Olvass!

KönyvesBlog

Szabó Magdát felfedezte magának Olaszország is

2017. június 06. .konyvesblog.

szabomagdaroma.jpgFotó: Várhelyi Klára

Szabó Magda idén lenne százéves. A Petőfi Irodalmi Múzeum júniusban nyíló kiállítással, a New York Művészpáholy pedig már tavaly december óta elindított emlékestjein idézi meg a szerző alakját. Május végén pedig a Római Magyar Akadémián Dialógus a női identitásról programsorozatának meghívottjaiként Juhász Anna, az emlékestek szervezője és Kemény Zsófi író-slammer olasz szerzőkkel kiegészülve emlékeztek a női sorsokat a középpontba állító szerzőre. A kétnapos esemény Valentina Murabito fotókiállításával, majd ezt követően Szabó István Az ajtó című filmjének vetítésével vette kezdetét, majd Kézdy Luca szólókoncertjével zárult.

Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója hangsúlyozta, hogy a rendezvény kiindulópontja a két kultúra egymás iránti nyitottsága, Valentina Murabito kiállítása pedig - a Moholy-Nagyon végzett tanulmányain túl - kiváló kiindulópont, hiszen a kiállítás anyagát Szabó Magda élettörténetének és regényeinek mozzanatai ihlették. Ahogy fontossá vált Olaszország az Utas és holdvilág szerzője számára, úgy vált Szabó Magda fontossá az olasz közönségnek, kevés magyar szerző kapott ugyanis akkora figyelmet, mint ő. 2005-ban Az ajtó elnyerte a nagy tekintélynek örvendő Montello-díjat, 2010-ben pedig az Unitá napilap az év külföldi regényének választotta a Für Elisét, amelyet a rendezvény második napjának első kerekasztal-beszélgetésén Dacia Maraini, a Marianna Ucría hosszú élete nagysikerű szerzője ismertetett. Dagmar Reichardt a divat kapcsán beszélt Szabó Magda műveiről, ezt követően pedig Juhász Anna, az est moderátora emelte ki a Szabó-regények női karaktereit, akikben felismerhetővé válik a szerző egy-egy arca. Kemény Zsófi arról beszélt, hogy eltérő megítélés alá esnek a slammer lányok, a színpadi felkonferáláskor például az válik hangsúlyossá, hogy lányok, míg értelemszerűen a slammerek fiúk.

szabomagdaroma2.jpg

Kemény Zsófi figyel, Juhász Anna moderál

Dacia Maraini a női szolidaritás szükségességéről beszélt, hiszen globalizált világban élünk, elkerülhetetlenül összekapcsolódunk, a szabadság pedig egyetemes érték. Kemény Zsófi és Dacia Maraini a közönség kérdéseire válaszolva egyetértettek abban, hogy a stílus személyes, és nem függ a szerző nemétől. A nyugat- és kelet-európai irodalom női szerzői kapcsán is arról beszélt Maraini, hogy nem érzékel különbséget, hasonlóságot viszont annál inkább, hiszen a nyugati és kelet-európai női szerzőkre egyaránt jellemző a belső hang, a személyes térbe invitálás, a közelség. Az sem véletlen, hogy a kolostorokban őrzött női misztikusok szövegeit nem kutatják eléggé, szerzői érdemeiket még mindig nem ismerték el, kirekesztettek maradtak. És nincs ez másképp a női szerzők esetében sem, hiszen nagyon kevesen vannak, akikre elismeréssel tekint a szakma.  

Szabó Magda élete utolsó pillanatáig olvasott

Fotó: Valuska Gábor„Átok arra, aki engem munkámban meggátol" - a gépelt papírlap még mindig ott hever Szabó Magda írógépében. Jövőre lesz tíz éve, hogy elhunyt az író, aki regényeiben szélesre tárta olvasói előtt a sírig tartó szerelmekkel, évtizedes sérelmekkel, generációkon átívelő...

A második panel résztvevői közül először a ’70-es évek Szicíliájának történetével foglalkozó és regényéért többszörösen díjazott Nadia Terranova beszélt az Abigél kapcsán az ifjúsági és felnőtteknek szóló irodalom elkülönítésének igazságtalanságáról. Szóvá tette, az ifjúsági regény mintha azt jelentené, hogy nem komolyan vehető irodalomról van szó, miközben ennek a fordítottja igaz. Amit a fiatalabb generációnak szánnak, az a felnőttek számára is olvasásra érdemes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Szabó Magda Abigélje. Antonella Cilento a Szabó Magda-regények kapcsán a mesélés igényéről, a megszólalás kényszeréről és sürgősségéről, a női közösségek megteremtéséről beszélt. Dolores Prato és Szabó Magda önéletírásának hasonlóságát emelte ki Simonetta Scandivasci, azzal a különbséggel, hogy Dolores Pratóval kevesebbet foglalkozik az olasz irodalom. Szabó Magda önéletírása kapcsán pedig az a legszembetűnőbb, hogy csak az elképzelt lánytestvéri viszonyban képes annak az intimitásnak a kialakítására, mely a kitárulkozást lehetővé teszi. "Olyan be nem fejezett hagyomány gondnokai vagyunk, amelyet tovább kell szőnünk és szorosra fűznünk" - tette hozzá Antonella Cilento.

Szerző: Tamás-Balha Etelka

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3012562901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.