Olvass!

KönyvesBlog

2016 legjobb könyvei: 40-31.

2016. december 13. .konyvesblog.

kblog_top_40_31.jpg

Az 50-es listánk dübörög tovább, itt lehet megnézni, hogy alakultak a helyezések 50-41. között. Itt vannak tehát a harmincasok, Margó-nyertes és arra jelölt könyvekkel, lírával és krimivel, kultkönyvvel és filmre kívánkozott novelláskötettel.

40. Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

Libri Könyvkiadó, 2016, 3999 HUF

 

Legújabb könyvével Kondor Vilmos visszatért a gyökerekhez, legalábbis ahhoz a figurához, akivel néhány éve megalapozta krimiírói hírnevét. A Szélhámos Budapest egy előzményregény, melyben Gordon Zsigmond még csak nyomokban emlékeztet a későbbi dörzsölt újságíró-nyomozóra, mégis ismerősként köszön vissza a kötet lapjairól. Kondor ugyanakkor nem esett az ismétlés csapdájába, és új elemekkel tudta bővíteni azt az univerzumot, melynek alapjait a Budapest noirban fektette le. A legjobban még mindig ő érzi a krimit, bűnügyi regényben még mindig ő fest legérzékletesebben miliőt, ami még akkor is igaz, ha könyve a nyomozás helyett időről időre Budapest egy percig sem titkolt imádatába csap át.

Cikkünk a könyvről>>

39. Gergely Ágnes: Viharkabát

Gergely Ágnes: Viharkabát - Válogatott és új versek

Európa Könyvkiadó, 2016, 156 oldal, 2790 HUF

 

A pályakezdés évei (Két szimpla a Kedvesben, 2014) és az íróportrék (Oklahoma ezüstje, 2015) után negyvenhat év verseit gyűjtötte kötetbe Gergely Ágnes. Ebben a kötetben is szerepel egyik leghíresebb verse, az Ajtófélfámon jel vagy, melyről néhány éve a Könyvesblognak adott interjújában ezt mondta: „Ez tiltakozás volt akkor; most már úgy látom, hogy ez nem igaz. Tiltakozás, hogy nincsenek emlékeim”. Az emlékezés, a régmúlt felidézése nemcsak történelmi és bibliai témájú verseinek sajátja, hanem személyes hangvételű műveié is, melyben a pályakezdő költő-műfordító alakja éppúgy felsejlik (Búcsú Rába Györgytől), mint az általa tisztelt pályatársaké (Hálaadás-parafrázis). Gergely Ágnes a mai magyar líra élő klasszikusa, fontos igazodási pont. „Egész életemben verset írtam” – vallja magáról. A Viharkabát a régiekkel újraértelmezi, az újakkal gazdagítja ezt az életművet.

38. Donna Tartt: Az Aranypinty

Donna Tartt: Az Aranypinty

Fordította: Kada Júlia, Park, 2016, 5990 HUF

 

A 13 éves Theo Decker rosszkor van rossz helyen. Bomba robban a manhattani Frick Gyűjteményben, a detonáció megöli az édesanyját, és egy reménytelennek látszó, veszélyes utat jelöl ki számára a keleti parttól a nyugatiig, majd onnan át az óceánon egészen Amszterdamig. A nagy utazásra, ami egyszerre thriller és coming-of-age sztori, a 17. századi holland festő, Carel Fabritius Aranypinty című festménye is elkíséri. „A tartti próza igazi tempója a lassú hömpölygés, a kimerevített pillanat, a fájdalmasan vánszorgó idő, a fénypászmákban kavargó porszemek lomha tánca.” Pulitzer-díjas nagyregénye is épp ezekben a festményszerű, „lélektani drámának beillő, paranoid, bűntudattal terhelt” fejezetekben működik, ám Az Aranypinty a pátoszt és a giccset sem nélkülözi. Egy erőskezű szerkesztővel, és mínusz 300 oldallal rövidebb változatba sokkal előrébb kerülhetett volna a listánkon.

Cikkünk a könyvről>>

37. Molnár T. Eszter: Stand up! - Egy majdnem normális család 1.

Molnár T. Eszter: Stand up! - Egy majdnem normális család 1.

Tilos az Á Könyvek, 2016, 248 oldal, 2990 HUF

 

Már a megjelenésekor nagyon szerettük Molnár T. Eszter kötetét: a Stand-up! egyszerre volt vicces és elgondolkodtató, fejlődés- és kalandregény, hozta a klasszikus ifjúsági regények hangulatát, miközben témaválasztásában, megszólalásában kimondottan a mai tizenéveseket szólította meg. Hőse egy 15 éves lány, Virág, akinek az édesanyja meghalt, az apja egy sikertelen, alkoholista stand-upos, van egy idegesítő nagynénje, és két testvére, akikkel szeretnek egymás idegeire menni. Ebből az alaphelyzetből Molnár T. Eszter akár egy depressziós, komor történetet is kihozhatott volna, a végeredmény mégis egy kedves, lendületes, nagyon jó atmoszférájú könyv lett. A kötet idén ősszel a Margó-díj top3-as köréig jutott, és már meg is jelent a folytatása, a Most már igazán.

Cikkünk a könyvről>>

36. Lionel Shriver: Nagytestvér

Lionel Shriver: Nagytestvér

Fordította: Komló Zoltán, Gabo Kiadó, 2016, 368 oldal, 3990 HUFB+

 

Lionel Shriver egyike azoknak az íróknak, akik másoknál gyorsabban, de az is lehet, hogy érzékenyebben reagálnak az őt körülvevő világ változásaira. Írt már könyvet az iskolai lövöldözésekről, a gazdasági válság hatásairól és az amerikai egészségügyi rendszerről. Nagytestvér című regényét egy családi dráma ihlette, Shriver bátyja ugyanis legalább olyan kövér volt, mint a regénybeli Edison. Amikor utóbbi beköltözik húga házába, nem pusztán egy család életét dúlja fel, de alapos próbának teszi ki kettejük testvéri kapcsolatát is. Shriver ugyanakkor itt sem elégedett meg egyetlen történettel, és alternatív valóságokat épített ki egy olyan viszonyrendszerben, melyben a dráma szinte kódolva van.

Cikkünk a könyvről>>

35. Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese

Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese

Magvető, 2016, 272 oldal, 2990 HUF

 

Milbacher Róbert nyerte idén a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat egy magyar falu életét bemutató elbeszélésciklusáért, melyben a hely grafomán félbolondjának kockás füzetéből olvassuk ki, hogy milyen volt az élet a huszadik század második felében a periférián.

A Szűz Mária jegyesében felsorakoznak egy falu legfontosabb és leggyakoribb toposzai, melyek mind az információval hozhatók összefüggésbe, az információcsere központja a kocsma, az információ áramoltatója a települést körbekerekező postás, az információ, vagyis a pletyka pedig a falu legfontosabb közösségszervező eleme. A pletykából tény lesz, a tényből basztatás, a basztatásból maga az élet.

Túlkoros Szűz Mária, fának csapkodva elcsinált csecsemő, Mikszáth, Weöres, Parti Nagy, meg a kurva élet, ami nem csinál más, csak telik. Milbacher könyve nyers, eleven és bebizonyítja, hogy egy egyetemi docensnél kevesen káromkodnak kreatívabban.  

Cikkünk a könyvről>>

Gaborják Ádám laudációja a Margó-díj mellé>>

34. Richard Flanagan: Keskeny út északra

Richard Flanagan: Keskeny út északra

Fordította: Gy. Horváth László, Jelenkor Kiadó, 2016, 476 oldal, 3999 HUF

 

Nehéz eldönteni, hogy az ausztrál Richard Flanagan Man Booker-díjas regénye egy szerelmes sztoriba oltott háborús történet, vagy éppen fordítva, de ezt a kételyt különösebben maga az író sem igyekszik eloszlatni. A könyv alapvetően egy személyes hommage a férfi előtt, aki sok ezer bajtársával a japánok hadifoglyaként építette a burmai halálvasutat a második világháború alatt, és aki történetesen Flanagan apja volt. A Keskeny út északra ugyanakkor nem csak az áldozatokra fókuszál, hiszen a kettősség jegyében teret és hangot kapnak az elkövetők is. Korábban ezt írtuk a könyvről: „A Keskeny út északra című Flanagan-könyvnek egészen biztosan helye van a háborús regények polcain, még ha nem is csak a háború, hanem legalább annyira a hazugság, a bűntudat és a beteljesületlen szerelem regénye is”.

Cikkünk a könyvről>>

33. Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás

Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás

Fordította: Falcsik Mari, Európa Könyvkiadó, 2016, 542 oldal, 3990 HUF

 

Kazuo Ishiguro nem az a fajta író, aki ontaná magából a könyveket, de nem csak ezért megy eseményszámba, ha megjelenik egy-egy újabb kötete. Legutóbbi regénye a könyvfesztiválra időzítve jelent meg magyarul, melynek – akárcsak az előzőknek – fontos témája az emlékezés és a felejtés, valamint az, hogy mindez hogyan hat az egyén életére, és ami ennél is fontosabb, identitására. Az eltemetett óriás is egy finom líraisággal szétszálazott fejlődésregény, melynek két idős és amnéziás hőse, Axl és Beatrice nekivág az ismeretlennek, hogy megtalálják rég elveszett fiukat. Útjuk egy sosemvolt, alternatív történelmi Anglián át vezet keresztül, melyet sárkányok, koboldok és ogrék laknak, magyar olvasóként azonban nem is ezért igazán érdekes: Ishiguro regényét ugyanis az egykori Jugoszlávia felbomlása ihlette, és könyvében is azt kutatja: mi történik, ha repedések jelennek meg a béke törékeny falán.

Cikkünk a könyvről>>

32. Ted Chiang: Életed története

Ted Chiang: Érkezés - Életed története és más novellák

Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András, Agave Könyvek, 2016, 309 oldal, 3480 HUF

 

Az Érkezés című scifi miatt kezdtem olvasni Ted Chiangot, mert nagyon megkapott, ahogy a nyelv és a megismerés témáját egy izgalmas ufó-témába csomagolta. A filmsiker most mindegy, mert az Agave kiadta Chiang 2002-es elbeszéléskötetét, amiben nyolc novella található. Mindegyik szuper és mindegyik tök más, és azt hiszem, nem az Érkezés című film alapjául használt Életed története ezek közül a legjobb. A műszaki szakíróként dolgozó Chiang nem ír sokat, viszont szétnyerte magát Hugo-, Locus- és Nebula-díjakkal. A Bábel tornya a lehetetlent írja meg: az embertelenül magas épületen hónapokig mennek felfelé a munkások, hogy elérjék az égboltot, hátha megfejtik, mi van azon túl. Szépséges novella a megismerés vágyáról. Egy másik elbeszélésben (A nullával való osztás) egy matematikus levezet egy olyan problémát, ami a feje tetejére állíthatja a tudományt és így a világot is, de sokkal fontosabb, hogy mit tud ezzel kezdeni a tudós feleség. A különös szuperhőstörténetben a főszereplő egyre okosabb és okosabb lesz, egy folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia, aki a tudás határait feszegeti. És az egyébként elég jó filmnél sokkal-sokkal erősebb, okosabb és érzékenyebb a novella.

31. Raduan Nassar: Egy pohár harag

Raduan Nassar: Egy pohár harag

Fordította: Lukács Laura, Jelenkor, 2016, 84 oldal, 1299 HUF

 

Egy pohárnyi haragot fröccsent az olvasó arcába a kortárs brazil irodalom mindössze két könyvet publikáló zsenije, Raduan Nassar. Látszólag egy nő és egy férfi zúdítja egymásra elfojtott indulatait és nem titkolt nárcizmusát, ám a szapora pulzussal és kidagadó erekkel a másik arcába vágott sérelmek, sértések és pózok mögött megvillan a hetvenes évek végi brazil rögvaló. Tomboló vágy és vegytiszta harag feszül egymásnak Nassar hőseinek kegyetlen játékaiban, irányítás és ellenállás csap össze hét fejezetben, hét, egy levegővel elhadart mondatban. Az alig 80 oldalon vágni, tépni, harapni, karmolni lehet az erotikát, mely a regény világában elválaszthatatlan az erőszaktól, járjon az lelki és/vagy testi sebekkel. Az angol fordítás hátsó borítójára az „erotikus kultregény” eposzi jelző is felkerült, ebben pedig kivételesen nincs egy pohárnyi túlzás sem.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr2512043937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.