Olvass!

KönyvesBlog

Szóljatok a köpcösnek - Poirot ismét visszatért

2017. január 17. .konyvesblog.

olvasonk_szerint_2_4_5.JPGRemek hírt tartogatott 2014 azon Poirot-rajongók számára, akik az Agatha Christie novellái és regényei alapján televízióra adaptált sorozat végét akkor még mindig kiheverni igyekeztek. Sophie Hanna írónő ugyanis újra életre hívta az összetéveszthetetlen arcszőrzetet ápoló magándetektívét, 2016-ban pedig a második regénye is napvilágot látott a zömök belga főszereplésével.

„A kis szürke agysejtekben van minden rejtély nyitja" - Száz éve lépett színre Hercule Poirot

(Kép forrása)Sznob, piperkőc és az elviselhetetlenség határát súrolóan hiú, noha nem egészen alaptalanul, hiszen tény, hogy neki van a legpompázatosabb bajusza, és ami még ennél is fontosabb, a legolajozottabban működő szürkeállománya az egész világon. Bosszantó kis fickó, mégsem lehet nem...

A gyakorlott Poirot-kötetforgató – kis szürke agysejtjeit segítségül hívva – azonnal élhet a gyanúperrel, hogy nem egy klasszikus Agatha Christie-regényt tart a kezében, amikor A zárt koporsót lapozgatja. Efelől a könyv vaskossága nyomban biztosítja – már amennyiben a szerző eltérő neve a fedőlapon nem szolgált kellő bizonyítékul. Az alapfelállás egyébként igen hasonlatos az eredetihez. Adva van egy magára, a környezetére és az udvariasságra rendkívül sokat adó belga magándetektív, aki többek között ezen tulajdonságaival tűnik  ki a brit közegből (magyar szemmel ez azért meglehetősen furcsán hat néha, hiszen közbeszédünk épp az angolokról alkot ilyen képet). Piperkőcségén túl a kis belga fickó legfontosabb jellemzője, hogy bámulatos éleslátásról és pszichológiai érzékenységről tanúbizonyságot téve old meg megoldhatatlannak tűnő gyilkosságokat.

Sophie Hannah: A zárt koporsó - Hercule Poirot új esete

Fordította: Molnár Eszter, Európa Könyvkiadó, 2016, 496 oldal, 3490 HUF

 

A mű narratív megoldása sem szokatlan, a sherlocki hagyományokhoz visszatérve egyes szám első személyű az elbeszélésmód, a briliáns elme jóval lassabb észjárású segédje meséli el az eseményeket. Nem újdonság ez a Poirot-univerzumban sem, számos Christie-novellát tolmácsolt Hastings kapitány, a belga köpcös barátja és jobbkeze. Hannah azonban - érthető módon - igyekszik saját regényvilágát hangsúlyozni, ehhez teremtett meg egy új szárnysegédet a fiatal és feltörekvő Edward Catchpool nyomozó személyében. A saját utas építkezés részeként a regényben csak olyan konkrét utalás érhető tetten a híres magánkopó múltjára vonatkozóan, amely A monogramos gyilkosságok rejtélyét emeli ki (ez volt Hannah első Poirot-regénye).

Kapcsolódó cikkeink: 

Egy írországi kastélyban megölik a titkárt, Poirot rendületlenül nyomoz (részlet)

Sophie Hannah: Nem akartam, hogy Poirot twitterezzen (interjú)

Izgalmas, de nem tökéletes az új Poirot-regény

A koncepció tehát a szokásos. Poirot-t (és tőle függetlenül ifjú nyomozó barátját is) meghívják egy írországi kastélyba, ahol egy ünnepelt írónő, Athelinda Playford egy családi vacsora keretében nagy bejelentésre készül. Az estélyt követően pedig akad egy olyan menthetetlenül ostoba személy, aki képes gyilkosságot elkövetni, miközben Nagy-Britannia leghíresebb nyomozója egy emelettel feljebb teázik. Az ostobasága pedig leírhatatlan mértékeket ölt, ha azt is számba vesszük, hogy a meggyilkolt titkár halálos beteg, akinek amúgy is már csak hetei lettek volna hátra.

Ha valaki kétségbe vonná a fentebb leírt, „a zömök belga főszereplésével” végződő mondatot, nem feltétlenül járna messze az igazságtól. Szemet szúr, hogy bár – és azt hiszem, ez különösebb spoilerezés nélkül leírható – a bűntény megoldása ismét csak herkulesi győzelem, A zárt koporsóban inkább Catchpool, semmint a belga zseni dominál. A fiatal angol karaktere és elbeszélése oldja fel a feszültséget Poirot különcsége és környezete között. Az ír kastély bizonyos lakóinak néha már szarkazmusba áthajló pengeéles nyelvhasználatát több száz mérföld választja el Poirot stílusától, aki a maguk összetettségében kezeli a dolgokat, és nem él a századunk távolságtartásra kifejlesztett fegyverével: az iróniával. A Scottland Yard nyomozójának ráadásul a gyilkosság mellett olyan személyes problémával is meg kell küzdenie, amellyel Poirot még sosem szembesült: nevezetesen, hogy hogyan lehet érvényesülni Poirot árnyékában. Catchpool a legutóbbi közös munka óta analizálja a nyomot, amit magándetektív barátja hagyott az életén és a karrierjén. Úgy tűnik ugyanis az angol nép sokkalta elnézőbb egy olyan kopóval, aki önerőből bukik el, mint azzal szemben, aki egy belga segítségével ér el sikereket.

Szerző: Arany Ariella

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr2312129337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.