Olvass!

KönyvesBlog

A tapasztalatok számomra is meglepőek - Ilyen volt a Független Mentorhálózat első éve 1.

2018. február 14. Rostás Eni

16114021_673928076115407_8386059667029768996_n_1.pngEgy éves a Független Mentorhálózat, ezért megkértünk néhány mentort, hogy írják meg, milyen tapasztalatokkal zárták az első évet. A hálózat, melyben tapasztalt irodalmárok (írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek) ajánlják fel szakmai segítségüket a kötettel még nem rendelkező pályakezdő fiataloknak, 2017 januárjában indult Ijjas Tamás kezdeményezésére. Elsőként Gerevich András, Gerőcs Péter és Szabó Imola Julianna válaszait olvashatjátok.

'Talán beindul valami nagyobb ívű szerveződés, amit megint ellenkultúrának lehet nevezni' - Mentorok a Független Mentorhálózatról 1.

Ijjas Tamás január elején felajánlotta, hogy szakmai tudásával egy évig ingyen támogat egy elszánt pályakezdőt. Facebook-posztját sokan megosztották, és az önkéntes felajánlásból pár nap alatt hálózat lett. A Független Mentorhálózat keretében írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek ajánlják fel szakmai tudásukat, figyelmüket, tapasztalataikat kötettel nem rendelkező fiatal pályakezdőnek.

Gerevich András

15894486_673009562873925_7028420813415247040_n_1.jpgA mentorálás első éve egyaránt hozott sikereket és sajnos kudarcot is. Branczeiz Annával rendszeresen találkoztunk, a verseit és versfordításait megbeszéltük, jóban lettünk. Anna legtöbb versét, amit átbeszéltünk – általában többször, több változatban is – most sorra hozzák le a legnevesebb irodalmi folyóiratok: a Műút, a 2000, stb. Számos versfordításán is dolgoztunk, Louise Glück és John Berryman verseit ülteti át magyarra. Termékeny, eredményes évet hagy maga mögött, és a jövőben is tervezünk találkozni, hogy folytassuk a közös munkát. Csete Somával sajnos nem sikerült a hangot megtalálni, ami bizonyára részben annak köszönhető, hogy a saját költői nyelvemben már egy ideje elbizonytalanodtam, keresem a saját hangomat, és pont olyan problémákkal és kérdésekkel találom magamat szembe, mint Soma. Reméltem, együtt tesszük fel a kérdéseket és próbálunk rájuk választ találni, de valószínűleg mindketten elbizonytalanodtunk abban, mit is akarunk elérni, és Soma eltűnt, mielőtt kialakulhatott volna a közös munka belső dinamikája. 

Gerőcs Péter

15977960_672926742882207_8094274613539993417_n_1.jpgAz egy éves mentorálási folyamat során szerzett tapasztalatok meglepőek. Úgy értem: számomra. Nem vagyok pedagógus – noha pedagóguscsaládban nőttem fel –, ezért hatalmas kaland nekem is, mert egy folyamatos tükrözési játék. A tapasztalatlanabb kérdéseket tesz fel, én pedig azzal, hogy próbálok neki a legjobb tudásom szerint válaszolni, újra megfogalmazom az evidenciákat, vagyis újra értelmezem a szakmai tudás alapszerkezetét. Újra értem, amit egyszer már értettem, hogy például a műfajokról való gondolkodás milyen nagymértékben része az alkotói folyamatnak; Magyari Gábor kérdésein, illetve a kérdésekre adott válaszaimon keresztül látom, hogy bizony sokkal több döntést hozunk a készülő szöveggel kapcsolatban, mint gondoltam volna egy éve; csak bizonyos kérdéseket már nem elől, nem a tudatosság szintjén kezeltem. Milyen hosszú legyen a szöveg? Mikor élhet a nyelvi humor eszköztárával egy novella? Milyen belső kérdések teszik a regényt regénnyé, az elbeszélést elbeszéléssé, a novellát novellává? Miért is olyan fontos a helyesírás? A beszélgetéseink során magamnak is meg kellett fogalmaznom azt a trivialitást, hogy a helyesírás az anyagismeretünk és anyaghasználatunk sajátossága. Egy elütés nemcsak bosszantó, hanem megmutatja azt is, mennyire gondolkodunk komolyan a saját munkánkról.

Egy évvel ezelőtt egy vonatjelenetet próbáltunk összepofozni. Próbáltam megértetni Gáborral, hogy egy kupéban nem lehet „fel-alá járkálni”. A szereplőnek ne legyen aranyból a cipője, mert életszerűtlen, és az olvasó nem tud vele mit kezdeni. Legfeljebb írói túlzásnak hat, mintsem a képzelőerőnket hozná működésbe. Egy év után Gábor már kisebb sziklaormokat ostromol; tíz-tizenöt oldalas szövegekben próbálja hol kisebb, hol nagyobb sikerrel megalkotni a szerkezeti kohéziót.

Látható, inspiráló folyamat, amiben van, amiben együtt vagyunk.

'Az irodalom egyetlen terepe sem kisajátítható' - Mentorok a Független Mentorhálózatról 2.

Ijjas Tamás január elején felajánlotta, hogy szakmai tudásával egy évig ingyen támogat egy elszánt pályakezdőt. Facebook-posztját sokan megosztották, és az önkéntes felajánlásból pár nap alatt hálózat lett. A Független Mentorhálózat keretében írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek ajánlják fel szakmai tudásukat, figyelmüket, tapasztalataikat kötettel nem rendelkező fiatal pályakezdőnek.

Szabó Imola Julianna

15895292_672996036208611_7885987758629506461_n_1.jpgA három "L" (Benedek Leila, Seres Lili Hanna, Locker Dávid) nagyon izgalmas évet tudhat maga mögött: az egyikük egyetemista lett, a másik megtalálta a titkos helyét a világban, a harmadik pedig dolgosan belefolyt az online "betűszedésbe". Nagyon megszerettem őket, és a gondolkozásukat. A bizalmukat pedig próbáltam meghálálni olyan kreatív feladatokkal, amik talán segíteni tudnak majd nekik azokban az időszakokban, amikor inspirációra lesz szükségük. Inkább vizuális térben mozogtunk, de szövegekkel is ügyködtünk. Leila regénye váratlan és friss, szinte filmszerű. Lili versei érzékenyek és pontosak, Dávid sorai pedig érzékletesen meglepőek. Nagyon különbözőek, mégis egy valamit közösnek érzek bennük: zsigeriek. Mindhárman kíméletlenek magukkal, így nem volt nehéz velük közösen gondolkozni. 

Ami miatt kicsit lelkiismeretfurdalásom van, hogy nem tudtam sokat személyesen jelen lenni mellettük, inkább az éterben és online. De nem hagyjuk abba a közös munkát, szeretném addig folytatni, amíg megosztják velem az alkotói terveik-füzetet, kétségeiket és szövegeiket. Ez a párbeszéd sokat jelent. 

Ez a pdf a közös játékunk füzetkéje. Sorokat és képeket kértem tőlük. A fotóikat összemontázsoltam különféle fotókkal, és létrejött egy ilyen lapozós kiadvány. Leila és Lili fotói külön is érdekesek, sajátos nézőpontjukból fel-felvillan egy mások számára ismeretlen tér, amiben felsejlik már a szövegviláguk, csak nem betűkben, hanem formákban.  

SZIJ_füzet by konyvesblog on Scribd

A Független Mentorhálózat február 15-én mutatkozik be Budapesten a Magvető Caféban, és Szegeden a Grand Caféban

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8613666264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.