Olvass!

KönyvesBlog

Bob Dylan minden idők egyik legjobb költője

2016. október 13. .konyvesblog.

Fotó: Wikipedia

Bob Dylan nyerte az irodalmi Nobel-díjat új költői kifejezésmódok alkotásáért az amerikai dalszerzői hagyományban. Dylan a "hatvanas évek első felében nagyobb hatással volt nemzedékére, mint korának bármely politikusa. Dalai mozgósító erejű himnuszok voltak, mert egy korosztály érzéseit, gondolatait sikerült megfogalmaznia bennük - olvasható Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János: A rock története 1. -50-60-as évek című könyvében. Amikor 1965-ben megkérdezték Dylantől, hogy költőnek vagy dalszerzőnek tartja-e magát, azt nyilatkozta: 

„I think of myself more as a song-and-dance man.”

A vita azóta is dúl, és 2004 óta még intenzívebb, ekkor kezdtek el egyre hangosabban pletykálni arról, hogy irodalmi Nobelt is kaphat. 2005-ben megjelent a Studio A – The Bob Dylan Reader című antológia, amelyben olyan szerzők írtak róla, mint Allen Ginsberg, Joyce Carol Oates és Rick Mood. A brit irodalomtudós, Christopher Rick szerint Dylan szövegei nemcsak hogy versekként kezelhetők, de Dylan egyenesen minden idők legjobb költőinek egyike, Miltonnal, Keats-szel és Tennysonnal áll egy szinten. Dylan Woodie Guthrie mellett Arthur Rimbaud-t és Paul Verlaine-t nevezi meg a legfontosabb hatásoknak, és még művésznévül is egy költő, Dlyan Thomas miatt választotta a Bob Dylant. 

Ő maga így válaszolta meg a mindenkit foglalkoztató kérdést az I Shall Be Free című dalában:

"Yippee! I’m a poet, and I know it
Hope I don’t blow it"

Egyszer a hatvanas évek trubadúrjaként definiálta magát Bob Dylan (zenész, dalszerző, költő), aki 1941-ben Robert Allen Zimmerman néven született Minnesotában. Zenészkarrierje kezdetén nagy hatással voltak rá Woody Guthrie folkénekes dalai. Guthrie nagyon fontos volt neki, zenélni is akkor kezdett, amikor kedvence halálra itt magát. Legismertebb dalai az 1960-as években születtek, melyek közül a Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin' a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Zenéinek alapját elhagyva megalkotja hatperces slágerét, a "Like a Rolling Stone"-t, amivel 1965-ben radikálisan megváltoztatja a popzenét. Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom. Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, saját versei közül többet is megzenésített.

A New York Times megjegyzi, hogy Toni Morrison 1993-as Nobel-győzelme óta Dylan az első amerikai, aki megnyerte a díjat. A lap is kisebbfajta meglepetésként értékelte Dylan díjazását. Bár Dylant gyakran emlegették az esélyesek között, munkássága nem illeszthető be a regények, költészet és novellák hagyományos irodalmi kánonjába, melyet a Nobel tradicionálisan díjaz. Dylant 1996 óta minden évben jelölik az irodalmi Nobelre, és a  Mr. Tambourine Man szövege még a Norton-féle Bevezetés az irodalomba is bekerült.

Az NPR egyfajta sokkot emleget, felidézve, hogy a Nobel előtt nem hoznak nyilvánosságra sem hosszú, sem rövidlistákat, így jobbára marad a találgatás. Igazából kevesen számítottak arra, hogy Dylan lesz az, aki amerikaiaként hosszú idő után először kap díjat - már csak azért is, hiszen karrierje nagy része a színpadon zajlott, nem pedig nyomtatásban.

Minden rocklexikonnak kötelező szócikke kell, hogy legyen Dylan, meg is található az Amerika Kiadó függelékében is. Nem is csoda, hiszen Bob Dylan mégiscsak nemzedékének jelképes alakja lett, olyan legendás alak, mint Che Guevara, vagy Martin Luther King. Önmagában már ez is elegendő okot szolgáltatna ahhoz, hogy elolvassuk a könyvét, de a Krónikák első kötete (Bob Dylan: Krónikák, Park, 2005, 268 oldal, 2900 Ft) elsősorban mégis azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy elsőrangú írói munka. Dylan nem kronologikus rendben halad, egy-egy mozzanatot ragad ki életéből, és ezek a részek aztán dialógusba lépnek el egymással, így egy olyan szöveg jön létre, amely nemcsak a zenész pályájáról, hanem az USA közelmúltjának, a szórakoztató ipar átalakulásának történetéről is szól. Dylan atmoszférateremtő képessége, költői leírásai, fanyar humora teszi ellenállhatatlanul érdekessé könyvét. Érezhetően nem akarja építgetni önnön mítoszát, inkább ellene dolgozik, így egy olyan szimpatikus embert ismerhetünk meg, aki kellő alázattal próbálja viselni, hogy zseninek született. 

Dylan több kötetet is megjelentetett, több mint ötven év munkásságát gyűjtötte össze például 2014-ben megjelent kötetében, amely The Lyrics: Since 1962 címmel jelent meg, és főleg dalszövegeket tartalmaz. A szövegekhez Christopher Ricks fűzött magyarázó jegyzeteket, aki akkor a The New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy főleg azokra a változtatásokra mutatott rá, melyeket Dylan az évek során a szövegein eszközölt. A masszív kötet közel ezeroldalas, és csupán 3 ezer példányt nyomtattak belőle. A rajongók szignózott példányokat is beszerezhettek - utóbbiakból mindössze ötven kötet kerül forgalomba, és ára 5 ezer dollár körül mozog majd. (Dylan énekes-dalszerzői munkásságának másik oldaláról ITT egy remek cikk.)

G. B. Shaw és Al Gore után Bob Dylan a harmadik olyan ember, aki Oscar- és Nobel-díjat is kapott. 

A díjazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6111802063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.