Olvass!

KönyvesBlog

Babiczky Tibornak a nyomozó adta meg a szikrát

2015. szeptember 18. .konyvesblog.

1000x300_fejlec.jpg

Tíz szerző tíz első prózakötete verseng az idei Margó-díjért, mi pedig sorra be is mutatjuk őket. Sára Júlia, Totth Benedek és Bíró Zsófia után Babiczky Tibor mesélt a felszabadító próbálkozásokról, a legfurcsább reakcióról, és arról, hogy mit várt az első kötettől. Az október 10-én első alkalommal kiosztandó díj nyertesének első könyve a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt.

A könyvről

A tavalyi év örömteli meglepetése volt Babiczky Tibor prózabemutatkozása, még akkor is, ha rendhagyóan provokatív debütálással rögtön kivette a krimijéből a nyomozást és a tettest. Maradt egy nyomozónak nevezett, napi két szál cigit szívó, piás nyomozó és a bűn. A Magas tenger minden mondatán érezni, hogy egy több verseskötetet publikáló szerző jegyzi, borzasztó jó mondatok és jelenbeli történetek, többek között az árvízzel harcoló miniszterelnökkel és egy Esterházy-színdarab premierjével a háttérben. Például: "A nyomozó félt a testtől. A hústól, a vértől. A sajátjától is. Minden tapasztalata azt bizonyította, hogy nem tudja megmenteni. A test menthetetlen. Egy sikló, egy ember, ő maga. Az ijesztette meg leginkább, hogy ebben a menthetetlen hústömegben kapott otthont a lélek. Az ő munkája akkor kezdődött, amikor a test végképp magára maradt."

Hány évesen írtad meg az első novelládat, történetedet, melyet már úgy mutattál meg másoknak, hogy azt irodalomnak tartottad?

Harminc. A legelső prózakezdeményeim pedig nagyjából huszonkét-huszonhárom éves koromból valók. De azokat már magamnak is félve mutatnám meg…

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Hogy próbálkozni nem csak reménytelen és elkeserítő, de felszabadító érzés is lehet.

Fotó: Valuska Gábor

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?

A nyomozó személyisége. Egyszer csak láttam magam előtt. Alapötlet pedig nem volt. Csak szerettem volna mesélni erről az emberről, akit hirtelen megpillantottam magamban.

Mit vártál az első könyvtől?

Olvasókat.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Semmit.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

András László, Kemény István, Tomaji Attila és a feleségem sokat segítettek. És nagyon fontos volt a végén Király Levente szerkesztői munkája is.

Babiczky Tibor: Magas tenger - Egy nyomozó küzdelme a bűnnel és a bűntudattal

Magvető, 2014, 180 oldal, 2490 HUF

 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Hogy „túl balos” a nyomozóm.

Mi volt az első regény, amit elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Ha jól emlékszem, Az Ezüst-tó kincse. Aztán jött a Winnetou és A három testőr. Irigylem a gyerekeimet, hogy még előttük vannak ezek az élmények. Aztán persze ki tudja, náluk is működik-e majd a csoda. Nálam működött.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Salingertől a Rozsban a fogó és Bartistól a Séta. Tényleg szükség van magyarázatra?

Olvassatok bele a Magas tengerbe:

BABICZKY TIBOR: MAGAS TENGER

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr747796684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.