Olvass!

KönyvesBlog

Három kívánság: Alderman, Mason, El Akkad

2017. november 27. valuska

A világon egy évben kétmillió könyv jelenik meg a Wikipédia szerint, ebből Magyarországon tizenkétezer. Ennek a töredékét sem vagyunk képesek elolvasni, de hogy még tovább nőjön az elolvasásra váró könyveink listája, választunk három könyvet, amit nagyon szeretnénk magyarul is kézbe venni.

alderman-power.jpgNaomi Alderman: The Power

Viking, 2016, 352, £12.77

Az idei évet A Szolgálólány meséje című regényével és sorozatával uraló Margaret Atwood mentorprogramot hirdetett, amire jelentkezett regényötletével Naomi Alderman, akit végül ki is választott a népszerű szerző. A könyvterv, a The Power tavaly jelent meg, majd idén első scifiként megnyerte a Baileys-díjat, amit kifejezetten női szerzők számára írtak ki, és díjazták már vele olyan kedvenceinket, mint Zadie Smith, Lionel Shriver vagy Chimamanda Ngozi Adichie. Alderman disztópiájának főhőse képes áramütést adni a puszta akaratával, ami után rögtön feltehetjük azt a radikális kérdést, hogy mi történne akkor, ha a nőknek is meglenne a a fizikai erekből következő hatalmuk? Ezt a könyvet feminista scifinek is nevezik, ami azt jelenti, hogy kényszeresen próbálják megkülönböztetni a férfiak scifijeitől, pedig csak az a különbség, hogy a női tapasztalatokról szól, teljesen kifordítva azokat: Alderman társadalmában a nőket nem éri fizikai hátrány, sőt képességeiket kihasználva uralkodhatnak a férfiakon. Négy nő körül pörög a történet: Roxy egy londoni bűnöző lánya, Tunde újságírónak tanul Lagoszban, Allie Amerika déli részén nőtt fel, Margo pedig politikus.

Miért olvasnám?

Alderman könyvében Atwood szolgálólányai kieresztik a felgyülemlett fájdalmakat és elhallgatásokat, a világ a feje tetejére áll, hogy végre a nő legyen az elnyomó.

9780374285067.jpgZachary Mason: Void Star

Farrar, Straus and Giroux, 2017, 401, $27

Mason egy Szilicium-völgyben felnőtt tudósból lett író, aki második regényével, a Void Starral berúgta az ajtót, a Guardiantől a Wiredig mindenki lelkendezik mesterséges intelligenciáról írt könyvéért, még ha hibákat is felrónak neki. Abban viszont mindenki egyetért, hogy mennyire aktuális, nyomasztó és izgalmas a téma: a közeli jövőben járunk, a nyomornegyedek felett drónok repkednek, kevés színnel, sok feketével megfestett sötét világ ez. A Void Star a jövőben játszódik, de ki nem ismer magára, amikor egy olyan társadalommal szembesül, amiben mindenki mindenkivel össze van kapcsolva, plusz tárgyakkal, gépekkel, autókkal, lakásokkal.  A gazdagoknak felfegyverzett drónjaik és magánhadseregük van, meg lehetőségük a hosszabb életre: a milliárdos James Cromwell már most is 100 évesnél idősebb, de ő még többet akar, ezért felveszi Irinát, aki képes kommunikálni a mesterséges intelligenciákkal, még egy implantátum is van a fejében. Nem elhanyagolható az se, hogy a mesterséges intelligenciák már régen átvették a hatalmat.

Egy másik szereplő, a favellákban élő autodidakta harcművész, Kern ellop egy telefont, majd üzeneteket kap rá egy ismeretlen és titokzatos nőtől, Akimától, ami talán azt is jelenti, hogy esélye lehet kitörni a teljesen céltalan életéből. A harmadik szereplő Thales, egy brazil politikus fia, aki egy az életben maradásához elengedhetetlen implantátummal kénytelen élni, miután sikertelen merényletet kíséreltek meg ellene, amiben egyébként az apja halt meg. Thales-nak is lett  baja, a támadás után a memóriájából törlődtek információk.  A háttérben egy szuper mesterséges intelligencia is szerepet játszik, aminek saját tervei és céljai vannak, egyre csak nő és erősödik, lehetetlennek tűnik megállítani.

Miért olvasnám?

Bár nem egyértelműen pozitív a kritikai fogadtatása, mégis egyszerre említik Philip K. Dicket és William Gibsont a könyvről beszélve, ami azért elég jó jel. Őrülten összetett és érdekes könyvnek tűnik egy olyan világról, amiben már benne élünk.

(A Void Star jövőre érkezik magyarul az Agavénél - a szerk.)

9780451493583-2.jpgOmar El Akkad: American War

Picador, 2017, 352, £14.99

Ha a New York Times legendás kritikusa, az idén visszavonult Michiko Kakutani azt mondja egy könyvről, hogy Cormac McCarthy posztapokaliptikus hangulatában ismerjük meg benne Philip Roth amerikai családjait, akkor mit is magyarázzunk tovább? Az egyiptomi-kanadai Omar El Akkad American War című első regénye szintén a közeljövőben játszódik, 2074-ben, az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek jelentős részén betiltják  a fosszilis tüzelőanyagokat, vagyis nagyjából a teljes ipar leáll, majd elkezdődik a második amerikai polgárháború, elszabadul egy vírus, Mexikó elfoglalja Texast, Florida pedig víz alá kerül. Ezt a bonyolult és színes disztópiát egy fiatal lány, Sarah meséli, amitől az egész kap egy gellert, és a díszlet-apokalipszis középpontjába az amerikai családok kerülnek.

Miért olvasnám?

Ez már nem a távoli jövő, elég csak az újságokat és a konteo-oldalakat bújni.

 

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/4. számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8613352273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.