Olvass!

KönyvesBlog

Maurer Dóra: Mindig is európainak éreztem magam

2016. július 13. .konyvesblog.

Maurer Dóra (kép forrása)

"Az öröm fiatalít, sok örömöm van, a munkámban, a kapcsolataimban" - mondja Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festő, filmkészítő László Ágnesnek, aki Értékteremtők 2016 címmel portrékötetet írt azokról a neves, nemzetközileg is elismert, alkotó egyéniségekről, akik 2015-ben megkapták a Hazám-díjat.

László Ágnes: Értékteremtők 2016

Kossuth Kiadó, 2016, 308 oldal, 2980 HUF

 

A művész a vele készült interjúban egészen a kezdetekig ment vissza, a gyerekkoráról, a családjáról, a fősikolai évekről is mesélt. A Maurer Dórával készített teljes interjút lent olvashatjátok, mi most csak néhány érdekesebb pontot ragadtunk ki belőle:

  • A háborút a család a Mechwart-liget közelében, a házuk pincéjében vészelte át: "A rekamiéból kivett matracokat levittük a pincébe, rátettük a fahasábokra és azon aludtunk. Volt ott egy polc is, tele sárgabaracklekvárral, azt ettük, azóta is a kedvencem."
  • Édesapja még a születése előtt meghalt: "Amatőr festő és grafikus is volt, az első képek, amiket láttam az ő rajzai és akvarelljei voltak."
  • 1956 után verseket is írt: "Nehezen viseltem el a nagy csalódást, a visszaváltozott helyzetet. A későbbi versféléim magamnak szóló tanácsok és gúnyos reflexiók voltak a munkásságomra. Egyetlenegy igazibb vers volt közöttük, amely az első házasságom lemondó hangulatát próbálta megragadni."
  • A főiskolán Hincz Gyula volt a tanára: "(...) már harmadikos koromban egy munkámra azt mondta: ez nagyon költői, (azaz: hol itt a realizmus?) menjen, igyon egy kávét. (azaz: józanodjon ki). Hincz persze nem tudhatta, hogy számomra a kávéivás polgári csökevénynek számított és pénzem sem volt arra, hogy kávét igyak. Egyáltalán, semmi pénzem nem volt. Az ebédpénzt, amit a mamám adott, hogy befizessem az iskolába, könyvekre költöttem."
  • Bécsben egy szoba-konyhás fürdőszobás lakásban éltek a férjével, Gáyor Tiborral: "A konyhát átalakítottuk nyomdává és raktárrá. Bevallom, amikor Tibor nem volt otthon, akkor tudtam legjobban dolgozni. Tibor eleinte leginkább azzal hatott a munkámra, hogy nem voltak olyan skrupulusai a művészettel kapcsolatban, mint nekem."
  • Magyarországon a Dürer teremben szerette volna megrendezni első kiállítását, de nem kapott lehetőséget: "talán diploma híján nem volt elég a bizalom irántam".
  • A hetvenes években Gulyás János, akkor még operatőrszakos hallgató, "felajánlotta a segítségét kamerával, 16 mm-es filmszalaggal, mondván, neki épp nincs ötlete, csináljunk együtt filmet. Így kezdődött a filmes pályafutásom".
  • A nyolcvanas évektől az Iparművészeti Főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is tanított: "Nem tanításnak tekintettem, hanem együtt játszásnak, együttlétnek."
  • Műteremlakásában nincsenek bútorai, kivéve egy barokk kredencet, amelyet nagyon régen vett. 
  • A mágikus négyzetekről: "Szalmaszálhalmazok türelmes tologatásával én is létrehoztam ilyeneket, de ezek nem voltak szépek, azaz tiszták és a számok összekötése egy vonallal nem adott ki szimmetrikus mintát. Viszont tárgyképeket csináltam ezekből."

Olvassátok el László Ágnes teljes interjúját:

INTERJU Maurer Dórával.doc.docx by konyvesblog on Scribd

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr178882374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.