Olvass!

KönyvesBlog

45 könyv, amit mindenképp olvasson el nőktől

2016. június 04. .konyvesblog.

no_konyvek.JPG

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak. Az elmúlt tizenöt évből válogattuk össze a személyes, épp ezért nyilván igazságtalan listánkat: 45 könyv nőiségről. Van közöttük regény és verseskötet, krimi és memoár, mára már klasszikussá érett közönségkedvenc és pályakezdő író könyve is. Listánk szubjektív, épp ezért a nyugalom megzavarására is alkalmas!

Tóth Krisztina: Porhó (2001)

A kötet címét adó versben József Attila Születésnapomra című versét idézi meg: "Harminckettő hogy telhetett? / Hogy múltak el napok, hetek? / Letelt, / s hitelt." A vizsgált időszakból Tóth Krisztina került fel a legtöbb kötettel listánkra, versekkel, novellákkal és regénnyel is. Sokarcú, sokszínű szövegvilág az övé, melyet a Porhóban az álmok és az idő múlása mozgat

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka (2002)

Ursula Binder, született Ursula Lehmann, öregasszonyként emlékezik vissza soproni és lőcsei gyerek- és fiatalkorára, és egy olyan kapcsolatra, ami a titok és a bűn jegyében fogant. A tűzvész, boszorkányság és babonaság sújtotta tizenhetedik századi Magyarországon a viszontagságokkal teli női sorsok mindvégig rejtettek maradtak, Rakovszky Zsuzsa sűrű szövésű mondataival és erős szimbólumaival egy olyan regényben állít emléket nekik, amely még sok-sok év múlva is fontos hivatkozási alapnak bizonyul.

Könyves magazin 2016/2.

LIBRI-SHOPLINE NYRT, 2016, 76 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Szabó Magda: Für Elise (2002)

Erősen önéletrajzi ihletésű fiktív művében Szabó Magda a debreceni gyerek- és ifjúkor szereplőit és helyszíneit töltötte meg újra élettel, és regényírói eszköztárát felhasználva egyúttal bizonytalanságba is taszította rajongóit, akik évekig azon morfondíroztak: létezett-e valaha Cili? A regény óriási siker lett, és bár Szabó Magda a Für Elise-t eredetileg kétkötetesre tervezte, a második részt már nem tudta megírni.

Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut! (2002)

Az 1998-as Kábítószeretet után ez volt az a könyv, ami széles körben ismertté tette Rácz Zsuzsa nevét. Regényével megalkotta a magyar szinglit, Kéki Katát, aki mind a férfiak, mind a munkahelyek terén csakis az igazit keresi. Igazi missziója, hogy minél több embert tudjon megmenteni. Elsősorban férfiakat.

Bódis Kriszta: Kemény vaj (2003)

Emlékezetes regényben mutatja be Bódis Kriszta, milyen kényszer- és döntéshelyzetek következtében válik prostituálttá egy észak-magyarországi romatelepen nevelkedő félig néma roma lány. Sári mama kedvenc unokája fájdalmasan írja életét és környezetét, csendes, ám erős megfigyelője a kiszolgáltatottságnak.

Karafiáth Orsolya: Café X (2004)

 „Egy nő lennék csak, százhetven magas,/ kinek kedvenc söre a Heineken./ Ki hirtelen fogyott vagy tíz kilót,/ s még három év kell, hogy harminc legyen” - próbált az elbeszélő éndefiniciót rögtönözni az olvasóinak, és néha úgy tűnt, saját magának is. Kelet-Berlin és Taormina, maszk és hiány, közel-távol rajongott férfiak. A Café X a második kötetek egyetlen jellegzetességét (egyenetlenség, túl magasra tett léc) sem hordozta, másnapverseivel és magányköltészetével belebetonozta szerzőjét a kortárs magyar lírában.

Szabó T. Anna: Rögzített mozgás (2004)

A költő negyedik verseskötete a hétköznapokról készített villanásszerű képek gyűjteménye: "Évtizedekig nem olvad el, a macska helyett ott marad a jel, rögzített mozgás, ittjárta nyoma: mint őslény lábát őrzi a pala". Szabó T. Anna úgy figyel, hogy a jelentéktelenből is képes élettel telit teremteni. Itt említjük a nagy cikkünkhöz tartozó fun factet: öt évvel előzte meg József Attila-díjával férjét, Dragomán Györgyöt.

Bánki Éva: Esőváros (2004)

Családregénnyel mutatkozott be Bánki Éva 2004-ben, és egy könyvben rögtön kettővel! Az Esővárosban két jómódú család, Tormáék és Bujdosók játsszák a főszerepet: előbbieket a technikai újdonságok érdeklik, utóbbiakat a misztikum. Keresztbeszerelmek a huszadik századon keresztül.

Rakovszky Zsuzsa: A hullócsillag éve (2005)

A „menni vagy maradni” kérdése már az ötvenes években feloldhatatlan dilemma elé állította az új élet felé áhítozókat, akik érzelmileg vagy családilag röghöz kötöttek voltak. Valami hasonló történik a határ mentén élő Piroska családjában is: édesanyját 1956 őszén többen győzködik, hogy menjenek ők is („te még fiatal vagy”), ám a kislányt ágynak döntő bárányhimlő teljesen romba dönti a kimondott vagy kimondatlan terveket.

Szerk.: Forgács Zsuzsa Bruria, Gordon Agáta, Bódis Kriszta: Éjszakai állatkert (2005)

Fontos irodalmi ügy volt a 33 szerzőt összegyűjtő Éjszakai állatkert című antológia megjelenése, ami igyekezett sok erős és különbözői női hangot felmutatni.  Ez volt az első átfogó kötet a női szexualitásról, csupa női szerzővel, akik remekül bemutatták a női tapasztalások és nézőpontok változatosságát. A nagy merítésben kifejezett célja volt, hogy minél többen lehetőséghez jussanak, megszólalhassanak. Az antológia további részeket is megélt.

Tóth Krisztina: Vonalkód. Tizenöt történet (2006)

Az életünket olyan apróságok is kibillenthetik, mint egy vizsga vagy egy tolltartó eltűnése, de akár egy rokonlátogatás is, derül ki a Vonalkódból, az addig elsősorban költőként jegyzett Tóth Krisztina első novelláskötetéből. A vonalkód a szerző szövegeiben a nyugati világok egyfajta márkajelzése, valami tuti jó, elérhetetlen, csillogó dologé.  

Szécsi Noémi: A kommunista Monte Cristo (2006)

Sanyi, a vegetáriánus hentes a Tanácsköztársaság bukásától az ötvenhatos eseményekig botladozik végig a magyar történelem véres, zaklatott, fordulatokban sosem szegény évtizedein. Útját titkos küldetések, még titkosabb szerelmek, levágott malacfülek és hithű kommunisták övezik. Szécsi Noémi a Kommunista Monte Cristóért 2009-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.

Gordon Agáta: Ezüstboxer - Nevelési kisregény (2006)

"Gordon Agáta a költészetből jön, rebbenékeny nyelven ír, prózája nyers, titokzatos, vad és csaknem ismeretlen érzelmi tájakra viszi magával az olvasót" - írta Nádas Péter az Ezüstboxerről, amelyben meghal a főszereplő, Konok Szása apja, és ez egy sor megoldandó kérdést vet fel. Rossz apa- és anyaminták, félresikló párkapcsolatok és egy tragikus helyzetben lévő családtörténet, sok iróniával.

Bán Zsófia: Esti iskola (2007)

Olvasókönyvet írt Bán Zsófia Esti iskola címmel, vicces illusztrációkkal. Az olvasókönyvek célja, hogy alaposabban, elsőkézből megismerjünk egy tőlünk távolabb álló kultúrát, történelmet, témát: a novelláskötet minden történetének középpontjában a nőiség tapasztalatai állnak. Színes társadalom- és kultúraleírások, intertextusok és átírások a kedves és szórakoztató kötetben.

Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony (2007)

„Én azt hiszem, lényegileg még szűz vagyok” – ezzel a felütéssel kezdődik Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regénye, ami egy visszafogott és szemérmes szöveg a szexualitásról, a testről és a nőiségről, és  ha az ábrázolt női életeket nézzük, ezzel párhuzamosan kegyetlen és szenvedéssel teli. Egy távolságtartó, nyolcvanas évekbeli lány, valamint Jónás Olga párhuzamos történetét beszéli el a könyv, utóbbi a századelő brutális író-orvos alakja, Csáth Géza felesége volt.

Mészöly Ágnes: Heaven Consulting (2008)

Az Aranyélet című HBO-sorozat rendezője, Dyga Zsombor évek óta ezt a regényt akarja megfilmesíteni, mert ahogy egyszer az Origónak nyilatkozta "a filmet úgy lehet elképzelni, mint A nő kétszer és az Egy makulátlan elme örök ragyogásának találkozását" magyar változatban. A sztori őrült dilis: egy gyesen lévő marketingszakember anyuka és egy karateedző új vállalkozást indítana, az ügyfelek létrehoznak egy bankszámlát a cégüknél, így haláluk után a másvilágon is felhasználhatnák pénzüket.

Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben (2010)

A Budapesten élő Annát egy váratlan találkozás döbbenti rá arra, hogy ellentétben mindazzal, amit addig gondolt – mozgalmas társasági élet ide, ragyogó karrier oda, tökéletes férfi amoda –, talán még sincs jó helyen. Visszatér Erdélybe, és nyakig merül a szebb napokat látott kastélyok, a családi legendáriumok és a százéves receptek világában. A könyv egy csapásra ismertté tette Ugron Zsolna nevét, a regényből több tízezer példány kelt el.

Szvoren Edina: Pertu (2010)

Hazugság mint élettapasztalat, boldogtalanság mint alapállapot, család mint kényszer, szégyen és undor mint napi rutin. Szvoren debütáló kötetének novellái zártak, mint egy bentlakásos iskola, fojtogatóak, mint a gyerekkor, és ismerősen reménytelenek, mint a címadó írás szilveszter éjszakája.

Baráth Katalin: A fekete zongora (2010)

Baráth Katalin első krimije először magánkiadásban jelent meg, így figyelt fel rá az Agave. Hőse a romantikus lelkületű, múlt századi eladólány, Dávid Veron, aki egymaga igyekszik felgöngyölíteni a békés kisváros életét felforgató gyilkossági ügy szálait. A magányos nyomozónő alakja nemcsak hiánypótló volt a magyar krimiirodalomban, de az olvasók is annyira megszerették, hogy azóta már több kötetben is a bűn nyomába eredt.

Miklya Anna: Eloldozás (2010)

„Olyan vagyok, mint egy túltömött rongybaba, mint egy perverz játék, a leevett irodai ruhámban, a magassarkú cipőmben, a szolid sminkben, amit szétkentem az arcomon.” Egy tragikus baleset és egy beteljesületlen szerelem emléke, kudarcra ítélt viszonyok, és veszélyes önmarcangolás jellemzi Janka életét, aki lehet, hogy tudna változtatni, az emlékek súlya és feszültsége azonban szétfeszíti mindennapjait.

Tallér Edina: A húsevő (2010)

Coming of age történetté állnak össze a rövid, füzérszerűen építkező novellák, amelyekre sok fantáziálás, kevés erotika és szókimondás jellemző. "Elementáris, őszinte, húsevő, boldog, boldogtalan. Azon morfondírozik, milyen volna egyszerre két férfit boldoggá tenni. Aludna középen" - írta ajánlásában Kukorelly Endre.

Kiss Tibor Noé: Inkognitó (2010)

A listán talán KTN első könyve beszél a legőszintébben és a legérzékletesebben a saját nőiség megélésének vágyáról, tapasztalatáról és nehézségeiről. Önvallomásában bemutatja Noémit, aki nem a másik énje, hanem az igazi. Az Inkognitó a végletekig fokozza a szorongást és a magányt, bátor és nyomasztó coming-of-age és coming out szöveg, ami a kortárs magyar irodalomba emelte a transzneműség tabutémáját.

Tóth Krisztina: Pixel (2011)

Tóth Krisztina novellái úgy működnek, mint egy képhibás televízió. Minél közelebb merészkedünk hozzájuk, annál élesebb lesz a kép, és egyértelműbb, hogy ezt a műsort már láttuk valahol, méghozzá a saját életünkben. A testrészekről elnevezett pixelkockákon görög bevándorlók, kutyafóbiás biztonsági őrök és autóbuszok Nóra nevű utasai próbálják menedzselni bonyolultnak látszó emberi kapcsolataikat, és kirakóznak a saját életükkel.  

Kemény Lili: Madaram (2011)

Tizennyolc évesen jelent meg Kemény Lili első verseskötete, ami megkapta a Petri-díjat is, pedig szerzője épp csak elindult a pályán. Tóth Krisztina éles megfigyelőként mutatta be a költőt, Darvasi László szerint a Madaram "cselekményes líra, ahol minden történik, alakul". A kötet az egészen fiatalkori, kamaszverseket gyűjti össze, és ettől az egész nagyon különleges olvasatot kap.

Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek (2012)

Képek segítségével megelevenedő családi és közösségi történelem bontakozik ki Bán Zsófia tizenöt novellájában, melyeket a magány, az elhallgatás, a hiány közös élménye köt össze. Történettöredékekből áll össze a nagy egész, és miközben az Antarktisztól Brazíliáig távoli tájakon, sosem látott vidékeken bolyongunk, egy fontos belső utazásnak is akarva-akaratlan a részesei leszünk.

Kováts Judit: Megtagadva (2012)

Egy hosszú évtizedekig elhallgatott történelmi taburól rántotta le a leplet 2012-es kötetével Kováts Judit. Megtagadva című könyvében   olyan asszonyoknak adott hangot a kamasz Somlyói Anna figuráján keresztül, akiket a második világháború idején szovjet katonák erőszakoltak meg. Kováts korábban rengeteg interjút készített, melyekben ma már idős nők elevenítették fel a háborús évek kiszolgáltatottságát és rettenetét, és bár a regénybeli Anna kitalált személy, története nagyon is valós.

Fábián Janka: Lotti öröksége (2012)

Fábián Janka női szűrőn, asszonyi sorsokon keresztül navigálja végig olvasóit a magyar történelem fordulatos évszázadain. A Lotti örökségében a címszereplő a Martinovics-összeesküvésbe belebukott Bálint árvája, aki felnőve komoly orvosi képzést kap nevelőapjától , ám nő létére nem gyakorolhatja választott hivatását.

Erdős Virág: ezt is el (2013)

Erdős Virág közéleti-közérzeti lírája tüntetésen és internetes szájhagyomány útján terjed, éneklik koncerten és zuhany alatt, idézik jobb- és baloldali publicisztikában. Pedig a költő nem tesz mást, mint leírja az ún. magyar valót és tövig dugja az ujját a sebbe, amelyből vér helyett vörösiszap és kirekesztettség bugyog.  

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól – kettő orvos Erdélyben (2014)

Egy öntudatos zsidó lány és kissé bizonytalan székely fiú keringőzi körbe Budapestet, Kolozsvárt és Trianont, válik szülei akarata és engedélye ellenére orvossá, és mesél nemi egyenlőtlenségről, kollektív traumáról és onániáról egy Tompa által teremtett csodálatosan archaizáló nyelven, a monarchia idején.

Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv (2013)

Pilinszky János azt írta Takács Zsuzsa első verseskötetéről, hogy bolyongva térképezi fel a másokéinál omlékonyabb külső és belső vidékeit. A Tiltott nyelv a tizenhatodik kötete a szerzőnek, aki Kalkuttai Szent Teréz bőrébe is belebújik, ha kell. Erős lírai nyelven beszél álmokról, emlékekről és elmúlásról. „És akkor élhettünk volna úgy,/mint a fényérzékeny növények:/felfelé törekedve. Élhettünk/volna úgy is, mintha éltünk volna.”

Csobánka Zsuzsa: Majdnem Auschwitz (2013)

A családtörténetet a huszadik századi őrületben elmesélő regényben Jakob Auschwitzot, Edit a Duna-parti sortüzet élte túl, súlyosan szomorú szerelmüket az unokáik elbeszéléseiből ismerhetjük meg.

D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak (2013)

DTK a saját édesanyja régóta formált történetét írta meg első regényében: egy Bora nevű csupaszív asszonyét, aki egy magát angol grófnak álcázó szélhámost, és Takács Mikit, a baráti kör kedvencét is magába bolondította. Bora a halálos ágyán emlékszik vissza élete legmerészebb döntésére: mert mi is lehetne merészebb, mint az elképzelt arisztokrácia helyett a kaposvári szürkeséget választani.

Nagy Gabriella: Üvegház (2013)

Regényes novellafüzérben feltámasztani próbált múlt, a szülők halálát feldolgozni próbáló gyászmunka, és az emlékezettel vívott örökös harc. Nagy Gabriella prózakötete „(…) nem depresszió, csak egyszerű csend.” A legsúlyosabb fajtából.

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben (2013)

Gergely Ágnest elsősorban lírikusként ismeri az ország, a nyolcvanadik születésnapjára megjelent önéletrajzi ihletésű prózakötetében viszont azokat a nehézségekkel, gyakran fájdalommal teli éveket idézte meg, melyek alapvetően formálták, alakították költészetét. A költő-író-műfordító ezúttal nem akart távolságot tartani múltjától, és őszintén vall családról, pályakezdésről, kortársakról.

Hidas Judit: Hotel Havanna (2013)

Csalódni fog, aki egy karibi vakáció ígéretével veszi kezébe Hidas Judit novelláskötetét, címe ugyanis nem Kuba fővárosára, hanem Budapest egyik lakótelepére utal. Ezzel pedig a szerző ki is jelölte az irányt, aminek mentén tizenhat „szelíd története” halad. A Hotel Havanna női elbeszélői hétköznapi boldogságkeresők és rutinos boldogtalanok, a rózsaszín mázat már rég leégette a realitás.

Szőcs Petra: Kétvízköz (2013)

Filmrendező vagy költő? Nem kell dönteni, mert Szőcs Petra mindkettőben megbízhatóan magas minőséget hoz, illetve egy sor kérdést, problémát és érzést, amik nehezen engednek el. A kivégzés című kisfilmjével Cannes-ban majdnem díjat nyert, most első nagyjátékfilmjét készíti elő. Versei szépek és brutálisak, mint ez a pár sor: "Jól élünk, csak néha gondolok arra,/ hogy elmegyek valahova,/ ahol van fűtés, és nem úsznak férgek a kamillateában,/ de aztán körülnézek, és mégis maradok".

Finy Petra: Folyékony tekintet (2013)

"Egy asszony nem mondhat le a saját gyermekéről/ Vagy ha mégis/ Akkor már nem lesz többé asszony/ Hanem ócska bútorrá válik a szoba sarkában/ Amire a macska sem ül/ Mert a rugók túl fájdalmasan nyikorognak" - olvassuk Finy Petra verseskötetében, amiben az erdő testének megismerése segít megérteni a test erdejét. Egy csomó társadalmi elvárással szembesülünk a versekben anyaságról, halálról, érzékiségről. A kötet illusztrációit Szulyovszky Sarolta készítette.

Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014)

Az Auróra-telep novelláiból csak azért nem sugárzik a totális kilátástalanság, mert MVR remek érzékkel mártja abszurdba a nihilt, és készít polaroidképet a mindig máshogyan boldogtalan, aranyeres családok hétköznapjainak legbanálisabb pillanatairól.

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony (2014)

„Forszírozott, rohamos szülés során somatomentálisan és mentálisan súlyosan sérült csecsemő.” Tíz szó, ami megváltoztatta egy asszony életét. Megrendítő írói debütálásában PNÉ elmeséli, hogyan változott meg az élete a diagnózistól, mesél haragról és könnyekről, és arról is, mennyi boldog pillanatot adott neki első lánya, Zsuzsi.

Péntek Orsolya: Az andalúz lányai (2014)

Szterke és Dork ikertestvérek, mégis nagyon különbözőek. Különbözőségükről leginkább választott foglalkozásuk árulkodik: egyikük festő, másikuk matematikus. Péntek Orsolya kettejük titkos jelnyelvéhez kínál megoldókulcsot első regényében, ami lefesti a késő-Kádár kori Magyarországot, és érzetekből, érzelmekből és színekből formálja meg a saját sorsuk irányításával próbálkozó fiatal nők mindennapjait.

Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora (2015)

PZI világa mágikusan meseszerű és hátborzongatóan bizarr. Nyomorék gyerekek maradnak benne egyedül az erdő közepén, szerelmes lányok változnak mosómedvévé és jól átsütött angyalok végzik a vacsoraasztalon.  

Kemény Zsófi: Én még sosem (2014)

Kemény Zsófi ifjúsági kötetében egy lány és két fiú egyensúlyoz felnőtt- és kamaszkor küszöbén. Az Én még sosem olyan, mint egy budapesti nyáréjszaka, ahol bármi megtörténhet: szétszívott házibulik, szerelmi életet alakító slam poetry-estek, és szex a gumicsónakban.

Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (2015)

Dobozba zárt elfojtások, gránátcopfú lányok, a hóhérszakma krémje, és az elégedetlenség, aminek járni lehet a tetején.  Az utóbbi évek legerősebb című prózakötete 29 sűrű és klausztrofób novellát gyűjt egybe. A főszerepben ezúttal is a boldogtalanság, amiből Szvoren szövegei bármennyit elbírnak.

Kiss Noémi: Sovány angyalok (2015)

A Sovány angyalok az évtizedekig tabuként kezelt, az elmúlt években mégis mind gyakrabban a közbeszéd részévé  váló traumák regénye. A meddőség, a családon belüli erőszak, a verbális terror nemcsak a regénybeli Lívia boldogságát töri millió darabra, de személyiségét is alapvetően változtatja meg, és állítja olyan pályára, ahonnan nincs visszaút.

Láng Orsolya: Tejszobor (2015)

Láng Orsolya lírai pillanatképeket villant fel egy szerelem reményekkel teli kezdetéről, megszokássá alakuló mindennapjairól és utórezgéseiről, amelyek elszakítják a múlthoz kapcsolódó szálakat. A Tejszobor a szerelem Doppler-effektusa.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin tavaszi számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr318767668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.