Olvass!

KönyvesBlog

A JAK a Librivel lép túl a zsánerkereteken

2015. február 26. iSophie

artpop.png

A JAK Világirodalmi Sorozata átkerült a Libri Kiadóhoz, és a következő két évben ArtPop alcímmel jelenik majd meg. A sorozatba az új koncepció szerint olyan kortárs világirodalmi regényeket válogatnak be a szerkesztők, amelyek a populáris és a szépirodalom határán mozognak, vagy egyenesen meg is kérdőjelezik e határ létezését. Az ArtPopról a sorozatszerkesztőket, Bárány Tibort és Nádor Zsófiát kérdeztük.

Hogyan jellemeznék a sorozatot?

book_567.jpgBárány Tibor: Ha röviden szeretném jellemezni a sorozatot, azt mondanám: fúziós irodalmat kínálunk. Ismerős ízek a világ minden tájáról, amelyek egymás mellé kerülve összetett és tartós élményt nyújtanak. De eltávolodva a gasztrohasonlatoktól: tavaly nyári sorozatszerkesztői pályázatunkban azt ígértük, hogy olyan köteteket fogunk beválogatni a JAK Világirodalmi Sorozatába, amelyek egyszerre populárisak, azaz népszerűek – és értékesek, azaz artisztikumuk révén a legkifinomultabb művészi ízlésnek is megfelelnek. Innen kapta a sorozat az alcímét: ArtPop.

Nádor Zsófia: A populáris irodalom jellemzően jól körülhatárolható műfajokban képviselteti magát: krimi, sci-fi, thriller, horror. Mi olyan műfaji könyveket szeretnénk megjelentetni, amelyek valahogy túllépnek a zsánerkereteken, reflektálnak a műfajra, játszanak annak kódjaival. A magyar irodalomban szerintünk megfigyelhető újabban az a tendencia, hogy szépírónak tartott alkotók egyre többet játszanak ilyen kódokkal, gondolok például Babiczky Magas tengerére, vagy Cserna-Szabó András regényére, a Szíved helyén épül már a Halálcsillagára. (Egyébként áprilisban egy konferenciát is szervezünk a témában Gaborják Ádámmal együtt a BME-n, „Zsáner, pop, kultúra” címmel.) Olyan köteteket válogatunk be a sorozatba, amelyek esetében a popkultúrára való reflexió és a zsánerkódok alkalmazása nem merül ki az öncélú referenciákban és formai játékokban, hanem a művek állítanak valamit, esetleg kérdést tesznek fel a kulturális és egyéb társadalmi folyamatokról, vagy az emberi természetről. A sorozat köteteivel szeretnénk azon párbeszédhez is hozzájárulni, amely a magyar irodalmi élet szereplői (írók, kritikusok, irodalmárok és az olvasók) és a világirodalom hasonló tendenciái között létrejön, létrejöhet. Illetve fontosnak tartjuk, hogy olyan izgalmas, új, jellemzően erősen szubkulturális műfajok, alműfajok, mint például a bizzarro vagy a sci-fi változatainak egy-egy fontos képviselője is megjelenhessen magyarul.

Stefan Spjut:Stallo

Fordította: Fejérvári Boldizsár Libri-JAK, 2015, 496 oldal, 3990 HUF

 

BT: Persze nem is elsősorban a műfajokról vagy zsánerekről van szó. Az olvasmányosságnak nincs abszolút skálája: a könnyen olvasható művek azért könnyen olvashatók, mert korábban már sok hasonlóval találkoztunk. Tudjuk, mire érdemes figyelni olvasás közben, fel vagyunk rá készülve, nagyjából mi várható a következő oldalon, rutinosan felismerjük, milyen kérdésekre keresi a választ a szöveg. (Hogy az egyik kedves kortárs szerzőmre utaljak: a harmadik vagy negyedik kötet után Tandori Dezső prózája egyszerre „kinyílik” az olvasó számára.) Olyan könyveket szeretnénk a sorozatban megjelentetni, amelyek első pillantásra klasszikus page turnerek: aha, igen, ezt már ismerem, gyorsan faljuk fel az utolsó oldalig – ám amelyek mégiscsak tele vannak csavarral, titokkal és irodalmi izgalmakkal. Nem egyéjszakás kalandot kínálnak: ahelyett, hogy olvasás után elfelejtenénk őket, másnap (meg harmadnap, negyednap…) beszélgetni akarunk róluk. Megvitatni, hogy valójában mit is olvastunk, és ezek az egyszerre ismerős és furcsa könyvek mit is mondtak rólunk, az olvasóikról.

Miért került át a sorozat a Librihez? Miért tűnt izgalmasnak, miért láttak benne fantáziát?

BT: Az ArtPop sorozat koncepciója nagyon jól illeszkedik a Libri kiadói arculatához. Nem csoda, hogy pár perc alatt megállapodtunk az összes fontosabb kérdésben. A Librinél is hisznek benne, hogy a piacképesség és az irodalmi érték nem feltétlenül egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. És a kiadó – a saját jól működő könyves infrastruktúrájára támaszkodva – képes megteremteni a köteteink számára azt a nyilvánosságot, amelyet megérdemelnek. Így a könyvek valóban eljuthatnak a potenciális olvasóikhoz, és ez döntően fontos.

Milyen változásokat von ez maga után?

BT: A sorozat ArtPop alcímmel fut majd a következő két évben a JAK Világirodalmi Sorozatán belül. Saját logót kap, önálló vizuális arculata lesz.

NZs: A kötetek egyébként a JAK és a Libri közös kiadványaiként fognak megjelenni, adott esetben együtt pályázunk, szervezzük a megjelenésekhez kapcsolódó eseményeket.

Mit várnak a sorozattól?

book_572.jpgBT: Sikert és pezsgő irodalmi-közéleti vitákat. Jó lenne, ha az olvasók nem pusztán fantáziát látnának ezekben a könyvekben, de vágyat is éreznének rá, hogy a kérdéseiket és az értelmezésüket különböző csatornákon keresztül megosszák a többiekkel. (Legyen szó akár „hétköznapi”, akár „hivatásos” olvasókról.) Bízunk benne, hogy a kortárs világirodalom közösségi élménnyé válhat: mert olvasni jó, de olvasás után beszélgetni még jobb. És erre meg is van minden esély. Ahogy Zsófi is mondta, a kortárs magyar irodalom az elmúlt években egyre komolyabb érdeklődést mutat a populáris kultúra műfajai iránt. Szécsi Noémitől Babiczky Tiborig, Kondor Vilmostól Baráth Katalinig vagy Bartók Imrétől Cserna-Szabó Andrásig hosszan sorolhatnánk a neveket. Az ArtPop sorozat reményeink szerint élménygazdag találkozási lehetőséget biztosít világirodalom és hazai irodalom számára az olvasói tudatban – hogy kissé patetikusan fogalmazzunk. De hát miről beszéljen az ember patetikusan, ha nem a várakozásairól?

NZs: Én nagyon fogok örülni, ha kapunk majd olyan visszajelzést, hogy „De jó, hogy ez megvan magyarul!” Nagy klasszikusokban nem gondolkozunk, de az elmúlt évtizedben is született jó néhány olyan, a populáris kultúrában valamiért emblematikussá vált mű, amelyet nagyon jó lenne magyarul is kézbe venni. Remélem, hogy sikerül néhány ilyet megjelentetnünk.

Milyen izgalmasabb megjelenések várhatók a jövőben?

NZs: Két (vaskos) könyvünk jelenik meg tavasszal. Az egyik a svéd Stefan Spjut Stallo című thrillere, amely a kortárs svéd valóságban játszódik, azzal a különbséggel, hogy ennek a valóságnak a trollok is részei. Nem szorosan vett fantasyről van szó, mert a bravúros ábrázolásnak köszönhetően szinte fel sem merül az olvasóban, hogy mitikus lények szerepelnek a könyv oldalain.

A másik egy brit sikerkönyv, Jessie Burton A babaház úrnője című történelmi regénye. A tizenhetedik századi Amszterdamban játszódik, egy tizenkilenc éves lány, Petronella férjhez megy egy sikeres kereskedőhöz, aki egy babaházat ajándékoz neki az esküvő után. A városban él egy miniatűrkészítő, Petronella rendel tőle egy-két holmit a babaházába. A miniatűrkészítő azonban önállósítja magát, és egyre különösebb babákkal lepi meg a lányt… A könyvet Farkas Krisztina fordította.

Minden kötet végére szeretnénk egy értelmező-gondolatébresztő szöveget is beilleszteni; a Stallóhoz Havasréti József író, kritikus, A babaházhoz pedig Margócsy Dániel történész írt utószót. A kötetek bemutatója március 24-én lesz a Katona József Színházban, illetve további eseményeket is szeretnénk szervezni a megjelenések köré. Az őszi címek még nem véglegesek, de több nagyon izgalmas jelöltünk is van. Ezekről, ígérjük, időben beszélni fogunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr327212333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.