Olvass!

KönyvesBlog

Bartók meztelenül komponálta A kékszakállú herceg várát

2015. május 27. .konyvesblog.

9780300148770.jpgBartók Béla aszketizmusát, titokzatosságát leplezi el egy új Bartók-életrajz, amit David Cooper jegyez. Cooper munkája egyszerre életrajz és műelemzés, és többek közt az is kiderül belőle, hogy Bartók egy nudista kempingben komponálta A kékszakállú herceg vára című operájának jelentős részét. Mindössze egy napszemüveget viselt közben. Cooper megemlíti azt az elméletet is, miszerint Bartók Asperger-szindrómában szenvedett. Az Asperger-szálnak nem jár utána, de kiderül a könyvből például ez: 

  • Egy New Yorkban élő magyar emigráns, Agatha Fassett szerint - aki elég jól ismerte az utolsó éveiben járó Bartókot - a zeneszerző csak akkor tűnt élettel telinek, ha játszott. Amint befejezte a zenélést, láthatatlanná vált valamilyen csendes, privát térben.
  • Bartók vette magát körül túl sok emberrel: azokhoz a magyar zenészekhez vonzódott, akik versengtek vele, és azokhoz a magyar írókhoz, költőkhöz, akik hozzá hasonlóan megszállottan kutatták az igazi nemzeti identitást.
  • Ateista volt, és ragaszkodott hozzá, hogy csak a testet alkotó atomok halhatatlanok.
  • Korai évében  Richard Strausst tartotta a legnagyobb hősének, zenéje is gazdag, vérbő volt, ám saját hangját a közép-európai népdalok által találta meg. Órák ezreit töltötte Románia, Magyarország és Szlovákia eldugott falvaiban az igazi, romlatlan népzenét kutatva. A helybéli parasztok nem mindig könnyítették meg a helyzetét.
  • Bár zeneszerzőként és népdalkutatóként is jelentős sikereket ért el, ennyivel nem elégedett meg, és világjáró koncertzongoristaként is a csúcsra jutott.
  • Szűkös anyagiak, és a nőkhöz fűződő bonyolult viszony jellemezte életét, és a 20. század első felének viharos politikai változásai: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától a szovjet-típusú, majd végül a fasiszta, nácibarát rezsimig. Bartók a változások után a rossz oldalon találta magát.
  • Fiatalkorában a magyar nacionalizmust támogatta, ám a harmincas években, amikor a kormány egyre harsányabban hirdette a nacionalista eszméket, más irányba fordult. Esszéjével, amiben arról írt, hogy a faji szempontból tisztátalannak minősített emberek által a népzenei kultúra egészségesebbé és változatossá válik, nem lopta be magát a vezetés szívébe. Bartók Amerikába emigrált, ahol a Columbia Egyetem néprajzi gyűjteményében dolgozott. Egy zeneileg kreatív időszak után 1945-ben hunyt el leukémiában.

Forrás: Telegraph

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr227495690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.