Olvass!

KönyvesBlog

Hét könyv, amiről sokat vitatkoztunk a Margó-díj előzsűrizésekor

2015. szeptember 07. .konyvesblog.

margo_web4.jpg

Már csak néhány nap, és kiderül, kik kerültek a legjobb első prózakötetet díjazó Margó-díj rövid listájára. Negyvenhét címet neveztek, a legjobb kötetek kiválasztása nem zajlott vita nélkül, de a végén csak tíz könyv maradhatott. Ez persze azt jelenti, hogy mindenkinek el kellett engednie néhány kedvencet. Az alábbi köteteket valamelyikünk az előzsűriben szerette, mert kifejezetten érdekesek, izgalmasak. Korábban azt írtuk, hogy a Margó-díjjal olyan szerzőt szeretnénk díjazni, "aki meglep minket, akire érdemes felhívni a figyelmet, akit később is szívesen olvasnánk, és aki mert kockáztatni, hogy megvalósítsa az álmát." Ennek a hetes listának szereplőire részben vagy egészben igazak a fenti állítások, viszont sajnos csak tíz könyv fért be a rövid listára, így most rendhagyó módon előzsűriként megírtuk, miért szerettük, és miért maradtak le ezek a könyvek. Íme a nagy kimaradók.

A Margó-díjról

A Margó Irodalmi Fesztivál első alkalommal osztja ki október 10-én a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének. Olyan díjat próbáltunk kitalálni, ami többféleképpen is tud segíteni a győztes szerzőnek: a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a kötet a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt.

Varga Bálint: Váltságdíj nélkül

Varga Bálint: Váltságdíj nélkül

Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2015, 348 oldal, 2542 HUF

 

Elég nagy űrt temet be Varga Bálint Váltságdíj nélkül című kötete (ITT írtunk róla), ifjúsági krimiből ugyanis viszonylag kevés van itthon, hát még olyanból, amit magyar szerző jegyez. A regény négyes gyerekrablással indít, és hamar kiderül, hogy mindegyik gyerek családi és egyéni háttere rejt olyan titkokat, ami miatt elrabolhatták. Sikeresen megszöknek, és vad hajsza kezdődik utánuk keresztül-kasul Magyarországon, ahhoz azonban, hogy kicselezzék az emberrablókat, szimpla áldozatokból partnerekké kell válniuk. Varga Bálint regénye kerek-egész, a szerző tűpontosan ismeri a műfaj szabályait, karakterei emlékezetesek, van benne csavar és feszültség is jócskán. Nem azért maradt le (éppen csak) a hosszú listáról, mert hiányzik belőle valami, egyszerűen csak nagyon erős volt a konkurencia. Van ez így. (Kiss Orsi)

Toroczkay András: Búcsú Éhestől

Toroczkay András: Búcsú Éhestől

Magvető, 2015, 264 oldal, 2990 Ft

 

Toroczkay András novellái a fiktív Kotordpata világába vezetnek, benne ismerős vágyakkal, fura figurákkal, kultikus lokális sarokpontokkal. Mindenki járt már hasonló helyeken, és mindenki ismer hasonló alakokat, ami jó és fontos kapaszkodó, a baj csak az, hogy időnként úgy érezzük, mintha korábban már olvastunk is volna valami hasonlót. A Búcsú Éhestől című kötetnek sok jó pillanata van, időről időre mégis leül a szöveg, üresjáratok kattognak, kicsit elanyátlanodik közben az olvasó is. Egy szőrösebb szívű szerkesztő feszesebbre ránthatta volna a szöveget. (Kiss Orsi)

Kemény Zsófi: Én még sosem

Kemény Zsófi: Én még sosem

Tilos az Á, 2014, 319 oldal, 2990 Ft

 

Ha lenne egy tizenéves gyerekem, biztosan a kezébe adnám Kemény Zsófi Én még sosem című debütáló regényét (ITT írtunk róla), mert utoljára tizenéves koromban tudtam ennyit a tizenévesekről. Bár úgy emlékszem, már akkor sem tudtam róluk semmit. Kemény Zsófi generációs regényében három narrátor tárja fel a kamaszlét problémáit, amik korántsem a buli napján az orrunk hegyére mászó pattanásnál, vagy a mindössze három lájkot kapott új profilképnél kezdődnek. Fűszag, slam és néha egészen indokolt világfájdalom egy érzékeny, önreflexív és nagyon budapesti történetben, amin egyértelműen érződik a szerző tehetsége, de a rövidlistára sajnos csak tíz író fért fel. (erreni)

Krusovszky Dénes: A fiúk országa

Krusovszky Dénes: A fiúk országa

Magvető, 2014, 224 oldal, 2680 HUF

 

Krusovszky Dénes jelentős előnnyel indult: korábban már letett az asztalra négy verseskötetet és egy esszégyűjteményt, ám nem emiatt maradt le a rövidlistáról. Illetve talán mégis. Krusovszky novellái a szerző lírai előéletének, és talán a kötet szerkesztőjének, Darvasi Ferencnek köszönhetően teljesen készre vannak csiszolva, és simán verik a Magvetőre jellemző magas elsőprózás színvonalat. Letisztultságukkal az észak-amerikai novellistákat idézik, és bár hol meghökkentenek, hol pedig egyenesen sokkolnak, az utolsó novella kivételével az összes hozza a kötelezőt. Jó mulatság (erről talán szereplőket is meg kellene kérdezni), férfimunka. Üdítő kivétel Az éjszaka vége című zárónovella, ami líraiságával és túldíszítettségével kilóg a többi közül, és amiben, mint kritikánkban írtuk, akár egy Krusovszky-regény ígérete is benne van. Olvasnám. (erreni)

Szabó T. Anna: Senki madara

Szabó T. Anna: Senki madara

Magvető, 2015, 56 oldal, 2542 HUF

 

Ha Krusovszky Dénesről azt írtam, jelentős előnyből indul, akkor Szabó T. Anna előnye behozhatatlan. A Senki madaránál hozott anyagból dolgozott, és Patrick Ness felnőttmeséjének, A daruasszonynak történetét helyezte bele a nagy magyar pusztába. Vagy, hogy a madaraknál maradjunk, egy egyszer már összerakott fészket bélelt ki a saját líraiságával. Mert a vörös, fehér és fekete kötetnek nemcsak a csomagolása, de a tartalma is érzékeny (sőt érzéki), gyönyörű és éteri. Szabó T. Annának nincs szüksége rá, hogy felfedezzék, mert ez már rég megtörtént. (erreni)

Varga Bence: Esős évszak

Varga Bence: Esős évszak

Ab Ovo, 2015, 316 oldal, 2950 Ft

 

Szép csendben megírták a kivándorló fiatal magyarok regényét. Varga Bence első regénye ott kezdődik, hogy két magyar srác külföldön él. Tamás Amszterdamban, Iván Délkelet-Ázsiában. Mindeddig csak azt próbáltuk meg felfogni, hogy rengeteg fiatal megy el egy másik világba, kultúrába új életet kezdeni, mert itthon, bármit is jelentsen ez a szó, nem tudott továbblépni. Amszterdamban hogy tud megragadni egy srác? Hogyan lesz egy török közösség része? Milyen életfelfogások ütköznek a holland vagy az ázsiai kultúrában? Varga Bence könyve szórakoztatóan és lendületesen ír, talán túlságosan is, mert olyan érzésem volt, mintha a végigírt történet után nem akart volna a karakterek és kérdések mélyére ásni. Izgalmas helyzeteket hoz létre, mégis jobb lett volna összerántani a szöveget, egy pár jelenetet elengedni. (vl)

Soltész Béla: Rabszolgasors

Soltész Béla: Rabszolgasors

Ab Ovo, 2014, 350 oldal, 2650 Ft

 

Nagy kedvencemmé vált az Isaura és a rendszerváltás történetét egymásba mosó Rabszolgasors című regény. Soltész Béla egy fiatal tévés srác (Vitkovics Gábor) és egy egyetemista antropológus lány (Fischer Zsófi) segítségével két idősíkba is bevezeti az olvasót. A jelenben a személyes történeteiken keresztül valamennyire megismerünk egy generációt, és közben visszautazunk a rendszerváltás környékére, amikor azért szerveztek pénzgyűjtést, hogy a népszerű tévésorozat, a Rabszolgasors főszereplőjét, Isaurát felszabadíthassák. A regény  két egymástól eltartó rétegéből egyértelműen Bözsi néni múltfeldolgozó monológja az izgalmasabb, az ő karaktere nemcsak jól megírt, de szerethető is. A főszereplő fiatalok sajnos elnagyoltak és kevésbé átgondoltak, reflektáltabbak. Soltész jól összerakta a szerkezetet, gördülékenyen ír, Bözsi nénivel nagyon jó karaktert teremtett, de a szövegnek szüksége lett volna egy erős kezű szerkesztőre. (vl)

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr477766906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.