Olvass!

KönyvesBlog

A 10 éves Kindle nem forradalmasította az olvasást

2018. január 09. .konyvesblog.

ff_3.jpg

A Kindle talán a legfontosabb eszköz a könyvkiadásban a könyvnyomtatás óta, piacra dobásának tizedik évfordulóján mégsem volt hangos ünneplés. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos nem az eszköz kulturális jelentőségét emelte ki az évfordulóra posztolt tweetjében, hanem a külsejének változását. 

A Kindle-t forradalmi újdonságként harangozták be: két évvel a piacra dobása után az újságírók csak megrántották a vállukat arra az eshetőségre, hogy az ekönyv elpusztíthatja a könyvpiacot, azzal érvelve, hogy a papír nélküli olvasás hozzáférhetőbbé teszi az irodalmat, mint a Kindle előtt, valahogy úgy, ahogy Gutenberg hozzáférhetőbbé tette. A New Republic cikke szerint ekönyveladások fellendülése pánikot okozott a piacon, és az Amazon növekvő dominanciája miatt öt nagy amerikai kiadóvállalat illegálisan fogott össze az Apple-lel. Az árak rögzítése miatt az Igazságügyi Minisztérium egy hatalmas pert varrt a nyakukba, ami többszázmilliós költséggel járt. A Kindle megváltoztatta ugyan a könyvkiadást, de nem annyira, amennyire sokan féltek tőle, vagy remélték, és semmiképpen nem alapjaiban. Az ötleteket ugyanis nem tudta forradalmasítani.  Ráadásul, bár a kiadók még mindig nem boldogok az Amazon miatt, tűzszünetet kötöttek az ekönyvekkel, amelyeknek stabilizálódott a piaci részesedése.

Az ekönyvtől a hazai könyvpiacon is nagyon tartottak, de a nemzetközi példához hasonlóan nálunk sem indult be radikális változás (bár az utóbbi időben jelentősen bővült a választék, sok kiadó figyel arra, hogy a címlistájuk digitálisan is megtalálható legyen). Ennek többféle oka van, mint azt korábbi cikkünkben összeszedtük:
1. A kínálat szűkössége: mivel a könyvkiadók féltek az illegális letöltésektől, ezért csak nagyon későn és nagyon óvatosan mertek egy-egy könyvet digitális formában is piacra dobni, de ha nincs legális kontent, akkor beszerzik illegálisan az olvasók
2. Az e-könyv magas ára és a fogyasztó elvárása: A printkönyvek 5 százalékos áfájával szemben az e-könyvek után 27 százalékot számolnak, illetve a szerzői jogdíj is magasabb: a nyomtatott kiadások 7-11 százaléka helyett 25-50 százalék is lehet.
3. A digitális tartalmak terjedésének megállíthatatlansága: jogi úton a könyveket illegálisan letöltők ellen nem lehet harcolni. Túl azon, hogy a magyar törvényi szabályozás ezt nem teszi lehetővé (hiszen magával a letöltéssel senki nem valósít meg jogellenes magatartást), a folyamat megállíthatatlan, és gyakran követhetetlen is.

Megváltoztathatja egy eszköz az olvasást?

David Pierce a Wiredben kulturális oldalról közelít a Kindle-höz, és felteszi a kérdést: megváltoztathatja-e az eszköz a könyveket. A könyvkiadást alig néhány év alatt már megváltoztatta, megszilárdítva az Amazon dominanciáját a kiadókkal szemben. Maga az eszköz hamar elérte a mostani formáját, helyenként javítani is tudott a papírkönyvek olvasásának élményén (beépített világítás, helló), az évek során vízállóvá vált, ám nagyobb változásra nem nagyon maradt tere. Az egyetlen út, amerre fejlődhet, az olvasás természetének megváltoztatása. Pierce szerint a következő lépés az lesz, hogy a szerző, a kiadók és az olvasók kihasználják a rendelkezésükre álló eszközök előnyeit, és kitalálják, hogyan lehet újraformálni az olvasást. Eljött az idő, hogy a könyv végre utolérje a 21. századot, és olyan könyvek jöjjenek létre, amelyek komplex audiovizuális élményt tudnak nyújtani. Pierce tervezési hibának tartja, hogy a könyvek nincsenek összhangban a digitális korral: ezt a hibát szerinte az javítja majd meg, ha videókkal és interaktív tartalmakkal dobják fel a könyveket.

 

Cikkében Pierce felvázolja a könyv lehetséges jövőjét: azt javasolja, hogy az olvasók aktívan vegyenek részt egy könyvben azáltal, hogy üzeneteket küldhetnek a karaktereknek, felkereshetik a fontos helyszíneket, és még a narratívában is segíthetnek. A Sony Wonderbookja a könyvet kibővített valósággá változtatta, ám csak a korlátlan erőforrással, és nagy kiadói tapasztalattal rendelkező Amazon lenne képes tökélyre fejleszteni az interaktív könyv műfaját. A New Republic szerzője szerint ezzel csak az a baj, hogy a különféle médiákat összekapcsoló, kibővített valóságélményként működő könyv, vagyis amit Pierce a jövőnek gondol, nem nevezhető könyvnek. Sokkal közelebb áll ugyanis egy játékhoz, vagy egy alkalmazáshoz. Ahhoz, hogy könyvről beszélhessünk, a szövegnek kell a középpontban maradnia. Pierce ötlete az interaktív, audiovizuális élményről egy új médiumfajta lenne.

Egyesek szerint a Kindle azért tudott sikeres lenni, mert nagyjából ugyanazt adja az olvasónak, mint egy könyv, csak újszerűbben. Ugyanazokat a történeteket, máshogyan csomagolva: egy vékonyabb, könnyebb és olcsóbb könyvet. A változás, amit hozott, valóban nevezhető forradalminak, csak nem kulturális, hanem gazdasági szinten. Az Amazon a Kindle-lel segítette a kiadók évtizedes kulturális monopóliumának visszaszorítását, és robbanásszerűen megnövelte az írásos tartalmat. 2016-ban 4 millió ekönyvet publikáltak, ennek 40 százalékát a saját kiadói platformjuk alatt. A Kindle kulturálisan nem hozott túl sok úja: számos író közönségre talált ugyan általa, míg mások egyre nehezebben találnak olvasótáborra a túlterhelt piacon.

Először azóta, hogy a Kindle felbolygatta a piacot, a kiadói piac jelenleg stabilnak tűnik. Az utóbbi három évben nőtt a papírkönyvek eladása, és csökkent az ekönyveké, ami sokak szerint azt jelenti, hogy az olvasók egyszerűen ráuntak a képernyőbámulásra. Ám ennek valódi oka az, hogy a kiadók 2014-ben végre elérték, amit 2007 óta akartak: az Amazon megemelte az ekönyvek árát. Jelenleg úgy tűnik, mindenki nyert: a kiadóknak sikerült stabilizálniuk a piacot, az Amazon pedig tovább növelte dominanciáját az ekönyvpiacon.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr1213561169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.