Olvass!

KönyvesBlog

Megmondjuk, ki lesz a legjobb 35 év alatti magyar író

2016. november 28. .konyvesblog.

beat_fejlec.jpgAmikor 2013 őszén bejelentették az első Horváth Péter irodalmi ösztöndíj (HP) jelöltjeit, már ötödik éve nem adták át a tíz darab Junior Prima-díjat irodalom kategóriában. Ezzel komoly vágást ejtettek a mecénások a fiatal írók zsebén, hiszen a hétezer eurós csekk addig az egyetlen nagy összegű díj volt, amit megkaphattak. Ezért is annyira örömteli Dr. Horváth Péter üzletember hatezer eurós felajánlása, amellyel évente egy fiatal írót támogat. Gesztusára tekinthetünk úgy, mint a 21. század Baumgarten-díjára, hiszen a Keresztury Tibor és Szilasi László neve mellett az Esterházy Péter, majd Parti Nagy Lajos elnökségével fémjelzett zsűri szakmai hitelét igazán nehéz lett volna megkérdőjelezni. A Beat Testvérek átvilágítják a Horváth Péter-díj aktáit.

Egy kis statisztika-pornó

Minden évben tíz 35 évnél nem idősebb szerző kerülhet fel a HP-shortlistre. A zsűri egy – nem nyilvános – longlistről választ tíz jelöltet, majd három döntősre szűkíti a kört, végül pedig egy szerzőt részesít ösztöndíjban. Ha végignézzük az elmúlt négy év jelöltjeit, döntőseit és díjazottjait, érdekes mintázatokat fedezhetünk fel a kuratórium döntéseiben.

  • 2013-ban mintha a zsűri maga sem tudta volna, hogy milyen nyomvonalon induljon el, hiszen nem könyveket értékeltek, csak tíz névből állt a lista, ami 2014-re változott, onnantól már műveket kaptunk.
  • Az elmúlt három év harminc jelölt műve között 18 verseskötetet és 12 prózát találunk. 2013-ban a próza és líra aránya 4:6, 2015-ben 2:8, idén pedig 6:4.
  • A nemek arányát tekintve a négy év alatt jelölt negyven író között tizenkét női szerző szerepelt.
  • A kiadók közül az elmúlt három évben a Libri-Jelenkor kilenc, a Magvető nyolc, a József Attila Kör hét, a Fiatal Írók Szövetsége négy, a Kalligram pedig két jelölést zsebelt be. Jogosnak tűnik a kérdés, hogy a FISZ kiadványai miért nem kerültek eddig a jelöltek közé – bár az idei könyvek közül négyet is ők adtak ki. Később még kitérünk majd a hiányzókra, de az furcsa, hogy idén kalligramos szerző nem került a shortlistre.

Valószínűség-számítás

Jöjjenek a további tények, mert a hármas döntők újabb szabályszerűségeket mutatnak:

  • minden évben három különböző kiadó szerzői jutottak a legjobb három közé,
  • a líra és próza kiegyensúlyozott eloszlást mutatott,
  • a nők és férfiak aránya pedig mindig 1:2 volt,
  • nem feltétlenül jó jel, ha valakit másodjára jelölnek, hiszen eddig egyetlen ismétlő sem kapta meg az ösztöndíjat.

Ha ezt a mátrixot rávetítjük az idei jelöltekre:

  • akkor Bencsik Orsolya vagy Nagy Kata bejut a legjobb három közé,
  • a négyből egy kiadó értelemszerűen kiesik,
  • lesz egy JAK-os vagy FISZ-es verseskötet,
  • a prózát tekintve a három jelenkoros, a két FISZ-es és az egy fórum-magvetős szerző közül ketten bejutnak a döntőbe,
  • közülük Bartók Imrét és Lanczkor Gábort másodszor jelölték, Bencsik Orsolya oddsa pedig kétszeres a többiekéhez képest.

Fogadások

Ha meg kellene tippelnünk a zsűri idei döntéseit, akkor a következő szempontok jutnának eszünkbe.

  • Bartók Imre tavaly elnyert Hazai Attila-díja gyengíti az esélyeit, ráadásul ismétlő jelölt is, bár a Láttam a ködnek országát (Jelenkor) letisztult világa a Gondolkodók-trilógia burjánzása után maga mellé állíthatná a zsűrit. (A regény a hét könyve volt nálunk, interjúnk Bartók Imrével ITT olvasható.)
  • Bencsik Orsolya “zsiger- vagy bélrealista” Több élet (Fórum-Magvető) című családregényének minden esélye megvan rá, hogy elvigye az ösztöndíjat.
  • A líra-kvóta esélyeseinek a garabonciás Horváth Benji (Az amnézia útja - JAK) és a fegyelmezett Hyross Ferenc (Tömegvonzás - FISZ) tűnnek.
  • Lanczkor Gábor természetközeli, költői és megindító Love Story-ja (Apás szülés - Jelenkor) vagy Szabó Róbert Csaba történelmi eastern-je (Alakváltók - Jelenkor) szintén jó eséllyel bejut majd a döntőbe.

Hiányzók

Mielőtt mi is megtennénk a tétjeinket, szót kell ejtenünk az idei hiányzókról. Feltűnő, hogy a shortlisten nem szerepel Szabó Marcell szédítő hosszúverseket felvonultató A közeli Limbus (Jelenkor) című verseskötete, hiányzik Szöllősi Mátyás egyszerre misztikus és realista Váltóáram (Európa) című debütáló novelláskötete, és nem kapott helyet Mezei Gábor egy boszorkánykonyha meglepetéseivel vetekedő Natúr öntvény (Kalligram) című verseskötete sem. Rajtuk kívül a színvonaluk alapján Fenyvesi Orsolya Ostroma (Kalligram) és Sepsi László Pinkyje (Libri)  is szerepelhetne a listán. Nehéz elképzelni, hogy ezekkel a hiányzó kötetekkel szemben a kortárs magyar líra egyik legnagyobb formaművésze, Parti Nagy Lajos kardoskodott volna Purosz Leonidasz lendületes zsengéiért (A városnak meg kell épülnie - FISZ), a Tar Sándor-i mélységért rajongó Keresztury Tibor pedig ragaszkodott volna Gál Soma Sármeséihez (FISZ).

A Beat Hotel-díj

Bár az eddigi döntések mintázatai alapján lehet, hogy nem jutnak be a döntőbe, a Beat Hotel-díj listáján szerepelne Nagy Kata szűkszavúságában is mély nyomokat hagyó Inkognitóablak (JAK) című verseskötete és Makai Máté Philip K. Dick-i fantáziával megírt Koriolán dala (FISZ) című novelláskötete.

Végül pedig mi is letesszük a garast. Ha félretesszük a spekulációt és csak a könyveket vesszük figyelembe, akkor mi Bartók Imre, Bencsik Orsolya és Lanczkor Gábor rövid és ütős regényei közül választanánk.

Bartók Imre: Láttam a ködnek országát

Jelenkor, 2016, 320 oldal, 3490 HUF

 

A Láttam a ködnek országát (Bartók Imre, 1985) a könyvipar üvegpalotáinak hátsó irodáiba kalauzol bennünket. A sötét hangulatú regény egyszerre fergeteges szatíra és metafizikai krimi, kutatás az eltűnt testvér és az eltűnt írásművészet után. Bartók a fiatal magyar próza legnagyobb vizionáriusa, ráadásul kivételesen termékeny szerző is, hiszen a Láttam a ködnek országát már a tizedik könyve.

Bencsik Orsolya: Több élet

Magvető, 2016, 160 oldal, 2990 HUF

 

Bencsik Orsolya (1985) harmadik könyve, a Több élet generációkon átívelő, egyszerre groteszk és szerethető családtörténet, amivel éppúgy betekinthetünk a Vajdaság lepattantságában is vonzó világába, mint egy izgalmas, különc nő – a regény elbeszélője és főhőse – fejébe. Bencsik Orsolya hangja máris összetéveszthetetlen, az pedig különösen menő, hogy a regényen érezhető avantgárd hatás milyen jelenésekhez vezet a történetben.

Lanczkor Gábor: Apás szülés

Jelenkor, 2016, 132 oldal, 2499 HUF

 

Lanczkor Gábor (1981) kisregénye, az Apás szülés lesújt a szívünkre, miközben lírájával gyönyörködtet és evangéliumi tájakra repít minket. A szerző tizedik könyve karcsúsága ellenére is nagy mélységekben mozog, kérlelhetetlen szomorúságán csak a költői erővel megjelenített táj és az élővilág mindvégig érezhető pulzálása enyhít.    

A három döntős művet december 1-jén hozzák nyilvánosságra, az ösztöndíjat pedig december 8-án adják át. Addig még mindenkinek van ideje elolvasni a könyveket.

Szerző: Bajtai András - Sirokai Mátyás

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6212005734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.