Olvass!

KönyvesBlog

A vízitündérek irtóznak az aszálytól - Mechler Anna

2017. július 06. Kiss Orsi

titkosfuzet.jpgMindenkinek volt egy titkos füzete, melybe gyerekkorában azt írt és rajzolt, amit csak akart. Sokan vannak, akik a kreativitással később sem hagytak fel, és most már ők azok, akik gyerekeknek írnak és rajzolnak. A Könyvesblog új rovatában gyerekkönyv-írókat és illusztrátorokat kértünk meg arra, hogy túrjanak bele a fiókjaikba, és egy-egy gyerekkori rajzuk, vagy kockás füzetbe vetett versük, fogalmazásuk, történetkezdeményük alapján meséljenek arról, milyen kreatív energiák mozgatták őket már gyerekként is. Ezúttal a Kerék mesék és a Csavaros történetek szerzője, Mechler Anna van soron.

mechleranna1.png

„Az első művem, amire emlékszem, egy verses mese volt. Harmadik osztályos koromban írtam; volt egy barátnőm, aki jól rajzolt, és azt terveztük, készítünk egy leporellót. Így kezdődött:

Kiszáradt az erdei tó,
Sírt is a sok vízimanó!
Vízitündér nem táncolt,
Irtózott az aszálytól.

A történetben a manók addig bolyonganak, amíg találnak egy forrást. Innen hordják a vizet, amíg sikerül feltölteniük a tavat, ahol ismét vidáman élhetnek. Sajnos a kézirat nem maradt meg, a költözéseink során valahol eltűnt – bár még az is lehet, hogy egyszer egy láda mélyéről váratlanul előbukkan.

Felsős koromban elsősorban szerelmes verseket írtam, csupa romantikus képpel. A boldogtalanság és a remény áradt belőlük, attól függően, épp boldogtalan voltam-e, vagy reménykedtem. Nagy lökést adott, amikor Mikulásra ajándékot kellett készíteni egy osztálytársnak, és versben vagy rajzban kellett a többiekkel kitaláltatni, kit húztam.

Mivel 14 évesen kollégiumba kerültem, hirtelen nagyon önállóvá kellett válnom. Az új élethelyzet elfogadását megkönnyítette, hogy vettem egy A5-ös sima füzetet, és ebbe kezdtem el írni a novelláimat, időnként verseket is. Az évek során gyűltek a Zöld Füzetek, és a bennük sorakozó írásokból jutott már egy-egy pályázatra vagy a nyilvánosság elé. Mégis íróasztalfiók-líra maradt a munkásságom, mert nem mertem széles körben bemutatkozni. A bátorságot első gyermekem születése és egy barátnőm biztatása adta meg. Persze azért a – jeligés! – pályázatokon bezsebelt díjak is erősítették az önbizalmamat.”

mechleranna2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8412643275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.