Olvass!

KönyvesBlog

Az apák hiánya és a testen keresztül megélt valóság

2017. december 12. .konyvesblog.

Csutak Gabi és Király Kinga Júlia új prózakötetei sok szempontból kapcsolódnak egymáshoz: mindkettőben fontos szerepet kap az emlékezés, s mindkét mű foglalkozik a hatalom és a test viszonyával. A Csendélet sárkánnyal és az Apa Szarajevóba ment című könyveket éppen ezért együtt mutatták be a Lumen Kávézóban. A beszélgetést Láng Zsolt író moderálta, aki többek közt az apa-figura hiányáról és az erőszak természetéről kérdezte a szerzőket. (A múlt heti A hiány mintázatai eseményről csak azért most számolunk be, mert elkevertük az anyagot, ezért a szerzőtől, az olvasóktól és mindenkitől elnézést kérünk így utólag - a szerk.)

Két nagyon bátor könyvről van szó, hiszen Csutak Gabi és Király Kinga Júlia prózája is arra törekszik, hogy lebontsa a sztereotípiákat – hangsúlyozta bevezetésképpen Láng Zsolt író, szerkesztő a kettős könyvbemutatón, hozzátéve, hogy már a műfaját tekintve is kissé rendhagyó mindkét kötet. Csutak Gabi elmondta, novellafüzérnek szánta az írásokat, bár ahogy összeállt a könyv, valóban elkezdtek rímelni egymással a szövegek, és emiatt benne is felmerült, hogy a Csendélet sárkánnyal akár kisregény is lehetne. Ugyanakkor úgy vélte, ha valóban regényt írt volna, jobban törekedett volna arra, hogy komplex struktúrát hozzon létre. Király Kinga Júlia az Apa Szarajevóba ment kapcsán kiemelte, ő regénynek szánta a történetet, amelyben egy zeneműhöz hasonlóan vannak különböző szólamok, amelyeket igyekezett annyira kicsiszolni, hogy önmagukban is megállják a helyüket.

Király Kinga Júlia: Apa Szarajevóba ment

Kalligram, 2017, 296 oldal, 3500 HUF

 

Láng Zsolt ezután arról beszélt, hogy szerinte a két mű párhuzamos történetként is olvasható, hiszen ugyanabban az időszakban játszódnak: Király Kinga Júlia regénye 1984-ben indul, amikor főszereplője csak nyolcéves, majd huszonhét évvel később folytatódik, Csutak Gabi könyve pedig akkor fejeződik be, amikor kitör a romániai forradalom. „A különbség az, hogy míg Gabi könyve gyerekszemmel mutatja be a korszakot, addig Kinga elbeszélője felnőtt” – tette hozzá.

Úgy vélte, a történeteket emellett összeköti az apa figurája, illetve annak hiánya is. Csutak Gabi a felvetésre elmondta, az apa az ő történeteiben nem kitüntetett, a gyerek számára valójában minden biztonságot nyújtó kapcsolat hiányzik. „Viszont nagyon vegyes, fragmentált szereplő, aki egyszerre komikus, Chaplin-szerű karakter, miközben megjelenik gondoskodó, gúnyos és büntető apaként is. Az ambivalencia határozza meg ezt a halvány apa-képet” – hangsúlyozta. Láng Zsolt viszont úgy gondolta, nem halvány az apa-kép, inkább rejtett. Mint rámutatott, a huszonegy szövegből mindössze három olyan van, amely nem a gyerekkorról szól, és ezek a három „bűnös várost”, Bukarestet, Budapestet és Berlint jelenítik meg. Úgy vélte, ezek az írások azért kerültek bele a kötetbe, mert ráerősítenek az apa-hiányra, azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy az apa megmentőként jelenhessen meg. „A születéskor kezdődő kivetettség addig tart, amíg el nem jön az apa” – tette hozzá. Csutak Gabi szerint azonban a megmentő-szerep inkább csak vágyálom a gyerek számára, az apa valójában csak érintőlegesen bukkan fel.

Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal

PRAE.hu, 2017,100 oldal, 2500 HUF

 

A másik könyvben viszont eltűnik az apa, és hiánya mutat rá, hogy mennyire fontos a lány életében feltűnő viszonyokban az apa-kép – fűzte tovább a gondolatot Láng Zsolt. A hiány sokszor eltorzítja az emlékezést – válaszolt Király Kinga Júlia, aki szerint a felnőtté válás posztulátuma, hogy képesek legyünk leválni az emlékezésről, illetve a másikról kialakított képünkről, és elkezdjünk a jelenben élni. Mint mondta, a nemlétező apát az elbeszélő szépnek, hősnek látta, miközben az igazán nagy hőstettek nem tudtak megtörténni.

Láng Zsolt ennek kapcsán felvetette, hogy mindkét könyv nagyon mélyre megy az emlékezésben, majd arról kérdezte az írókat, hogy milyen hatásokat váltott ez ki belőlük munka közben. Csutak Gabi elmondta, a szövegek nagyon vegyesen keletkeztek, és valóban vannak köztük olyanok, amelyek óvodáskori emlékfoszlányokon alapulnak, ugyanakkor a mozaikszerű emlékeket kiegészítette és elemelte a valóságtól, és van köztük olyan is, amelyet már a többi történet inspirált. Hangsúlyozta, az emlékezés terepe nagyon izgalmas, sokszor nem is tudjuk, hogy valóban megtörténtek-e a gyerekkori emlékeink, mert nem válik le róluk mindaz, amit meséltek nekünk, és amit a képzeletünk tett hozzá. „Azt a katyvaszt próbáltam megragadni, ahogy egy gyerek fejében keveredik valóság és fantázia” – magyarázta. Király Kinga Júlia viszont arról számolt be, hogy az ő regényében csak megkonstruált, „legyártott” emlékek vannak, és mint rámutatott, a múltnak nem csak a felidézhetősége izgalmas, hanem az is, hogy az emlékezést és felejtést nem tudjuk irányítani.

A beszélgetés végén a test és hatalom viszonyának kérdése merült fel, amely szintén mindkét kötetben meghatározó. Király Kinga Júlia kifejtette, a test a könyvében az a terep, ahol lehet egyenlőnek lenni, de lehet alá-fölé rendeltségi viszonyba is kerülni. „A szereplőm belecsöppen egy abuzáló világba, amelyben a test kihasználható” – fogalmazta meg, és hozzátette: ettől kezdve meghal az érzékiség, és a világot a testén keresztül tudja csak megismerni. Csutak Gabi arról beszélt, hogy az ő szövegeiben is benne van a hatalommal való visszaélés, de mivel zömében gyerekkori emlékekről van szó, ez többnyire nem társul szexualitással. Ugyanakkor megjelenik egy világ, amelyben a gyerek kiszolgáltatott, mert nem számít mit mond vagy gondol. Mint kiemelte, a történetekben kerülte az érzelmi leírásokat, ő is inkább a fizikai érzetek által érzékeltette a belső történéseket. „Mindketten testi tünetekkel mutattunk be lelki állapotokat” – hangsúlyozta. Király Kinga Júlia hozzátette, szerette volna a testet mint iránytűt használni, hiszen a történések mindig ott csapódnak le. „Ezekben a részekben élve boncoltam magam, mélyre ástam magamban a hiteles lélekábrázolás kedvéért” – árulta el.

Végül arról volt szó, hogy mennyiben határozza meg a történetek világát az, hogy Erdélyben játszódnak. Csutak Gabi elmondta, szerinte felismerhető a könyvében a Ceaușescu-rendszer, de direkt nem használt városneveket, mert a szövegek Kelet-Európa más részeire is érvényesek lehetnek. Király Kinga Júlia rámutatott, hogy ugyan nála egyértelműen erdélyi az elbeszélő, de valójában a mai magyar közállapotokat próbálta megragadni, és leginkább arra kereste a választ, hogy miért az agresszió mindenre az adekvát válasz Magyarországon.

Szerző: Forgách Kinga

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr5413478233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.