Olvass!

KönyvesBlog

“A Wonderlandben mindenki egyedül van, mindenki magányos”

2015. június 06. valuska

 wonderland-kblog.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Tizenhárom éves koruk óta ismerik és figyelik egymást. Baranyai Ákos Dj Future néven az elmúlt években az egyik legjobb fesztiválzenekarrá fejlődő Irie Maffia tagjaként járja az országot, látott vicceset, szomorút, megbotránkoztatót is koncertek előtt, alatt és után, ezek egy része a Wonderland című regény alapjául is szolgált. Angyalosy Eszter ezzel szemben kulturális antropológiát tanult az egyetemen, később doktorizott is, közben a könyvszakmában helyezkedett el, ma a Libri Kiadó szórakoztató irodalomért felelős szerkesztője. Összeálltak egy lendületes ifjúsági regényre, ami egy fiatal srác zenészpályájának kezdetét mutatja becsajozásokkal, sikerekkel és buktatókkal.  A Wonderland című könyvben szereplő slágert az Irie Maffia gitárosa, Szekér Ádám In Wonderland nevű, erre a projektre összehozott zenekarával írt meg a valóságban, most a Petőfi Rádió játssza, a dalból videoklip is készült.

Angyalosy Eszter - Baranyai Ákos: Wonderland

Bookline Könyvek, 2015, 308 oldal, 2990 Ft


ELSŐ MONDAT: “Viharos gyorsasággal közeledett a szombat.”

 

A Wonderland egy mostanában erős hullámra ül rá: Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című fesztiváldíjas és közönségsikerré váló debütfilmje az egyetemről kikerülő, így a biztos talajt a lába alól elvesztő huszonévest ábrázolta, Szabó Benedek ugyanennek a generációnak a talajvesztését fogalmazta meg dalokban, míg Angyalosy Eszter és Baranyai Ákos a problémák gyökerét már az érettségi idejére teszi. A rendszer szerint ilyenkor már mindenkinek tudnia kellene, mit akar kezdeni az életével, de sokan még a közelében sincsenek ennek a tudásnak.

KÖNYVBEMUTATÓ a Margó Irodalmi Fesztiválon június 6-án, szombaton 19 órától. Fellép az In Wonderland zenekar, lesz slam poetry, a szerzőket a petőfi rádiós Horváth Gergő kérdezi

Ákos és Eszter régóta barátok, bár nagyon másfelé vitte őket az élet, és csak ritkán futottak össze, például amikor Eszter pultosként dolgozott egy olyan klubban, ahol Ákos fellépett. Eszter az egyetem első félévében az underground elektronikus zenei szubkultúrát kutatta, Ákos segítségével. Közben breakbeat partikra és a Tilos Rádióba jártak. 

Ez nem az Irie Maffia története

A Wonderland főhőse, Ádám befejezi az iskolát, nem tudja, mihez kezdjen az életével, csak a zenélés érdekli, semmi más. Jómódú családja egy lakást is felajánl neki, ha leérettségizik. Hirtelen ott találja magát egyedül az álmaival, fel kell nőnie, döntéseket kell hoznia, és rá kell jönnie, hogy a zenélést komolyan kell venni.  Baranyai Ákos az interjú közben tudta meg, hogy Eszter a legelején azért adta főhősének az Ádám nevet, hogy minél közelebb tartsa a főszereplőt a szerzőtárs, Ákos valós, jól ismert karakteréhez. Később azonban Ákos és Ádám karaktere jelentősen szétvált.

De kinek a fejlődési regénye ez? “Hát, mindkettőnkké” - vágják rá szinte egyszerre. Eszter azért hozzáteszi, hogy főleg Ákos történetéről van szó, és bár egyáltalán nem lehet ráolvasni az Irie Maffiáét, minden bizonnyal lehetnek átfedések. Például egy őrült fesztiválozós történetben, árulja el mosolyogva Ákos. “Nem arról szól, hogy az Irie-tag megírja, hogy volt ez a 10 év. A zenei környezetet mutatja meg a regény, ahogy általában nem lehet látni. Sokkal érdekesebbek a zenészek annál, mint ahogy ábrázolni szokták őket”. 

wonderland-kblog_eszter.jpg

Ákos az elmúlt tíz évben Dj Future-ként nagyon közelről figyelte, hogyan működik itthon a zenei szcéna, mik történnek a backstage-ben, hogy lesz néhány elhivatott, motivált, önmegvalósító fiatalból slágergyáros, népszerű koncertzenekar. Ákos mindenki számára átélhetővé tette a többezres koncerteket, a háttérmunkát, de még a rajongókkal közös sztorikat is. Ráadásul ez az időszak egybeesett saját felnőtté válásával, így nem csoda, ha Wonderland főhőse, a befelé forduló Ádám is alapvetően hozzá hasonló utat jár be. Hogy lesz az otthoni szobazenészből dalszerző, majd egy zenekar alapítója? Hogy könnyíti, majd nehezíti meg a zenekarosdit a barátság? A Wonderland a gyerekkori álom mögé néz be, megmutatja, milyen döntések, barátságok és árulások húzódnak meg egy-egy látszólag jól működő zenekar sikere mögött.

A karakterek összevesznek

A könyv ötlete a közös sztorizásokból következett: Ákos sokat mesélt a zenekari életről, Eszter érdeklődve hallgatta, majd kijelentette: “Ezt meg kellene írni”. A képlet egyszerű volt: Ákos hozta az alaptörténeteket, Eszter pedig, ha már hétköznap 9-től 5-ig úgyis más szövegeiből készít sikerkönyvet, rászánta magát, hogy megírja. Ákos pontosít: “először Eszter középiskolai magyartanárnőként kiadta leckének, hogy írjak össze egy csomó történetet, figurát”.

“Miután ez a két srác megszületett , már maguk írták a történetet. Volt olyan, hogy nem is tudtam, milyen irányba megy a cselekmény, míg egyszer csak azt vettem észre, hogy a karakterek összevesztek” - meséli Eszter, hogyan harcolt meg a szereplőivel.  A történetben Ádám a tehetség, Dogi az ambíció. A könyv írása közben Ákos rájött, hogy ő sem akar az “idióta Ádám lenni, inkább a vagányabb Dogi”. Eszternek is megvolt a saját Dogi-története: rájött, nem szabad várnia arra, hogy majd felfedezik a marha nagy tehetségét, hanem ki kell lépnie a reflektorfénybe. Ákosnak már Eszter hívta fel a figyelmét arra, hogy ez a változás nála is milyen szembetűnő volt, hiszen a regényírás közben indította el az Irie Maffiától független, Busa Pistával közös rapformációját, a Bupinót.

wonderland_kblog_akos.jpg

Generációs ügy

Doginak és Ádámnak, a két barátnak a Wonderlandben arra kellene rájönnie, hogy ők ketten egy egészet alkotnak, és a másik nélkül nem sokra viszik. Ádámnak a szülei mindent megadnak, így ebben a kényelmes jólétben nem kell küzdenie, szenvednie semmiért. Ő egy olyan generáció tagja, amely nem csinál semmit, csak vár, pedig Ákos szerint “senkit nem fognak felfedezni otthon ülve. Ha az emberek nem tudnak rólad, akkor nem lesz belőled semmi. Hiába a tehetség, ha senki nem tud róla”. Eszter kultúraelmélete szerint kétféle embertípus létezik: van, aki töri magának az utat, hogy előre haladjon, mások pedig ezen a kitaposott úton tudnak sokkal messzebre jutni. Eszter szerint most azok érvényesülnek könyebben, akik hajladnóak kitaposni maguknak az utat.

“A Wonderlandben mindenki egyedül van, mindenki magányos. Sokszor azon csúszik el a siker, hogy a szereplők nem tudnak kommunikálni egymással. Mindenki valamire használja a másikat. Nincs kapcsolódás, nincs együttműködés” - vonja le a tanulságot Eszter.“Nem dolgozunk jól együtt ebben az országban. Mindenkinek van valami a fejében, és csak egy darabon tudunk együtt menni. Nem hangolódunk egymásra” - teszi hozzá Ákos, aki a tizenkét fős Irie Maffia működését csodának tartja. Tizenkét emberből tíz biztosan egoista, számol utána. “Ennek ellenére bármi történhet, valahogy mindig lesz koncert. Volt olyan, hogy mikor elértük a városhatárt,  perccel később már a színpadon álltunk. Az odáig vezető út viszont mindig egy hazárdjáték”. Eszter szerint talán épp ez a titok: olyan sokan vannak az Irie-ban, hogy a sok különleges figurasemlegesíti egymást. “Ha most csinálnék zenekart, annyian lennénk, hogy beférjünk egy személyautóba. Ezt megtanultam az elmúlt tíz év alatt” - összegzi nevetve a tapasztalatokat Ákos.

(A cikk a Könyves magazin nyári számában jelent meg.)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr497521894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.