Olvass!

KönyvesBlog

Oksanen új regényében a profit iparrá silányítja a szépséget és a gyermekáldást

2016. november 03. Kiss Orsi

oksanen2014.jpgSofi Oksanennel a 2014-es könyvfesztiválon interjúztunk (fotó: Valuska Gábor)

„Az, aki uralja a hajat, uralja a nőket. Az, aki uralja a szaporodási képességüket, uralja a férfiakat. Az, aki elégedetté teszi a nőket, a férfiakat is kielégíti, és az, aki a haj és a gyermek iránti lázban égő emberek körül doktorkodik, az közöttük a király.”

Sofi Oksanen legutóbb két éve járt Magyarországon, a könyvfesztiválon átvette a Budapest-nagydíjat, az eseményről szóló beszámolónkat pedig akkor azzal zártuk, hogy a finn írónő új regényén dolgozik. A regény elkészült, Finnországban rögtön az eladási listák élére ugrott, Oksanen pedig csütörtökön a magyar olvasóknak is bemutatja (beszélgetőtársa Valuska László, a Könyvesblog főszerkesztője lesz – a szerk.) A Norma nem illeszkedik a tervezett kvartett könyvei közé: az európai múlt és jelen összefüggéseit feszegető Sztálin tehenei, Tisztogatás és Mikor eltűntek a galambok mellett egy hely még kiadó, de azt nem az új regény tölti majd ki. A Norma önálló kötet, és a történelmi traumák helyett sokkal inkább a női attribútumok regénye. Hiba lenne ugyanakkor pusztán egyéni narratívaként elkönyvelni, hiszen a címszereplő lány történetén keresztül Oksanen itt is közösségi problémákat kutat, a női lét és megítélés fontos kérdéseit pedzegeti.

Sofi Oksanen: Norma

Fordította: Bába Laura, Scolar Kiadó, 2016, 313 oldal, 3950 HUF

 

A Norma eleve traumatikusan indít, hiszen hősnője élete egyik legnehezebb napjára készül. Édesanyja, Anita meghalt – munkába menet a metró elé ugrott –, a temetésen pedig sosem látott emberek igyekeznek a közelébe férkőzni. Miközben a fiatal nő az okokat kutatja, egy egészen sajátos nyomozás közepette találja magát, melynek során kiderül, hogy édesanyja közel sem tárta fel előtte élete minden egyes részletét. Apró mozzanatokból áll össze végül a kép, melynek legnagyobb kirakósa éppen Norma lesz: különlegessége a legnagyobb titka is, melyet anyja gondosan rejtegetett, hiszen tudta, ha napvilágra kerül, az a lány végzetét is jelentheti.

Bemutató. A Normát Sofi Oksanen jelenlétében november 3-án, 18 órakor mutatják be a Toldi moziban. A szerzővel Valuska László beszélget. A rendezvény ingyenes, a részvételhez a pénztárban lehet jegyet igényelni. Bővebb információért katt ide!

Norma haja ugyanis egészen rendkívüli, hiszen naponta akár egy métert is nő, emellett egészen egyedülálló minőséget képvisel, amiért a póthajért sorban álló nők súlyos pénzeket hajlandóak kipengetni. Nem mellesleg sajátos radarként is funkcionál, hiszen a haja segítségével Norma megérzi, ha a környezetében egy embert súlyos betegség fenyeget. Mire a lány egyet néz, már egy fura bűnbanda soraiban találja magát, akik üzletmenetüket alapvetően két nőinek mondott princípiumra építik: ezek a szépség és a termékenység. A Lambert nevű férfi által irányított családi vállalkozás – melyben aktív szerepet vállalt a fia, a második felesége, a perifériára szorított lánya és Norma anyja is – kiterjedt hálózatot épített ki: míg a dús frizurára vágyó nőknek a hiányzó hajfonatokat árulja, a gyerektelen pároknak külföldi béranyák szolgáltatásait kínálja, naná, hogy illegálisan. Ahhoz, hogy a lány kiderítse, mi történt az anyjával, muszáj a közelükbe férkőznie, még ha ezzel a saját testi épségét is sodorja veszélybe.

Oksanen egy mai történet díszletei között mond véleményt mindazokról az elvárásokról, melyekkel egy nőnek nagyjából kortól függetlenül szembe kell néznie, illetve mások szerint eleget kell tennie, és ez még akkor is igaz, ha a jelen konfliktusainak és rejtélyeinek feloldásában egy múltbeli történet, a titokzatos Eva életének felidézése segíti.

Kapcsolódó cikk:

Családi titkok és rejtélyes gyilkosságok adják Sofi Oksanen új regényének a hátterét (részlet)

Norma kettős kutatást végez, hiszen anyja motivációinak teljes feltárásához mindent tudnia kell távoli felmenőjéről, Eváról, akinek alakját Anita elmegyógyintézetbe zárt barátnője, Helena idézi meg. Az őrület és a függőség mint toposz bár vissza-visszatérő, mégsem markáns eleme a regénynek. Sokkal inkább a vágyódás, melynek tárgya lehet akár egy dús hajkorona vagy egy újszülött csecsemő. Az ugyancsak pompás hajzuhataggal rendelkező Oksanen a jelek szerint alaposan beleásta magát a témába, és a narrációba időről időre ismertető jellegű kijelentéseket is belesző („A hajmogulokból milliomos lett, a hajfalvak lakosságának 80 százaléka a hajkereskedésből tartotta fenn magát.”), valamint felvázolja a jelenség popkulturális hátterét („A fiatalabb generációval könnyebb, Beyoncé, Rihanna és Victoria Beckham egyik napról a másikra megnövő, majd ismét lerövidülő haja elvégezte a feladatot.”). A könyv szerint az illegális kereskedelemnek a politikai és katonai konfliktusok csak kedveznek, így aki biztosítja beszerzési forrásait és távol tartja a riválisait, nagy pénzeket kaszál. A szépséget és a gyermekáldást azonban iparrá silányították, a profit pedig a fehér férfiak zsebébe vándorol, rágja a szánkba többször is a szerző.

A valóság szövetét folyamatosan lehántó történelmi narratívák útjáról Oksanen a Normával egyértelmű kitérőt tett: a mágikus realista elemekkel kísérletező történet felfogható egyfajta modern Rapunzel-sztorinak is, de akár határozott feminista állásfoglalásnak is. Míg azonban a korábbi regényei által felvetett súlyos és komplex felvetések még a könyv behajtása után is sokáig az olvasóban rezonáltak, addig a Norma kérdések helyett inkább kész válaszokkal áll elő.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9611924313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.