Olvass!

KönyvesBlog

Három kívánság: Conley, Atwood, Janowitz

2017. január 05. Rostás Eni

A világon egy évben kétmillió könyv jelenik meg a Wikipédia szerint, ebből Magyarországon tizenkétezer. Ennek a töredékét sem vagyunk képesek elolvasni, de hogy még tovább nőjön az elolvasásra váró könyveink listája, választunk három könyvet, amit nagyon szeretnénk magyarul is kézbe venni.

Garrard Conley: Boy Erased: A Memoire

Riverhead Books, 349 oldal, 27 $

letoltes_5.pngA téli kívánságműsorba a második legfontosabb szempont, a borító alapján akartam válogatni. Az idei kedvenceimet férfiak írták, úgyhogy kettőt sajnos diszkvalifikálnom kellett, hogy helyrebillenjen az irodalmi világ egyensúlya. „A szégyen telhetetlen. Végtelen. Ahogy elkezdtem érezni, minden döntésemet átszínezte” – írta Buzzfeed-esszéjében az autókereskedőből lett baptista lelkész fiaként született Garrard Conley. 19 éves volt, amikor coming outolt a szüleinek, akik arra kényszerítették, hogy válasszon: vallásos mázzal leöntött átnevelőtábor, amelynek egyetlen célja van, végképp eltörölni (múltat, identitást, Isten ellen való szodómiát), vagy a teljes magány (család, barátok, Isten nélkül). Conley a táborban nem szabadult meg sokáig elnyomott identitásától, ami az egyház szemében a pedofilokkal és a gyilkosokkal tette egyenértékűvé, de elvesztette a kapcsolatát Istennel. Ez pedig egy bibliai tanok alapján működő program esetében épp olyan szomorúan ironikus, mint az, hogy valaki Akcióban a szeretet névre keresztel egy szervezetet, amely arra törekszik, hogy tönkretegye mások életét.

Miért olvasnánk? Mert végre valaki ki meri mondani, hogy a szeretet ereje sem old meg mindent. A LIA-ról többet Morgan Jon Fox 2012-es dokumentumfilmjéből, a This Is What Love In Action Looks Like-ból lehet megtudni.

Margaret Atwood: Angel Catbird Volume 1. (illusztrálta: Johnnie Christmas)

Dark Horse Comic, 112 oldal, 14.99 $


angelcatbird_0.jpgMARGARET ATWOOD ÍRT EGY KÉPREGÉNYT. Mit képregényt, 2016 legjobban várt képregényét, amelynek főszereplője félig macska, félig meg bagoly, de semmi esetre sem macskabagoly. Elnézést a rossz poénért, bár nem árt hozzászokni, mert Atwood olyan szóviccekkel büntet, mint a Count Catulára keresztelt denevérmacskavámpír, vagy a Pussies in Boots nevű lányzenekar, akik arról énekelnek, hogy: „You are my dish of cream/ You are my catnip dream.” A képregények aranykorában felcseperedő Atwood az Angel Catbirdben a macskák, a szuperhősök és a környezetvédelem iránti szenvedélyét ötvözte. Fiatal génsebésze, Strig Feleedus összekuszálta a saját kísérletét, a balesetnek pedig két hatalmas szárny, néhány szuperérzékeny bajusz és egy extrahosszú farok lett az eredménye. Bár ilyen fizimiskával a VadÁdám-trilógiában is szerepelhetne, ő inkább megmenti a világot és közben próbál úrrá lenni az új testtel járó identitásválságon. Macskamadárember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy mit kezdjen például egy fészkéből kihullott fiókával. Felfalja? Megmentse az életét?

Miért olvasnánk? Hát melyik része nem elég meggyőző annak, hogy MARGARET ATWOOD ÍRT EGY KÉPREGÉNYT!?

Tama Janowitz: Scream: A Memoir of Glamour and Dysfunction

Dey Street Books, 304 oldal, 25.99 $

51sfkihxxml.jpg„Nem különösebben szerettem félig híres lenni (….) A csillogás elég unalmas” – írja memoárjában a Brat Pack, vagyis az urbánus szorongást minimalista prózában megéneklő irodalmi mozgalom nagyasszonya, Tama Janowitz. Aki arra számít, hogy mindent megtud majd Bret Easton Ellis, Jay McInerney vagy az éra popkulturális ikonjainak mocskos kis titkairól, annak csalódnia kell. A könyvbe csupa olyasmi került, ami jobban illik a nyolcvanas évek irodalmi IT-girljéhez: problémás viszony az apával, aki vizespólóversenyre küldte volna 15 éves lányát, az édesanyja betegsége, családi viszályok, szorongás, veszteség. Miután a félhírnevet elhozó Slaves of New York (Crown Publishers, 1986) című novelláskötete megjelent, Janowitz köldökig hasított fekete ruhában, fülében ezüstkoponyákkal, arcán fölényes félmosollyal pózolt egy hűtőházban a New York Magazine címlapján, megnyúzott állatok társaságában. Épp ilyen lett memoárja, a Scream is: nyers és húsba vágó.

Miért olvasnánk?  Mindenki szereti az olyan könyveket, amelyekből kiderül, hogy az író is ember. A csodálatos Zadie Smith új regényét, a Swing Time-ot pedig mégsem kívánhattam. Az úgyis megjelenik majd magyarul. Ugye?

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2016/5. számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4512091013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.