Olvass!

KönyvesBlog

Könyves Magazin: Itt a plüssangyalos szám!

2017. december 04. .konyvesblog.

k23-cover-nogerinc-nobc.jpgMegjelent a Könyves Magazin téli száma, benne öt rendhagyó karácsonyi novellával. Boldizsár Ildikó, Király Kinga Júlia, Potozky László, Szerényi Szabolcs és Szív Ernő egy 2017-re nagyon jellemző témát öltöztetett ünnepi díszbe -  az észak-koreai atomfenyegetéstől a #metoo-kampányon, az álhíren és a kibertámadáson át a rapszodikus hármas metróig. A borítón látható grafika Ghyczy Diana munkája.

Könyves Magazin 2017/5. 

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 76 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Interjúk

k23-belso-pnl.jpg

Parti Nagy Lajos 14 év után jelentkezett új verseskötettel. Dumpf Endre visszatért, és szélesre tárja a Létbüfé ajtaját.Parti Nagyot konvenciókról, láthatatlan sminkről és az alanyi költészet problematikájáról kérdeztük

Olyasmi itt a tét, hogy az ember a magával töltött belső idejét, ami olykor lehet napi egy perc, olykor napi harminchat óra, miként érzékeli. Amikor el- és kibambul a létezés peremén; s hogy ezzel költőileg mit lehet kezdeni. Az abszolút szándékos, hogy Dumpf egyszer öreg, egyszer fiatal, és szakmányban haldoklik. Igazából kéretik a költészetet komolyan venni, nem a médiumot, hiszen a médium sem veszi magát mindig olyan halálosan komolyan. Az játék is, irónia is, hogy bizonyos tárgyakról bizonyos szomorúsággal illik beszélni, vagy épp sugározni illik valamiféle földöntúli, vagy halál előtti vidámságot.

Az indiai Arundhati Roy tíz évig írta új regényét, A Felhőtlen Boldogság Minisztériumát, és azt mondja, h ez idő alatt a könyv teljesen felemésztette. Pedig a világ már régóta türelmetlenül várt egy új Roy-regényt, pontosan azóta, hogy 1997-ben megjelent Az Apró Dolgok Istene, melyet nemcsak az olvasók szerettek, hanem a kritikusok is. Royt Indiában értük utol telefonon – városi bolyongásokról, erőszakos mindennapokról, elhagyott csecsemőkről és a meseszerűségről beszélgettünk vele.

Mi egy olyan társadalomban élünk, amelya nyugati világ szemében elég kaotikusnak tűnik, beletartozik Bollywood, Gandhi, a jóga, a spiritualitás... Mi ugyanakkor egy olyan társadalomban élünk, amely teljes egészében a kasztrendszeren alapul. Csupán az emberek 3 százaléka házasodik a kasztján kívül – a vallásán kívül, a népcsoportján kívül, a törzsén kívül. Édesanyám például keresztény volt, a közösségen kívül házasodott, majd később elvált, és a körön kívül került. Az ember ilyenkor elkezdi látni azokat az embereket, akik szintén oda kerültek.

Az izraeli Zeruja Salev 2004-ben súlyosan megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy jeruzsálemi buszon. Évekkel később csatlakozott a Nők a békéért nevű békemozgalomhoz, örökbe fogadott egy szibériai kisfiút, és megmutatta, hogy nem fél. Szerelmes élet című regényének hőse Jáárá, aki szenvedélyes viszonyt kezd édesapja barátjával, a sokkal idősebb Áriéval, és teljesen elhidegül fantáziátlan, bizonytalan férjétől, Jonitól. Salevet erőt adó krízisről, bibliai ihletről és békét hozó nőkről kérdeztük az őszi Margón.

Krízishelyzet idején nem tudjuk letagadni a helyzetünket, szembe kell néznünk vele, ami egyfajta sokk. Engem ez a sokk érdekel, amikor belenézünk a tükörbe, és látjuk, hogy valaminek változnia kell. A krízis lehetőséget ad, hogy befejezzük a hazudozást, és sokkal tudatosabban cselekedjünk. Esély a pszichológiai fejlődésre, de az irodalmira is. Egyszerre rombol és épít.

Nicholas Sparks a romantikus regények koronázatlan királya. Interjúnkban kategorikusan kijelenti, hogy soha nem jutna eszébe krimit írni, és azt is elárulja, mi a leghatékonyabb módja az ügynökszerzésnek.

Nem hinném, hogy az Amazon térnyerése bármit is változtatott volna azon, hogy mennyire könnyű ma pályakezdőként. E. L. James, Stephanie Meyer vagy Jeff Kinney, az Egy ropi naplója-sorozat szerzője például nagyon nem panaszkodhatnak, nem igaz? Az első könyvem kábé húsz éve jelent meg, Gillian Flynn úgy öt éve vált egy csapásra világhírűvé a Holtodiglannal, aztán jött Paula Hawkins könyve, a Lány a vonaton. Szóval nem mondanám, hogy nehezebb lenne íróként érvényesülni, ha a könyved jó. Én ma sem tennék másként, mint húsz éve.

Arany200

Dr. Szilágyi Márton, az ELTE XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője Mi vagyok én? Címmel írt könyvet Arany Jánosról a bicentenárium alkalmából. A mértékadó Arany-monográfia hiányáról, Arany identitásképének változásáról és a Toldi sikeréről is beszélgettünk vele.

Van, aki könyvet ad karácsonyra. És van, aki Könyvest.
Fizess elő a Könyves Magazinra decemberben és tedd a legújabb lapszámot a fa alá! Egész évre szóló ajándék csak 1950 ft-ért!

Margó-díj

Az érzékelésnek és az érzéki csalódásnak fontos szerepe van a Váltóáram történeteiben – mondja a friss Margó-díjas Szöllősi Mátyás. Elbeszéléseinek legmarkánsabb motívuma a felrobbant szupernóva, őt viszont a grandiózus jelenségen túl láthatólag sokkal jobban érdeklik azok a hétköznapi figurák, akik sokszor akár láthatatlanul elhaladnak mellettünk az utcán, és akiknek élete egy adott pillanatban fenekestül felfordul. A vizualitás, a test megjelenítéséről és az emberek közötti távolságról is mesélt.

Rovatok:

Az Így készültben Al Ghaoui Hesna és a Félj bátran

A Sorvezetőben Baráth Katalin, Cserna-Szabó András és Sopotnik Zoltán a humorról

Az Egy kiállítás képe ezúttal Turi Tímeát vitte múzeumba

A Tárgyalásban Nádasdy Ádám dolgozószobája

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3313397579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.