lee as “a very strong, independent and wise woman who should be enjoying the discovery of her long lost novel,” in remarks to the New York Times, the only media outlet to which she has spoken. “Instead, she is having to defend her own credibility and decision making.” A Washington Post teljes cikke itt érhető el>>

Új Sherlock Holmes-sztori bukkant fel!

Ez a hét a híres írók váratlanul felbukkanó szövegeiről szól, mert egy új, eddig sehol sem olvasható Sherlock Holmes-sztori került elő. Arthur Conan Doyle 1904-ben írt elbeszélése, amit egy történész talált meg 50 éve, de elfelejtette.

A Vulture-ön lehet elolvasni a teljes történetet>>

A pornó, a mainstream és a gender ötven árnyalata

Az elmúlt hetet bizonyos nézőpontból A szürke ötven árnyalata pörgette fel, én is megnéztem: soha egy film sem nyitott ilyen jól a magyar moziban. A könyv egyébként több irodalmi kérdést is felvet, mert egy Alkonyat-fanfictionből lett sikerregény saját jogán, az olvasók kézről kézre adták már akkor, amikor még egy nagy kiadó se állt be mögé. A könyv egyáltalán nem jó (a film ahhoz képest is rosszabb), de mégis annyian olvassák, hogy érdemes lenne egyszer megvizsgálni valakinek a popkulturális témát.

Ez a New Republicban jelent meg Eva Illouz tanulmánykötetéről:

"Fifty Shades of Grey represents the ultimate triumph of a female point of view in culture, preoccupied with love and sexuality, with emotions, with the possibility (or impossibility) of forming enduring loving bonds with a man, and with the intertwining of pain and pleasure in romantic and sexual relationships."

A rendszerváltás legjobb folyóirata ✝ 

A Holmi befejezte működését, ami láthatóan sokak számára nem jelentett többet egy porosnak gondolt irodalmi folyóirat halálánál. A folyóirat jelentőségéről és működéséről írt Takáts József az Élet és Irodalomban egy nagyszerűsége miatt rendkívül szomorú cikket. Böngésszétek az archívumot.

"Sok minden történt e huszonöt év alatt. Megbukott a szocialista rendszer, majd elbukott a rá következő köztársaság is. A Holmi alapításakor még valamifajta irodalmi világban éltünk, könyvekkel, folyóiratokkal és napilapokkal körülvéve, ma a világháló kommunikációs világában. „Ha egy Ady-vers megjelent, megálltak a villamosok, az emberek erről beszéltek. Ma hol van ilyen költő, írás, ami ilyen hatást vált ki?” – kérdezte a Narancs-interjúban Réz Pál. Nemcsak az a világ tűnik távolinak vagy inkább sosemvoltnak a jelenből nézve, amelyben leálltak a villamosok valamely nagy költemény megjelenésekor, hanem az a világ is, amely a magas kultúra ilyen (félig ironikus) legendái köré épült. A Holmi egyidős volt a rendszerváltással, a liberális demokráciával. Azt hiszem, elsősorban azok folyóirata volt (ilyen olvasó vagyok én is), akik egyszerre ragaszkodtak a magas kultúra legendáihoz és a liberális demokráciához. Huszonöt évfolyamát úgy is tekinthetjük, mint egyetlen (vagy sok-sok) erős érvet a magas kultúra és a liberális demokrácia mellett."

A teljes cikk az eheti ÉS-ben, illetve előfizetéssel online érhető el>>

Ehető a kertben megkergetett és elkapott csiga? 

A csigákról írt esszét Váncsa István a két héttel ezelőtti Élet és Irodalom Feuilleton rovatában, de akkor nem én voltam a Hosszú felelőse, viszont semmiképp sem szeretnék elmenni mellette. A francia szupercsiga lehetőségeit és a balkáni csigafeldolgozók rideg valóságát írja meg a szerző:

"Csigát a magyar ember többnyire Franciaországban fogyaszt először, és nagyobb részt elégedett vele. Már a neve is előkelően hangzik, escargots à la Bourguignonne, látványa tetszetős, szép, nagy csigaházak, bejáratuknál a petrezselymes-fokhagymás vaj élénk zöldjével, illata pedig jóformán bármely ehető anyagot ínyencfalattá lényegítene át.

Mellé egy pohár chablis, ez így együtt a tömény francia szellem maga. Nem elfelejteni, hogy étkünket az első – nemzetközi hírnevet szerzett – celebszakács, a francia kulinária egyik atyamestere, Marie-Antoine Carême alkotta mindössze harminc évesen, a párizsi Hôtel Saint-Florentinban, ahol Talleyrand történetesen I. Sándor cárt látta vendégül. (1814 tavaszán, vagyis azt követően, hogy az egyesült osztrák–orosz–porosz erők Párizst bevették.)"

A teljes cikk előfizetéses>>

Hogy lesz jó könyvből jó forgatókönyv?

A hét legaktuálisabb és leghosszabb olvasmánya csak részben kapcsolódik az irodalomhoz: az IndieWire gyűjtötte össze az Oscar-jelölt filmek forgatókönyvét a Birdmantől a Sráckoron át a Csillagainkban a hibáig. Az Oscaron két főkategória van, az egyiken a legjobb eredeti, a másikon a legjobb adaptált forgatókönyveket díjazzák, ez utóbbiban megvizsgálhatjuk, hogy lesz egy könyvből működő forgatókönyv.

Itt is van a link>> 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr877193667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.