Olvass!

KönyvesBlog

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

2017. december 18. Kiss Orsi

(Kép forrása)

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon. Az idén 68 éves walesi író gyerekként fordult a könyvek felé, miután szülei eltiltották a tévézéstől és a filmnézéstől. Az egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott, és fikciót csak hobbiból írogatott. A dolog akkor vált komollyá, amikor elromlott az autója, és a könyve honoráriumából fedezte a javítás költségeit. Első igazán nagy sikerét az 1978-as Tű a szénakazalban című kémregénnyel aratta, melyből Donald Sutherland főszereplésével film is készült. Innentől kezdve nem volt megállás, Follett ontotta a könyveket, két leghíresebb trilógiája a Kingsbridge és az Évszázad. Több könyvéből tévésorozat is készült, köztük van az egyik leghíresebb, A katedrális is, melyet részben Magyarországon forgattak, és amelyben pár másodpercre az író is feltűnik. Legutóbb a Kingsbridge-trilógia harmadik része, A tűzoszlop jelent meg tőle magyarul. Ken Follett írásban válaszolt a kérdéseinkre, természetesen szóba kerültek a katedrálisok, kiderült, mit mondott neki Németh Miklós az első találkozásukkor, és hogy mit gondol a perfekcionizmusról.

Amikor a Kingsbridge-trilógia első kötete, A katedrális megjelent, Kelet-Európa épp jelentős politikai átalakuláson ment át. Érdekes, hogy az ön figyelme épp akkor fordult a történelmi múlt felé. Vissza tud emlékezni, hogy mi volt az a tapasztalat vagy motívum, amely megadta a kezdő lökést a regényhez?

Azt a regényemet Európa középkori katedrálisai ihlették. Érdekelt, hogy kik, hogyan és miért építették őket. De a történet maga a politikai zűrzavar és polgárháború idején játszódik, és nincs kétségem afelől, hogy hatással voltak rám azok a földrengésszerű változások, melyek akkor Kelet-Európában végbementek.

Ken Follett: A tűzoszlop - Kingsbridge-trilógia III.

Fordította: Bihari György és Sóvágó Katalin, Gabo Kiadó, 2017, 924 oldal, 4990 HUF

 

A katedrálisok manapság az elmélkedés helyszínei és a világjáró turisták célpontjai, miközben a múltban támadások célpontjaivá is válhattak, különösen a vallásháborúk idején. Miért pont a katedrálist választotta kiindulási pontnak? Mi fogja meg, amikor személyesen látogat el egy katedrálisba? Volt olyan katedrális, melyet a magyarországi útjai során felkeresett?

A középkori katedrálisok a legszebb épületek a világon. Költséges építmények, és nagyon nehéz is volt őket felépíteni. Mégis szegény emberek húzták fel őket, akik fakunyhókban laktak és a földön aludtak. Inspirálónak találtam őket, hiszen megmutatták, hogy az emberi teremtmények miként képesek felülemelkedni a körülményeiken és hogyan tudnak valami igazán csodálatosat létrehozni.

Egyébként, amikor Budapesten járok, mindig ellátogatok a Szent István-bazilikába, ami persze nem egy középkori templom, mégis nagyon szép.

Ken Follett cameója A katedrális című regényén alapuló tévésorozatban, az író itt épp Molnár Piroska oldalán látható

A Kingsbridge-hez és az Évszázadhoz hasonló történelmi sorozatok megírása nyilván rengeteg előkészületet, kutatást, utánajárást igényel – elmesélné, hogyan zajlik ez az ön esetében? A hosszú kutatómunka nyilván fárasztó is, de melyik részét élvezi a legjobban?

Mindig nagyon élvezem a könyv megtervezését. A tervezés és a kutatás együtt rendszerint egy évet vesz igénybe. Ami ebben a fázisban nagyon kellemes, hogy nagyon könnyű változtatásokat végrehajtani – egy férfit nővé alakíthatok, kihúzhatok egy komplett fejezetet, vagy hozzáadhatok egy új szereplőt. Később az ehhez hasonló változtatások már rengeteg újraírással járnak!

A hírszerzés, a másik titkainak kifürkészése különösen aktuális téma manapság. Az új regényében is nagy szerepet kap ez a téma, hiszen bepillantást nyerhetünk I. Erzsébet kémhálózatának működésébe. Egyetért azokkal, akik azt vallják, hogy a történelmi regények mindig a jelenről is állítanak valami fontosat? Amennyiben igen, melyek azok az utalások, melyeket ez esetben olvasóként nem hagyhatunk figyelmen kívül?

A múltat a jelen szemével látjuk, és ennek nincs alternatívája. A múlt olyan aspektusait választjuk ki, melyek relevánsak a mostani életünkkel. A tűzoszlop történetéhez részben az vonzott, hogy a tizenhatodik század már az az időszak volt, amikor az emberek először elkezdték – persze akkor még tétován – azt mondogatni, hogy nem szabad másokat a vallásuk miatt gyűlölni. Az üzenet napjainkban is helyénvaló.

Az Évszázad-trilógia zárókötetében megjelenik a magyar rendszerváltás, és Németh Miklós akkori miniszterelnök alakja. Egy korábbi Twitter-bejegyzése szerint személyesen is ismeri, de nem gondolja, hogy a személyes ismeretség korlátozhatja az írót munka közben?

Amikor Az örökkévalóság küszöbént írtam, akkor még nem találkoztam Németh Miklóssal, és nagyon nehezen találtam információt róla. Ki kellett találnom pár dolgot. Így aztán, amikor találkoztunk, aggódtam, hogy majd azt mondja, mindenben tévedtem. De nem így történt. Valójában azt mondta: „Honnan szerezte a pontos információit?”

Damn Right I’ve Got The Blues - aki többre kíváncsi, kattintson ide! (kép forrása)

Valahol azt olvastam, hogy azért írta a legelső könyvét, hogy meg tudja javíttatni az autóját. Ha most felidézi azt az időszakot, mit gondol, akkor is regényíró vált volna önből, ha nem kellett volna szerelőhöz vinnie a kocsiját?

Igen, valószínűleg előbb vagy utóbb felismertem volna, hogy nekem az a végzetem, hogy író legyek.

Ha csak egyetlen tanácsot adhatna a feltörekvő, reménybeli íróknak, mi lenne az?

Legyenek perfekcionisták minden tekintetben. Csak a legjobb erőfeszítéseink lehetnek elég jók az olvasóknak.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8213483053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.