Olvass!

KönyvesBlog

Attól, hogy felnőtt, még foghat a kezébe színes ceruzát

2015. november 18. iSophie

2013-ban megjelent egy könyv, amely milliókat változtatott újra gyerekké. Ötletgazdája és illusztrátora, Johanna Basford elérte, hogy néhány órára mindenki megfeledkezzen online életéről, és az legyen a legnagyobb gondja, hogy kifogy-e a rózsaszín filc, mielőtt befejezhetné az utolsó apró részletet. Pedig a brit Laurence King kiadó munkatársai először igencsak felvonták a szemöldöküket, amikor az ambiciózus skót grafikus kijelentette: ahelyett, hogy gyerekszínezőt tervezne, sokkal szívesebben alkotna meg egy felnőtteknek szánt kifestőkönyvet. A szerkesztők végül mégis adtak egy esélyt az ötletének, és piacra dobták a Titkos kertet. Nem bánták meg, Basford ugyanis pontosan tudta, miről beszél.

Új műfaj született

Reklámcímkék tervezésével foglalkozó grafikusként észrevette,  hogy ügyfelei imádják kiszínezni az általa rajzolt fekete-fehér mintákat. Miután több idősebb megbízót és ismerőst is rajtakapott az önfeledt színezgetésen, megfogalmazódott benne a kérdés: mi van, ha a felnőttek eddig csak azért nem színeztek, mert nem léteztek őket megszólító színezőkönyvek? Remekül ráérzett, hogy mire van szükség ahhoz, hogy a színezés társadalmilag elfogadott, sőt divatos hobbi legyen: tervezni egy kifestőkönyvet felnőtteket megcélzó, bonyolult, aprólékos mintákkal. Így született meg a Titkos kert, melynek eladási adatai nemhogy beigazolták, de messze túl is szárnyalták Basford és a kiadó reményeit. Arra, hogy a könyv 1,4 millió példányban kel majd el világszerte, és hónapokig trónol az Amazon eladási listájának élmezőnyében, senki nem számított.

Könyves magazin 2015/4.

LIBRI-SHOPLINE NYRT, 2015, 76 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt jelent meg, a Titkos kert még mostanában is stabilan a harmadik hely környékén tanyázik az Amazon sikerlistáján, ahol időnként órákon belül lecserélődik a teljes élmezőny, ráadásul nem is az egyetlen színezőkönyv a legjobb tíz között. Legnagyobb szenzációja ugyanis az, hogy utat nyitott más kifestőkönyveknek, s így végeredményben egy új műfajt teremtett.

Kapcsolódó cikkek:

Játssz, színezz, és nyerd meg a griffes színezőt!

JÁTÉK: Színezz a Könyvessel!

A kiadók a váratlan siker láttán hamar ráálltak a színezőbizniszre: ma már szinte minden héten kijön egy hangzatos című kifestőkönyv, és műfaj szerint is válogathatunk köztük a mandalástól egészen a sztárokat felvonultatóig. Igaz, a legismertebb név a szakmában még mindig Johanna Basfordé, akinek második könyvét, Az elvarázsolt erdőt alig egy hét alatt az utolsó példányig elkapkodták. 2014-ben egyébként egy másik Titkos kert is megjelent, bár Frances Hodgson Burnett klasszikusának kifestőváltozatával az illusztrátor, Thea Kliros a gyerekközönséget célozta meg.

A nő, aki beindított a színezős forradalmat

„Önző törekvésként indult: akartam készíteni egy könyvet, amit imádok. Nem végeztem előtte piackutatást. Kezdetben mindössze 13 000 példányt nyomtattunk belőle, és anyukám egy csomót megvett, hogy ne legyen akkora bukás” – nyilatkozta a Titkos kert megjelenése után Johanna Basford. A 31 éves grafikus eredetileg textilművésznek tanult, sokáig mégis tervezőgrafikával foglalkozott, ám első kötete megjelenése óta „tinatevangélistának” vallja magát. A számítógépet túl ridegnek és személytelennek találja, helyette inkább szabadkézzel dolgozik, általában fekete tollal vagy ceruzával. Basford tengerbiológus szülei lazac- és pisztrángfarmján nőtt fel Aberdeen megyében, majd Londonba költözött, és divatházaknál gyakornokoskodott, ám hamar kiderült, hogy ez a világ nem neki való. Ráadásul egyáltalán nem volt képes virágokat rajzolni, ha folyamatosan beton vette körül. A minimálbérrel átvészelt szabadúszó éveket a hirtelen jött gazdagság váltotta, ám azt mondja, jobban örül azoknak a kész képeknek és sikertörténeteknek, amikkel rajongói nap mint nap elhalmozzák. A siker egyik oka szerinte a nosztalgia, hiszen sokan valószínűleg azokban az időkben fogtak utoljára színes ceruzát vagy filctollat a kezükbe, amikor még se jelzáloguk nem volt, se szörnyű főnökük.

Színekkel a stressz ellen

Hogy mi is a színezők őrületes sikerének titka, arra sokféle magyarázat született, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy az internet és az online életmód kiemelten nagy szerepe játszik benne. A közösségi oldalak lettek azok a terek, ahol manapság egy új hobbi leginkább terjedni tud: az emberek a Pinterestről töltik le a legújabb kifestősablonokat, majd ha elkészülnek a színezéssel, a Facebookon és az Instagramon büszkélkednek a kész művekkel. Sőt, még a Youtube-ra is feltöltenek néhány oktatóvideót azoknak, akik nem tudják, hogyan kell a leglátványosabbra színezni egy madarat. A színezés népszerűvé válásában ugyanakkor az online élettől való megcsömörlés is vastagon benne van: amíg színezünk, nem csatlakozunk egyetlen hálózathoz sem. Csak arra kell figyelnünk, hogy a megfelelő árnyalatú kéket válasszuk, és ne menjünk ki a vonalból.

A gondűzést, a stresszoldást a szakemberek is a színezés egyik legfontosabb erényének tartják. „Az önfeledt színezésben sokan úgy érzik, mintha egyfajta relaxált tudatállapotba kerülnének. Ez annak köszönhető, hogy rajzolás közben a jobb agyféltekénk dolgozik, a bal pedig, amelyik a racionális, logikus gondolkodásért felelős, kikapcsol. Az ilyen relaxált állapotban csökken a pulzus, a vérnyomás és a stresszhormonok szintje (kortizol, adrenalin, noradrenalin), ugyanakkor fokozódik az oxigénellátás és a hajszálerek vérellátása” – vázolta a Könyvesnek a színezés stresszoldó hatásmechanizmusát Kanyai Napsugár pszichológus. Amellett, hogy nyugtat, az alkotás élményével is megajándékoz minket, hiszen voltaképpen művészi tevékenység, kevés hibalehetőséggel és sok sikerélménnyel. Éppen ezért egyes szakemberek szerint akár valódi művészetterápiára is használható. Más pszichológusok viszont úgy vélik, a színezéshez messze nem kell annyi kreativitás, mint mondjuk a szabadkézi rajzhoz, ezért legfeljebb kiegészítő eleme lehet egy terápiának. Sőt, akadnak olyan szakértők is, akik egyenesen azt állítják, a színezés káros, hiszen annak a Pán Péter-piacnak a terméke, amely elhiteti velünk, hogy gond nélkül visszatérhetünk a gyerekkorukba, holott ez nyilvánvalóan nem igaz. Húsz évvel ezelőtt egy felnőtt még kínosan érezte volna magát, ha színezésen vagy épp gyerekkönyvolvasáson kapják, ám ezek ma már teljesen elfogadott tevékenységnek számítanak. Arról, hogy a társadalom egyre infantilisebbé válásának milyen következményei lesznek, erősen megoszlanak a vélemények.

Pandala és a többiek

Mint a legtöbb trend, Magyarországra a színezőmánia is kisebb késéssel érkezett. Most azonban visszavonhatatlanul itt van, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Titkos kert a hazai eladási listákon is hetek óta előkelő helyeken szerepel. Megjelentek az első hazai felnőttszínezők is: a műfaj magyar úttörőjének számít Parádi Orsolya, aki Basfordhoz hasonlóan már korábbi, gyerekekhez kötődő munkája során rájött, mennyire szeretnek színezni a felnőttek. A Mesekavics alkotókönyvről ismert szerző azt is észrevette, hogy az emberek annál jobban élvezik a munkát, minél aprólékosabb részleteket kell kiszínezniük. A különös hangulatú Pandala-szigetek elkészítésekor ügyelt arra, hogy a rajzokban sok legyen a pici, külön-külön színessé varázsolható motívum, kifestőjét pedig az elmúlt hetekben több hazai művészetterápiás színező is követte. A Pandala sokszoros szójáték, magába foglalja a Pánt, a pandát, a koalát és még a mandalát is, a Pandala-szigetek pedig Parádi saját univerzuma. Egy különálló, boldog világ, ahol az állatok harmóniában élnek a természettel és egymással.

Bár a hirtelen sikeressé váló trendek általában olyan gyorsan tűnnek el, amilyen gyorsan felbukkantak, nem valószínű, hogy a felnőttszínezőkre is ez a sors várna. Idén októberben például két jelentős nemzetközi újdonságra is számíthatnak a műfaj rajongói: érkezik a Trónok harca-kifestő, melyben George R.R. Martin nagy sikerű fantáziavilágának eshetünk neki a filctollainkkal, és megjelenik a harmadik Basford-színező, Az elveszett óceán is. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a felnőttszínezők kirobbanthatatlanok a sikerlisták éléről és a könyvesboltok polcairól. Hiszen akár marketingfogás a kifestőbiznisz, akár kortünet, egy biztos: színezni igenis jó, és az emberek erre most már visszavonhatatlanul ráébredtek.

10 őrült felnőttszínező

Potter Style: Color Me Drunk
A sokatmondó című „Színezz részegre!” széles célközönséghez, az iszákosokhoz szól, akiknek többek közt arra is van lehetőségük, hogy annyi üveg sört színezzenek ki, ahányat aznap elfogyasztottak.

Magnus Frederiksen: The Fetish Coloring Book
A szó szoros értelmében felnőtt-tartalommal bír Magnus Frederiksen fétisszínezője, melyben például meztelen, összekötözött férfi- és női testeket színezhetnek ki Christian Grey elszánt követői.

Theo Nicole Lorenz: Dinosaurs With Jobs
Az ironikus-vicces kifestő dinoszauroszokat ábrázol szokványos és kevésbé szokványos emberi foglalkozások gyakorlása közben: jegyszedőként, asztronautaként, autósoktatóként.

Ryan Hunter–Taige Jensen: Coloring for Grown-Ups
Az interneten ismertté várt humoristapáros kifestőiben a felnőtté válás legfontosabb állomásait lehet kiszínezni: például a vad koleszos bulik pillanatképeit vagy épp az első kínos szexuális kalandot.

James Grange: The 1990s Coloring Book
Azoknak, akik szerint a kilencedik volt a XX. század legjobb évtizede, biztosan nagy élmény lesz kazettás magnókat, tamagocsikat és X-akták-szereplőket színezgetni.

Linnéa Johansson: Super Strong Princesses
Bár eredetileg gyerekeknek készült, határozottan helye van a listánkon a svéd Linnéa Johansson rendhagyó kifestőjének, amelyben Disney-hercegnőket láthatunk szokatlan helyzetekben: Hamupipőke Xboxozik, Ariel Az emberiség történelmét olvassa a vécén ülve, Elsa és Anna pedig kopaszra borotválják a fejüket egy leukémiás kislány kedvéért.

The Hipster Coloring Book for Adults
„Valószínűleg sohasem színezed ki” – jósolja az alcíme a nagy hipszterkifestőnek, amelynek borítóján egy monoklit viselő, csokornyakkendős teve díszeleg. Kell-e többet mondanunk ennél?

Mel Elliot: Color Me Good
A Color Me Good sorozatban világsztárok arcképét színezhetjük ki, például Ryan Goslingét vagy akár Benedict Cumberbatchét.

Angie Grace: Angie’s Extreme Coloring Books
Angie Grace színezői azért számítanak extrémnek, mert bonyolult és nagyon aprólékos mintáik miatt sokszor kimondottan nagy kihívással jár kiszínezni őket.

Coloring Book For Lawyers
Valószínűleg a világ legszomorúbb színezőkönyve ez az ügyvédeknek készült kifestő, amely a jogászlét viszontagságait mutatja be az öltönyválasztástól a hivatalos iratok aláírásáig.

A cikk eredetileg az őszi Könyves Magazinban jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr388086124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.