Olvass!

KönyvesBlog

Dorthe Nors történetei olyanok, mint a kuktafazék

2017. október 21. .konyvesblog.

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_008.jpgFotó: Nagy Márton / Margó Irodalmi Fesztivál

Az idei Margó legnagyobb nemzetközi sztárja Dorthe Nors volt, akinek Tükör, index, kuplung című regényét az idén Nemzetközi Man Booker Díjra jelölték. A dán szerző könyvében egy negyvenes, gyermektelen nő elhatározza, hogy végre megtanul autót vezetni, de ebben nemcsak a váltóhasználat nehézségei, hanem a saját élete feletti kontroll elvesztése is hátráltatja. Az alapszituáció - szingli nő csetlik-botlik az autósiskolában - tálcán kínálja egy komikus, Bridget Jones-féle regény lehetőségét, de Nors egy nagyon szikár és minimalista stílusú, mégis rendkívül érzékeny könyvet alkotott az életközepi válságról és az elidegenedésről. A margós beszélgetésen D. Tóth Kriszta kérdezte a regényről, de szóba került Dánia, a nagyváros és a vidék ellentéte, a női útkeresés, a boldogtalanság és a hygge is. (Norsszal készült interjúnkat keressétek a Könyves magazin Mészöly&Polcz-számában! - a szerk.)

A gyermektelen, negyvenes nő mellékszereplő mások életében

Sosem kérdezik, miért tartom fontosnak, hogy olyan emberekről írjak, akik önmaguk elvesztésének határán mozognak - vagy annak a határán, hogy betekintsenek igaz valójukba - írta On the Invisibility of Middle-aged Women című esszéjében Dorthe Nors, majd hozzátette, hogy annál gyakrabban kérdezgetik, miért ír olyan nőkről, akik hozzá hasonlatosak.

A beszélgetés elején rögtön felmerült az a kettőség, hogy bár a felmérések szerint a dánok a világ legboldogabb népei közé sorolhatóak, Nors műveiben inkább boldogtalanként jelennek meg. Nors szerint az valóban igaz, hogy a skandináv jóléti állam és az erős szociális háló hozzájárul egy kiegyensúlyozottabb élethez, ám az ilyen felméréseken a dánok inkább hazudnak saját magukról, és ebben nagyrészt a manapság divatos dán életfilozófiának. a hyggének is szerepe van. A hygge életérzésbe, azaz a meghitt elégedettség kiélvezésébe ugyanis egyszerűen nem férnek bele a negatív érzelmek. Így ha Dániában valaki megemlíti, hogy boldogtalan, a többiek rögtön elutasítóvá válnak vele szemben, mert ezzel csak zavarja a hygge megélését. Ez az élmény pedig annyira belekódolódott az emberekbe, hogy még a kérdőíveken sem vállalják önmagukat.

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_007.jpgHerczeg Adrienn olvas fel a Tükör, index, kuplungból

Ugyanakkor Nors úgy véli, hogy a negatív érzések jelenléte mindig is az emberi lét sajátja volt, őt pedig íróként leginkább ezeknek az elfojtott érzelmeknek a kibontása érdekli. Ebből a szempontból önmagát az egzisztencialista svéd irodalmi tradícióhoz sorolja, noha stílusában inkább a dán minimalista próza áll közelebb hozzá.

Ahogy D. Tóth Kriszta megállapította, a Tükör, ​index, kuplung olyan, mint egy kuktafazék: bár a főhőssel, Sonjával sok minden történik a felszínen, az igazi érzelmek fortyogva lapulnak meg a mélyben, várva a kitörésre. Ahhoz, hogy ezek a rejtett drámák papírra kerülhessenek, Nors szerint elengedhetetlen, hogy az író szembe tudjon nézni saját félelmeivel is. Ahogy egy korábbi interjújában megállapította:

Azok az írók, akiknek nincsenek démonjaik, vagy találnak párat, vagy nem fognak tudni írni.

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_004.jpg

Dorthe Nors D. Tóth Krisztával, és a Park Kiadó főszerkesztőjével, Tönkő Verával

Sonjának több jellemvonást és vívódást is kölcsönzött a sajátjaiból. Főhőse is fordítóként dolgozik - ahogy korábban maga is - ám emellett még az igazából soha el nem kezdett költői karrierjével is küzdenie kell. Míg Nors évekig élt Koppenhágában, mielőtt kiköltözött volna vidékre, addig Sonja csak álmodozik arról, hogy elhagyja a nagyvárost. Eleve azért is kezd el vezetni tanulni, hogy bármikor hazamehessen szülővárosába Ballingba.

Túlélés dán recept szerint

Ha meg akarjuk fejteni a skandináv irodalom népszerűségének titkát, mindenekelőtt az északi írók különleges, sok esetben meglepő látásmódjához kell közelebb férkőznünk. Egy ilyen vállalkozáshoz kiváló alapot nyújthat a nemzetközi viszonylatban az egyik legsikeresebb dán szerzőnek számító Dorthe Nors Karateütés című novelláskötete.

Az autóvezetés kitüntetett szerepet kap a regényben, hiszen nemcsak a cselekmény kiindulópontja, hanem Sonja életének metaforája is. Nors úgy véli, az életben és a vezetésben is közös, hogy az embernek képesnek kell lennie felvállalni a felelősséget. Erre vezethető vissza Sonja küszködése is a koppenhágai élettel, hiszen oda is csak egy barátját követve került, nem pedig saját akaratából. Emiatt válik számára a jogosítvány az élete feletti kontroll visszaszerzésének szimbólumává.

Sonja nem saját döntéséből költözött Koppenhágába, ő csak követte az egyik barátját, vitette magát. Igazából, ő mindig is követő volt, sosem vezette a saját autóját, mindig átengedte az irányítást másnak.

Ugyanakkor úgy tűnik, Dorthe Nors már megérkezett oda, ahova Sonja a regényben még csak el akar jutni. Évekkel ezelőtt maga mögött hagyta Koppenhágát és azóta a vadregényes Jylland félszigeten él. A karrierjét maga menedzseli, nincs még asszisztense se. Első novelláit saját maga fordította le angolra, és küldte el a The New Yorkernek, ahol aztán első dán szerzőként publikált. A Booker-díj körüli felhajtás miatt mostanában állandóan utazik, így sokszor esik meg vele, hogy csak reptéri várótermekben van ideje írni. A Dragomán-vicc hallatán („Két író beszélget. - Mi a baj? - Boldog vagyok.”), hangosan felnevet. Azt mondja, pontosan tudja milyen ez, mert ő is épp a boldogtalanságból dolgozik.

Szerző: Sas Csaba

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr113047262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.