Olvass!

KönyvesBlog

Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

2017. január 05. .konyvesblog.

illyesgyula.JPGIllyés Gyula portréja a ’60-as évekből (forrás: DIA)

A Svéd Királyi Akadémia ötven év után oldja fel a Nobel-díjjal kapcsolatos iratok titkosítását. Tavaly már írtunk az 1965-ös díj kulisszatitkairól, és a Literary Saloon szúrta ki, hogy elérhetőek már az 1966-os döntéssel kapcsolatos dokumentumok is. Igazság szerint elég nagy átfedés van az 1965-ös és az 1966-ös díjra felterjesztettek között, így mindkét listán megtalálható mások mellett Anna Ahmatova, Louis Aragon, Samuel Beckett, Jorge Luis Borges, Max Frisch, Erich Kästner, Vladimir Nabokov vagy Ezra Pound neve, és a sor folytatható. Magyar szempontból persze sokkal érdekesebb, hogy az 1966-os jelöltek között található Illyés Gyula is, akit - akárcsak 1965-ben - a Columbia Egyetem nyelvészprofesszora, a magyar származású, de már Amerikában született Lotz János terjesztett fel az irodalmi Nobelre.

A listán amúgy x-szel jelölték azokat a szerzőket, akiket először javasoltak a díjra - köztük volt például a német Günter Grass, aki kapott egy plusz h-t a nevébe, vagy a lengyel Witold Gombrowicz. Abban az évben amúgy 72 írót-költőt jelöltek Nobel-díjra, ezzel szemben egy évvel korábban még kilencvenet.

Az 1966-os irodalmi Nobelt végül megosztva adták át az izraeli Smuel Joszéf Agnonnak („mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”) és a német Nelly Sachsnak („kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”). A Svenska Dagbladet most arról ír, hogy a Nobel-bizottság a finalisták listáját a következőképpen látta (a sorrend is számít):

1. Kavabata Jaszunari
2. Agnon és Sachs
3. Graham Greene
4. W.H. Auden

A Svéd Királyi Akadémia viszont felülbírálta a bizottság ajánlását, igaz, a japán Kavabata Jaszunari két évvel később, 1968-ban már megkapta a díjat. 1965-ben amúgy, amikor Solohov nyert, a finalisták listáján Agnon a második, Auden a harmadik helyen állt, utóbbi ugyanakkor, hiába volt hozzá nagyon-nagyon közel, soha nem kapott Nobelt.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr2212097847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.