Olvass!

KönyvesBlog

A II. világháború traumái elől Tasmaniában sincs menekvés

2018. február 20. .konyvesblog.

id22-301776.JPG

Tasmania egyik távoli felföldjén, egy vízi erőmű építésénél dolgozik Bojan Buloh, aki azért hozta ide a családját előbb Szlovéniából, a II. világháború utáni nyomorból, majd a menekülttáborból, hogy új életet kezdjenek. Egy éjjel Bojan felesége eltűnik a hóviharban, és sosem tér vissza. Bojan egyedül gondoskodik a hároméves lányukról, Sonjáról, és itallal űzi el démonait.

Richard Flanagan: Egy tenyér, ha tapsol

Fordította: Kada Júlia, Jelenkor, 2018, 408 oldal, 3499 HUF

 

A lány kamaszkorában szintén elmegy otthonról, ám harmincöt évvel később visszatér Tasmaniába apjához, akit az európai háború és későbbi borzalmak emlékei kísértenek. Amikor a múlt árnyai egyre erőszakosabban nyomulnak be a jelenbe, Sonja és Bojan sivár élete örökre megváltozik.

Az Egy tenyér, ha tapsol a régi világ barbarizmusáról, az új haza könyörtelenségéről és azoknak a sorsáról szól, akik a reménytelenségben a szeretet erejével próbálják megváltani önmagukat.

Richard Flanagan apja túlélte a halálvasutat

(Kép forrása) A regényt a 335-ös azonosítószámú hadifogolynak ajánlotta. Nem titok, hogy az édesapja inspirálta a könyvet. Vissza tud emlékezni, hogy mikor hallott először arról, mi történt vele a második világháború alatt? Richard Flanagan Man Booker-díjas regénye, a tizenkét évig készülő Keskeny út északra csak látszólag háborús történet, valójában a bűntudat és - bármilyen meglepő - a szerelem regénye.

Olvass bele a könyve:

Flanagan_Egy tenyér ha tapsol_részlet by konyvesblog on Scribd

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr10013682402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.