Olvass!

KönyvesBlog

Dan Brown új könyvében a bulinegyedben is felbukkan a gonosz

2018. március 05. .konyvesblog.

Alig három éve történt, hogy Tom Hanks és csapata Budapestre utazott, hogy itt forgassák le a legújabb Robert Langdon-sztorit. Az Inferno Ron Howard rendezésében 2016-ban hatalmas mozisiker lett. A kulcsjelenetek felvételére maga Dan Brown is ellátogatott (az akkor készült interjúnkat ITT, beszámolónkat pedig ITT olvashatod), és úgy tűnik nem kis hatással volt rá Magyarország, ugyanis új regényében, az Eredetben szentelt egy fontos történetszálat a fővárosunknak: részletes leírást ad például a Lánchídról, a Dohány utcai zsinagógáról és a bulinegyedről, a Szimpla pedig egy üldözési jelenet helyszíneként tűnik fel.

Dan Brown: Eredet

Fordította: Turcsányi Jakab, Gabo, 2018, 576 oldal, 3990 HUF

 

Az új könyv nagy része egyébként Spanyolországban játszódik. A korábbi történetekből már jól ismert szimbólumkutató, Robert Langdon professzor egy régi tanítványa meghívására utazik a bilbaói Guggenheim Múzeumba. Az egykori diák nem más, mint az elképesztően sikeres jövőkutató és techmágnás, Edmund Kirsch, aki aznap estére egy óriási jelentőségű tudományos bejelentést ígér, amely szerinte felülírja majd minden vallás alapját. A nagyszabású esemény azonban már azelőtt tragikus véget ér, mielőtt elkezdődhetne, így a nagy felfedezés rejtve marad a nyilvánosság elől. Langdon és a múzeum igazgatója, Ambra Vidal (aki nem mellesleg a spanyol trónörökös jegyese) azonban elhatározzák, megkeresik a módját annak, hogy a tudományos áttörés eljuthasson a világhoz.

Bár az Eredet megjelenését már nagyon sokan várták, s éppen ezért nagy szenzáció övezi, nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik Dan Brown ezúttal keveset kockáztatott, maradt a megszokott sémáknál: történetének középpontjában ismét a vallás és a tudomány háborúja áll, és Langdon ismét egy elérhetetlen, ám vonzó és intelligens női kísérővel veti bele magát a titkok feltárásába.

Persze hasonlóan a korábbi könyvekhez, az író most is nagyon sok cselekményréteget mozgatott egyszerre a feszültség fokozása érdekében. A fő szál Langdon kutatása körül forog, emellett három vallási vezető sorsát, valamint a spanyol királyi udvar zaklatott életét is végigkísérjük. A szokásokhoz híven ezúttal is beleszőtt a történetbe egy mentálisan sérült, fanatikus főgonoszt, akinek tetteit egy titokzatos Régens irányítja, de nem hagyta ki a szenzációhajhász médiát sem.

A regény problémafelvetése még izgalmasnak ígérkezik, a világhírű, modernkori prófétának tartott Edmund Kirsch felforgató tudományos felfedezése két mindenkit foglalkoztató kérdésre adná meg a választ: honnan jöttünk és hová tartunk? A tudós voltaképpen magyarázatot ígér az élet eredetére, felváltva az általa butaságnak ítélt mítoszokat és teremtéstörténeteket, és kísérletet tesz egy jóslatra is az emberiség jövőjét illetően. A bejelentés híre persze félelmet kelt a konzervatív vallási vezetőkben, akik tartanak az újabb „kopernikuszi fordulattól”, az információ birtoklása így veszélyforrássá válik.

Svájci rózsaablakkal vettük meg kilóra Dan Brownt

A legnagyobb titokban Budapestre érkezett Dan Brown, a világ egyik legtöbb példányban eladott szerzője, a férfi, aki 2003-ban megírta A Könyvet, Amiről Mindenkinek Van Véleménye. Brown látogatásának apropója most nem A Da Vinci-kód, hanem a városban forgó harmadik Langdon-film, az...

A Dan Brown-rajongóknak főleg az okozhat csalódást, hogy a korábbi Langdon-történetekhez képest ebben a könyvben kevés az igazi rejtvényfejtés és elmaradnak a nagy akciójelenetek is. A főszereplőknek mindössze egyetlen titokra kell választ találniuk, hogy küldetésüket teljesíteni tudják, így Langdon jól ismert műveltsége, csavaros logikája teljesen háttérbe szorul. A történetben való haladást ezért most nem a feszültség és az intellektuális kihívás hajtja, hanem csupán az információhiány, amelyet a szerző egészen a könyv végéig fenntart.

Ezúttal ráadásul a karaktereket sem sikerült túl árnyaltra faragni, mindvégig jó és rossz, liberális és konzervatív, haladó és maradi, ateista és vallásos gondolkodásmód áll szemben egymással. Mindezt jól jelzi, hogy a könyv legérdekesebb szereplője nem is ember, hanem egy Edmund által épített mesterséges intelligencia. Winston fejlettsége, tanulási képessége évekkel megelőzi a tudomány jelenlegi állását, nem is kérdés, hogy még Langdonnal szemben is átmegy a Turing-teszten: senkinek sem tűnik fel, hogy robot és nem valós személy. Az emberi tulajdonságokkal felruházott, nagy tudású gép a történet egyik legizgalmasabb és legjobban kidolgozott motívuma. Ráadásul kifejezetten érdekes egy ilyen futurisztikus szereplővel a jelenben játszódó kalandregényben találkozni.

Zöldséget írok, aminek desszertíze van

Dan Brown a Budapesten forgó Inferno miatt repült Magyarországra, melyben a főváros ezúttal Firenzét alakítja, ám az Oscar-díjas Ron Howard rendezésében készülő filmről nem kérdezhettük. Tom Hanks a bölcsész- és vallástudományok James Bondjaként harmadszorra próbálja megmenteni az emberiséget, ám Robert Langdont annyira lefoglalják az ősi kódok és a titkos alagutak, hogy ismét nem marad ideje, hogy közelebbről megismerje a klasszikus képzőművészetre fogékony partnernőjét, akit Felicity Jones alakít.

Dan Brown egyébként nagyon ötletesen vonja be a történetbe a tudomány és a technika fejlődésének legújabb vívmányait, és reflektál azoknak nem elhanyagolható társadalmi hatásaira is. Mindennek hátteréül pedig Spanyolország legkülönlegesebb látnivalóit választotta: a kulcsjelenetek olyan helyszíneken játszódnak, mint a királyi palota, a Sagrada Família, vagy Gaudi híres lakóháza, a Casa Milà.

Az Eredetben felbukkannak inspiráló megfigyelések és ötletek, ráadásul az író adott az olvasóinak némi gondolkodnivalót is, felvetett például jó pár morális kérdést, amelyekre a technika gyors fejlődése miatt muszáj lesz az emberiségnek mihamarabb reagálnia. Ugyanakkor túl sok mindent akart belesűríteni ebbe a regénybe, olyan volumenű tudományos, teológiai, filozófiai, matematikai és etikai kérdéseket foglalt bele, amelyek megválaszolásához egy élet is kevés. A túl nagy tartalmi merítés miatt a sztori legnagyobb részét a szereplők értekezései teszik ki, ezért ez a könyv sajnos jóval szárazabb lett, mint a korábbiak.

Szerző: Forgách Kinga

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr7113716334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.