Olvass!

KönyvesBlog

A Disney erőből átírta a Star Wars-kánont

2015. december 26. Rusznyák Csaba

 

2012-ben úgy zuhant rá a médiára az új Csillagok háborúja-filmek híre, akár egy féltégla. Senki sem látta, honnan jött, de nagyot csattant, és a fél internet tigrisbukfenceket vetett meg cigánykereket hányt örömében és izgatottságában. Most, három évvel később már itt vannak az új időszámítás első eredményei: az új filmek, az új játékok, az új könyvek, az új képregények, mi meg csak kapkodjuk a fejünket, ahogy a Star Wars letarolja a fél világot. Mi vezetett idáig? Mi változott? Mi lesz most? És tényleg maga a Star Wars-mennyország az évi egy mozifilm és a rengeteg könyv (10 kedvencünket itt szedtük össze - a szerk.), vagy inkább féljünk a dömpingtől?

A felkelés magvai

Minden azzal kezdődött, hogy a Disney, miután bezsebelte a Marvelt és a Pixart, 2012-ben 4,06 milliárd dollárért megvette a Lucasfilmet, és ezzel többek közt a Star Wars jogait is (a vásárlás fő célpontja nyilván a galaxisban játszódó történetfolyam volt, de a Disney ezzel szert tett egy másik nagy franchise-ra, az Indiana Jonesra is, amely továbbvitelével kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrét hírek). Nem vesztegették az időt, az adásvételt bejelentő sajtónyilatkozatban már kapásból szót ejtettek arról is, hogy új Star Wars-filmeket készítenek, amelyekből az elsőt 2015-ben mutatják be.

Később aztán robbantották a bombát: a Star Wars addigi, vagyis a Disney-féle időszámítás előtti kánonját a mozifilmek és az animációs sorozatok kivételével eltörölték (vagyis nullázták az úgynevezett Expanded Universe-t, a bővített univerzumot). Ennek következtében sok száz könyvben, képregény- és játékformátumban elmondott történet vált semmissé: tiszta lapot húztak, és függetlenítették magukat csaknem negyven évnyi kontinuitástól. Olyan rajongói kedvencként számon tartott sztorik, mint Palpatine császár visszatérése, Thrawn admirális Új Köztársaságot sanyargató hadjárata, a jedimészárlást túlélő Dass Jennir jedi lovag vagy Kyle Katarn kalandjai, az 1996-os, A Birodalom árnyai című, több médiumon átívelő eposz vagy Jacen Solo (Han és Leia egyik gyermeke) jedivé válása, majd átcsábulása a sötét oldalra immár nem részei a hivatalos Star Wars-kánonnak. Meg sem történtek.

A rajongók természetesen hőbörögtek, de ahogy a Disney hatalmas kampánya minden létező médiumban gőzerővel beindult, az új Star Wars-kiadványok, és azok közt is főleg az új film körüli felhajtás és óriási várakozás Halálcsillagként hamvasztotta el az elégedetlenséget. És a kánon áramvonalasításával akár egy szép új világ is beköszönthet, elvégre a régi sztorik egysége sok évvel ezelőtt megbomlott, és több helyütt is ellentmondtak egymásnak (sok száz képregényt és könyvet összefogni évtizedeken át nyilván gigászi, idővel pedig elvégezhetetlen feladat).

Roham indul

A Disney tavaly ősszel csapott bele a lecsóba: szeptemberben jelent meg az új időszámítás első regénye, a New Dawn, mely az egy hónappal később indult 3D-animációs sorozat, a Star Wars Rebels két karakterének első találkozását regélte el. Addigra már javában forgott az első új mozifilm, Az ébredő Erő J. J. Abrams rendezésében, decemberben pedig letarolta a médiát az első előzetes is. Januárban elindultak az új képregénysorozatok, amelyek többnyire az Új remény és A Birodalom visszavág közti időszakban játszódtak, játszódnak. A Disney szorosan összefonta a sztorikat – míg a régi időszámításban a Star Wars-történetek szabadon csapongtak a galaxisnak a filmek cselekményéhez képest értelmezett régmúltjában, jövőjében és mindenféle szegletében, addig az új történetek közvetve vagy közvetlenül, de a Skywalker-család generációkon átívelő kalandjaihoz kötődnek. A Disney mindent, filmet, felnőtteknek és gyerekeknek szóló könyvet, képregényt, játékot egyetlen, összefüggő, egymást okosan és logikusan kiegészítő, masszív kánonná akar összefogni.

Így például a maga puritán módján egyszerűen csak Star Wars címen futó képregénysorozatból kiderült, hogy Han Solo még az első Halálcsillag felrobbantása előtti időkben megnősült, az Utóhatás című regény összeköti A jedi visszatér és Az ébredő Erő szálait, a Star Wars Battlefront multiplayer játékban azt a csatát lehet megvívni, amely lezuhant Csillagrombolókkal és egyéb űrhajókkal szórta tele Az ébredő Erő előzeteseiben látott, sivatagos Jakku bolygót, a Rebels című animációs sorozat pedig A jedi visszatér utáni időszak jediüldözéseivel és a lázadás megerősödésével foglalkozik. De az ilyen új sztorik mellett természetesen dübörögnek a képeskönyvek, az albumok és az egyéb merchandise kiadványok is.

Az Erő van a játékokkal

Mert aki azt hiszi, hogy a Star Wars nagy pénzügyi erejét a filmek jelentik, óriásit téved. A franchise egy hatalmas, önálló és többnyire önjáró iparrá nőtte ki magát, amely már a filmek nélkül is képes lenne termékek ezreit ontani magából (ahogy azt tette is A jedi visszatér és a Baljós árnyak közt eltelt tizenhat évben). Viszonyításképp: Az ébredő Erő mozis teljesítményének összbevételét nagyjából 2 milliárd dollárra lövik be (mely előrejelzés szerint a világ harmadik legsikeresebb filmje lesz az Avatar és a Titanic után), ám a mindenféle kapcsolódó, vagyis merchandise termékek forgalmát csak az első évben 5 milliárdra taksálják. A nagy franchise-ok esetében persze már egyáltalán nem ritka, hogy szinte nem is a kapcsolódó áruk segítenek eladni a filmeket, hanem ellenkezőleg, a filmek segítenek eladni minden mást – az igazi üzlet az utóbbiban van, és ezt a Disney réges-rég megtanulta (a 462 milliós jegybevétellel büszkélkedő Verdák például öt év alatt 10 milliárdos merchandise-bevételt termelt, míg a folytatása egyetlen év alatt 3 milliárdot).

A Star Wars pedig minden franchise-ok legnagyobbika. Az első film 1977-es bemutatása óta teljes egészében 28 milliárd dollárt jövedelmezett, és ebből „csak” 4,4 milliárdot tesznek ki a mozifilmek (beleértve a 2008-as, animációs A klónok háborúját is). Az idén októberig megjelent 358 Star Wars-könyv például összesen 1,8 milliárdot hozott, de a pénzverseny igazi győztesei természetesen a játékok: a Hasbro, a Kenner, a Lego és a többi cég figurái, bábui, modelljei 1977 óta több mint 12 milliárdot hajtottak a gyártóik és a stúdió konyhájára.

A nagy megmérettetés

Ahhoz képest, amennyit a Disney költött a Lucasfilm megvásárlására, már az első pár év után röhejes profitmennyiségeket fognak lekaszálni. A kérdés csak az, mit kapnak mindebből a nézők és a rajongók – mert hiába hozzák a legtöbb pénzt a merchandise termékek, az embereket még mindig a filmek érdeklik a legjobban.

Az ébredő Erő bemutatása előtt állva, alig egy évvel az új időszámítás kezdete után nehéz még bármi konkrétat mondani a régi-új Star Wars-univerzum narratív erényeiről, hátrányairól és kilátásairól. Igaz, hogy máris tucatnyi új könyv és képregény kapható, és a Rebels animációs sorozat is a második évét tapossa, de egyértelműen Az ébredő Erő a roham zászlóshajója – ezért aztán nagyon sok múlik rajta. Nem azon, hogy pénzügyileg sikeres lesz-e, mert nyilvánvalóan az lesz, ilyen óriási várakozással övezve akkor sem bukhatna meg, ha a világ legrosszabb filmjéről beszélnénk. A színvonalon múlik sok, a rajongói visszhangon és a történet által kijelölt új irányon.

A Baljós árnyakkal kezdődött előzmény (prequel) trilógia enyhén szólva kétes értékei még mindig ott kísértenek a háttérben, és minden szempontból nagyon fontos, hogy ez az új időszámítás most egy igazán jó filmmel kapjon rakétastartot. Az ébredő Erő fogja meghatározni az új normát, amelyhez a következő filmeket mindenki mérni, igazítani fogja (nemcsak a nézők, de valamilyen szinten a folytatások készítői is), az indítja be az új sztori- és karakterszálakat.

A jövő ködbe burkolózik...

Az valószínű, hogy egy mai film képtelen olyan gigászi hatást, olyan pozitív popkulturális sokkot kiváltani, mint az 1977-es Star Wars. Nem számít, milyen jó lesz Az ébredő Erő, a múlt 2015-ből visszatekintve isteni léptékű árnyaival nem veheti fel a versenyt – az embereket sokkal nehezebb bármivel meglepni most, mint annak idején (főleg, ha egy sorozat hetedik részéről van szó). De azt sem lehet mondani, hogy a Disney ne próbálkozna: miután több mint 4 milliárdot költöttek a Lucasfilmre, illetve elsősorban a Star Warsra, nyilván a lehető legtöbb profitot akarják leakasztani a lehető leghamarabb. Így aztán mostantól kezdve évente kapni fogunk egy-egy Star Wars-filmet. Az ébredő Erő folytatása, a VIII. epizód 2017-ben jön Rian Johnson (Looper) rendezésében, majd a trilógia zárlata, a IX. epizód 2019-ben, Colin Trevorrow-val (Jurassic World) a kamera mögött. A köztes években pedig úgynevezett antológiafilmeket mutatnak be, amelyek egy-egy kerek sztorit mesélnek el a Star Wars univerzumán belül, a fő szériához csak mellékesen kapcsolódva.

Az első ilyen a Rogue One lesz (premier egy év múlva, a forgatás már zajlik), amely azt meséli el, hogyan tettek szert a lázadók az első Halálcsillag tervrajzaira. A dolog érdekessége, hogy ha lehet hinni a híreknek, ez egy drasztikusan másfajta Star Wars lesz, mint amit eddig láthattunk a vásznon: az alkotók (élükön Gareth Edwardsszal, a legutóbbi Godzilla rendezőjével) egy jóval koszosabb, brutálisabb, realisztikusabb filmet ígérnek, afféle háborús akciódrámát, ha minden igaz, jedik és sithek nélkül. Márpedig az mindenképpen jó, ha műfajilag, stilisztikailag, tematikailag tágítják kicsit a Star Wars mozis horizontját. Az eddig bejelentett másik két önálló film Han Solo és Boba Fett eredettörténetét fogja elmesélni, ami viszont problémás lehet, mert nem biztos, hogy ezeknek a karaktereknek szükségük van eredettörténetre.

A Sötét Oldal könnyebben járható...

Ha van máris látható negatív aspektusa a Disney tevékenységének, akkor az pont az, hogy rögeszmésen ragaszkodik az eddigi filmek kijelölte csapásvonalhoz. Az új időszámítás kezdete előtt megannyi változatos történet létezett a képregényekben, a könyvekben és a játékokban. Aki akart, az huszonötezer évvel az első Star Wars-film előtti eseményekről olvasott (Dawn of the Jedi), aki kíváncsi volt, mi történt közel másfél évszázaddal A jedi visszatér után, azt is megtudhatta (Legacy). Most azonban minden az eddigi hét film körül forog, minden sztorinak azokba kell valahogy, még ha csak közvetetten is bekapcsolódni, és ez alól az említett önálló filmek sem kivételek. A kérdés az, hogy meddig kell még követnünk a Skywalker-család történetét, mielőtt az alkotók elég bátorságot gyűjtenek ahhoz, hogy valahol egészen máshol (és más korszakban) vegyék fel a fonalat, és a franchise-ba ismét visszatérjen a változatosság?

A jedi visszatér egyáltalán nem indokol semmilyen folytatást, sőt, természetéből adódóan kifejezetten erőltetetté teszi az arra tett kísérleteket (és ez már Timothy Zahn ’90-es években megjelent Thrawn-trilógiája – egy darabig ez futott VII., VIII. és IX. részként – idején is így volt, függetlenül a könyvek színvonalától).

...de a remény él

Mikor láthatunk a nagyvásznon történeteket sith háborúkról, régi köztársasági konfliktusokról, bennük egészen új, soha korábban nem ismert karakterekkel? Remélhetőleg minél előbb; a Star Wars univerzuma hatalmas, színes, gazdag és végtelen lehetőségekkel teli – nem kellene egyetlen szegleténél leragadni.

Az évi egy film és a rengeteg könyv, képregény önmagában is érzéktompító dömpinget jelent, főleg ha mindegyik ugyanazzal a korszakkal és ugyanazokkal a karakterekkel foglalkozik. És bármilyen jól hangzik, hogy évente kapunk egy Star Wars-filmet, talán még a legnagyobb rajongók is elgondolkodnak rajta, hogy ez a szériagyártás jót tesz-e a franchise-nak. Egy Star Wars-film premierje mindig is hatalmas, a fél világ figyelmére számot tartó esemény volt, és harmincnyolc év alatt ilyesmire most kerül sor hetedszer. Az, hogy ezután évente lesz egy, amíg csak a sorozat hozza a várt bevételeket, mindenképpen elvesz valamit a dolog jelentőségéből, még akkor is, ha minden egyes film nagyszerűen sikerül.

A Disney előtt mindenképpen óriási lehetőség áll, a rajongók előtt pedig talán egy új Star Wars-aranykor. De sok a buktató is, és csak reménykedni lehet, hogy az óriáscég nem váltja aprópénzre ezt az óriási brandet, és méltósággal, hozzáértéssel vezeti be az új időszámításba. Reménykedjünk hát.

A cikk a Könyves Magazin téli számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr828200144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.